Rendszeres olvasók

2018. okt. 11.

Beszédszervek ügyesítése



 Ajakgyakorlatok - hangutánzás, beszédhangok utánzása bábokkal.

Malacka: ui, ui
Kecske: mek, mek, 
Csacsi: iá, iá





Farkas: au, au
Kakas: Kukurikú
Bárány: bee, bee




Síró baba: oá,oá





Mentőautó: nénó, nénó




Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

2018. szept. 13.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja - mesepárna


 Nem rég készült el egy újabb mesepárna. A gyerekek ezt a mesét is nagyon szeretik.Főképp azt a részt, amikor a kiskakas a török császár bő bugyogójába kerül. Ugye?











Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

2018. szept. 11.

Testünk


 A Pinterest rengeteg lehetőséget kínál a téma feldolgozására. Innen merítettem én is az ötletet, természetesen a textil lehetőséget választva. Ez a vállfás megoldás segítheti a testünk témakör feldolgozását (óvodás szinten). Plusz egy kis formaazonosításra is lehetőséget ad a szervek és csontok elhelyezése közben. Nem csak textilből, papírból, vagy dekorgumiból is elkészíthető!

Belső szervek:






Csontozat: 






Ha  elkészítenéd sablonokat le is tölthetsz: belső szervek csontozat.



Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

2018. szept. 9.

Mesevállfa másik oldala

A másik oldalra is téli mese került, szintén a "Sarkvidék" projekthez használható. Nem rég találtam rá Mézes Judit meséire. Nekem nagyon tetszenek! Készülök több meséjéhez is mesepárnát, vagy mesevállfát készíteni. ITT találjátok a meséit.

A választott mesém:

 Fóka móka 

Az északi Jeges tenger partján élt három jó barát: Joe, Sam és Jim. Három tavaly született fókakölyök. Mindig együtt játszottak. Egyszer épp a tengert járták, mikor találtak egy hajóroncsot.
- Odanézzetek! Egy hajóroncs! Ez aztán az izgalmas felfedezés! – kiáltott Jim.
- Nézzük meg! – javasolta Joe.
- Menjünk!
Közelebb úsztak.
- Mi lehet benne?
-  Ússzunk bele! - kérlelte barátait Jim. - Olyan kíváncsi vagyok!
- Vigyázzatok! Nagyon rozoga! Bármikor összeomolhat! – figyelmeztette társait a mindig óvatos Sam.
A sötét hajóroncsban minden nagyon érdekes volt. Széttöredezett deszkák, elmállott vásznak, csillogó fémpénzek, összetört hordók hevertek mindenütt.
- Talán egy nagy tengeri csatában süllyedt el. – töprengett Jim.
- Vagy kalóztámadáskor! – kiáltott Joe, és máris kalózzá vált. Kalóz hangon adta ki az utasításokat:
-  „Vitorlákat bevonni! Azonnal adják ide a kincseket!”
A nagy játék során megütött a farkával egy hordót. Az apró ütés is elegendő volt, hogy a korhadt hordó szétessen. Lepattant róla egy vaspánt. Düledezve gurult a kíváncsi fókakölykök előtt.
- Ez aztán a jó játék!
- Vigyük ki innen, mert ez a hajó bármikor összeomolhat, mint a hordó! – kérte a társait Sam.
- Jól van. Megyünk már!
Kiúsztak a hajóroncsból. Épp időben, mert az nagy robajjal összedőlt.
- Ezt megúsztuk! – fújták ki magukat a kis fókák. A figyelmüket azonban már más kötötte le.
- Játsszunk a vaskarikával!
- Jó! Jó!
Orrukkal meglökték. Felállították. Ide-oda gurítgatták. Átbújtak a guruló hordópánton. Rájöttek, hogy milyen jó játék, ha ketten tartják, és a harmadik átúszik a karikán. Igazán játékos tavalyi fókakölykök voltak! Kicsik és mozgékonyak.
- Emeljük ki a vízből! Így ugorjunk át a karikán! – ajánlotta Sam.
- Jó ötlet!
Már emelte is Jim és Sam, Joe pedig átugrált a felemelt karikán. Cseréltek. Mindannyian voltak tartók és ugrók is. Pezsgett a víz körülöttük. Annyira belemelegedtek a játékba, hogy megfeledkeztek a legfontosabbról, az óvatosságról. A hancúrozás zaját meghallotta egy éhes kardszárnyú delfin.

Észrevétlenül a fókák felé úszott. Meg-megállt. Figyelt. Várta a legmegfelelőbb pillanatot, hogy megszerezze zsákmányát. Épp Jim ugrott át a karikán, amikor elérkezettnek látta az időt. Támadásba lendült. Sam és Joe az orrán egyensúlyozta a karikát. Annyira megijedtek, hogy elúszni sem tudtak. A kardszárnyú pedig kettejük között akart Jim nyomába érni. S vajon mi történt? Olyan dolog, amire egyik fókakölyök sem számított. Beleugrott a vaskarikába a kardszárnyú delfin. De mert teste jóval nagyobb volt, mint a fókáké, fennakadt a karikán. A vaspánt rászorult a szájára, orrára. Meglepődött. Nem értette, hogyan került rá a szájzár. Elfeledkezve eredeti tervéről ide-oda csavargatta a fejét, hogy levegye róla a vaspántot. De az annál jobban rászorult. Ezt az időt használták ki a fóka-gyerekek és elmenekültek. Mire a pánt lepattant a kardszárnyú delfin orráról, ők már a parti sziklákon fújtattak, nevettek.
-          - Megmenekültünk! – kiáltották boldogan.
A nagy izgalom után úgy érezték, hogy jó lesz hazamenni. Mindhárman siettek az anyukájukhoz. Megbújtak az oltalmában. S végre megnyugodtak a nagy kaland után.
  








Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...