Amikor a blogomat indítottam az volt a célom, hogy betekintést nyújtsak a csoportom életébe, napi munkámba.
Segítséget adjak óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra", szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről.

Közben teltek az évek és 40 év után a pályám végéhez értem. A mozgalmas évek után nagy lett a „csend” körülöttem, annak ellenére, hogy továbbra is figyelemmel kísértem az óvodai élet változásait. Akkor határoztam el, hogy folytatom a blog írását és az évek alatt összegyűjtött tapasztalataimat, ötleteket megosztom az érdeklődőkkel.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2012. máj. 28.

Sportnap




Szombaton, hagyományainkhoz híven, sportnapot rendeztünk az oviban. 
A program közös bemelegítéssel kezdődött, majd minden csoport a saját udvarára vonult, ahol változatos tevékenységekbe kapcsolódhattak be a gyerekek szüleikkel együtt. Ugyanis nálunk a sportnap nem csak a mozgásról szól, kézműves tevékenységekbe is bekapcsolódhat az, akinek éppen ehhez van kedve. A versenyjátékok között pihenésképpen lufit festettünk, aszfaltra rajzoltunk, diót törtünk és ettünk, na és sokat beszélgettünk, amire hétköznap nem jut elég idő.







A nap fénypontja és lezárása az önfeledt ugrabugrálás volt az ugrálóvárban. Talán ezt élvezték legjobban a gyerekek, soha nem unják meg!


 

2012. máj. 20.

Búcsúzó versek


Tóth Juli: Óvodai búcsúzó 

A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország szép csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha.


Azt a sok jót...

Azt a sok jót, amit kaptunk
meghálálni nem lehet?
Kérdezgettem a virágot,
kérdeztem a levelet.

Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.


B. Radó Lili: Búcsú az óvodától

Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert ősszel
iskolába indulunk!

S ha lármáztunk is egyszer-egyszer
s okoztunk is néha bajt,
kérjük mégis: szeretettel
gondoljon ránk vissza majd!


Szalai Borbála: Utolérem a bátyámat

Mi tagadás, irigyeltem
Hogy a bátyám iskolás,
Hogy őneki gyerekjáték
Az írás, az olvasás.
Csodáltam, hogy milyen szépen
Formálja a betűket,
S hiába van sok belőlük,
Ismeri a nevüket.
Úgy megy neki az olvasás,
Akárcsak a vízfolyás
Hej - gondoltam - 
Mikor lesz már
Belőlem is iskolás!
S most, amikor beírattak
Iskolába az idén,
Megfogadtam: a bátyámat
Utolérem, bizony én!


Tasnády Varga Éva: Szól a csengő

Szól a csengő, tiszta hangon,
Gyertek, gyertek, gyerekek!
Vár a pad, és vár a tábla,
táskát tartson kezetek!ok.

Szép a táska, bőre sárga,
benne a sok könyv, füzet,
sarokban a cserépkályha,
télen ad majd jó tüzet.

Szól a csengő, gyertek, gyerekek!
Jöjjetek kicsik, nagyok!
Iskolánknak kapujából,
még egy nagyot kongat


Szeptember

Szeptember, szeptember
sok-sok apró kis ember
indul első nagy útjára,
édesanyja bánatára.

Segítsd őket szeptember!
Sok-sok apró kis ember
meg ne fázzon, meg ne ázzon,
iskolába eltaláljon.

2012. máj. 7.

Anyák napi ajándék


Egy nagyon egyszerű, kedves ajándékot kaptak az anyukák:



A virág papírból készült.  A szirom közepébe a gyerekek anyukájuk arcképét rajzolták le.  Tenyerük lenyomatából pedig a virág levelei készültek.

A virág mellé természetesen egy csokor verset is kaptak az anyukák:

Egy csokor színes szó, mint egy csokor virág,
Fogadjátok tőlünk kedves édesanyák!
Az első lépést tőled tanultam, járni, tipegni tétován,
Aztán rohanni karjaidba: én édes, drága jó anyám.
 
 
Oravecz Imre: Anyu főz,
megfőzi a húst,
megfőzi a krumplit,
megfőzi a tésztát,
megfőzi a tojást,
megfőzi a levest,
megfőzi a főzeléket,
megfőzi a tejbegrízt
mindent megfőz,
de engem nem főz meg,
mert én így is ennivaló vagyok.
 
 
Arvid Lydecker: Gyerekek dala

Olvass nekünk, édesanya,
valami nagyon szépet,
hőstettekről, csillagokról,
kék szigetről meséket.

Mesélj nekünk a folyókról,
mik messze kanyarognak,
tündéres áfonyás dombról
s boldogságról hosszan!

Mesélj, miről dalol a madár,
miről zúgnak a nyírfák,
miért szálldos
a virághoz
a lepke, mondd el titkát.

Olvass, nekünk édesanya,
míg nem növünk nagyra.
Örömet így mi is szerzünk
esténként, ha összejövünk,
majd neked felolvasva.
 
 
Ámon Ágnes: Anyák napján

Ébresztettem a napot
Hogy ma szebben keljen,
Édesanyám felett
Aranyfénnyel lengjen.
 
Ébresztem a kertet.
Minden fának ágát,
Bontsa ki felette
A legszebb virágát!

Ébresztem a rigót
S a kedves cinegét,
Dalolja mindegyik
Legszebbik énekét!

Ébresztem a szívem,
Forróbban dobogjon:
Az én édesanyám
Mindig mosolyogjon.
 
 
  Létay Lajos: Édesanyámnak 
 
Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném. 
 
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.
 
 
Jónak lenni jó, mert anyuka vidám,
S apunak is elbújik a ránc a homlokán.
Jónak lenni jó, mert sétálni megyünk,
És ilyenkor édesapa magyaráz nekünk.
Jónak lenni jó. Én mindig jó leszek.
Ha jó vagyok, apu, anyu engem úgy szeret!
 
 
A nagymamánál jó, csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van, de ez igaz ám!
Egyik kezével főz, a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen egy dudort borogat.
A nagymamánál jó, mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú estét hoz haza.
 
 
Mondóka      
Májusi vasárnap,
Mezei virágok
Kedves anyukámnak
Minden jót kívánok 
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...