Amikor a blogomat indítottam az volt a célom, hogy betekintést nyújtsak a csoportom életébe, napi munkámba.
Segítséget adjak óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra", szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről.

Közben teltek az évek és 40 év után a pályám végéhez értem. A mozgalmas évek után nagy lett a „csend” körülöttem, annak ellenére, hogy továbbra is figyelemmel kísértem az óvodai élet változásait. Akkor határoztam el, hogy folytatom a blog írását és az évek alatt összegyűjtött tapasztalataimat, ötleteket megosztom az érdeklődőkkel.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2009. jan. 25.

A játéktevékenység fejlődése óvodáskorban III.


Az óvodáskorúak játékának harmadik csoportját a szabályjátékok alkotják.

Olyan játékok tartoznak ide, ahol előre meghatározott szabályokat kell betartani a gyerekeknek.
A szabályjátékoknak két csoportját különböztetjük meg:
- mozgásos szabályjátékok: dalos népi játékok, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, versenyjátékok
- értelemfejlesztő szabályjátékok: a gyors érzékelést, a megfigyelést, a figyelmet, a logikus gondolkodást, az ismeretet fejlesztő játékok
A szerepjátéknak és a szabályjátéknak sok közös vonása van, de egy lényeges különbség van közöttük, a szabály. A játék lényegét a szabályok adják meg. Aki nem tartja be a szabályokat, az kiesik a játékból.
A szabályok több dologra vonatkozhatnak:
- Mozdulatra. Nem szabad beszélgetni, be kell csukni a szemet, csak tapintással lehet keresgélni.
- Hely, idő. Csak a szőnyeg a „ház”, a hunyó csak egy idő után kezdheti keresni a társait.
- Magatartás. Hogyan lehet segíteni a játszótársnak, mi a játékvezető feladata, hogyan esik ki valaki a játékból, mi a vesztesek sorsa.

Szabályjátékokat általában óvodai környezetben játszanak a gyerekek. A többi játékhoz hasonlóan, a szabályjátékok is fejlesztő hatásúak:
A mozgásos játékok során a gyermekek természetes mozgásokat végeznek: ugrálnak, szaladgálnak, labdáznak. Lehetőség van bonyolultabb mozgások gyakorlására is: hajítás, labdagurítás, elkapás, labdapattogtatás.
A szabályjátékok nem csak a gyermekek mozgását fejlesztik, hanem a hallást, tapintást, látást is. Pl.: szembekötősdi, Mi van a zsákban? Találd ki, hogy ki vagyok!
Az ismeretek felidézésének képessége is fejlődik. Pl.: Föld, víz, levegő. Mond az ellentettjét! Találd meg a párját!
A legtöbb játék esetében fejlődik a figyelem (figyelemösszpontosítás, figyelemmegosztás), megfigyelőképesség.
A szabályok fejlesztik az önuralmat. Győzelem esetén sikerélményhez jutnak, erősödik az önbizalmuk. Alkalmanként át kell élniük kudarcokat is, melyeknek elviseléséhez hozzá kell szokniuk.
A dalos népi játékok fejlesztik a szépérzéket, formálják a gyermekek zenei ízlését.
Manapság már számos olyan gyermekkiadvány létezik, melyekben az értelmi képességek valamelyik területének (érzékelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztését szolgáló játékokat találunk.
Használjuk ki ezeket a lehetőségeket is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves hozzászóló

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...