Amikor a blogomat indítottam az volt a célom, hogy betekintést nyújtsak a csoportom életébe, napi munkámba.
Segítséget adjak óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra", szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről.

Közben teltek az évek és 40 év után a pályám végéhez értem. A mozgalmas évek után nagy lett a „csend” körülöttem, annak ellenére, hogy továbbra is figyelemmel kísértem az óvodai élet változásait. Akkor határoztam el, hogy folytatom a blog írását és az évek alatt összegyűjtött tapasztalataimat, ötleteket megosztom az érdeklődőkkel.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2011. aug. 30.

Mozgás és értelmi fejlődés


A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, mely biztosítja az értelem fejlődését is. Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be kellőképpen, akkor az érzékelő és irányító központok nem fejlődnek megfelelően.
Az újszülött ösztönös mozgásmintákkal rendelkezik. Ilyen pl.a szájkörnyéki reflexek. Csak később, az idegrendszer érésének eredményeképpen alakulnak ki újabb mozgástípusok, amelyek végül elvezetnek a járáshoz.
A csecsemő életében a mozgás fejlődésének meghatározott rendben kell történnie. Nem jó, ha kimarad egy-egy fázis, pl.: a kúszás, vagy a mászás. Az sem jó, ha a fázisok felcserélődnek. Előfordul, hogy az anyukák elbizonytalanodnak, ha a gyermekük később fordul hasra, mint az ismerősük gyermeke. Esetleg versengés is kialakulhat, kinek a gyermeke mászik, vagy áll fel hamarabb. Időben egyéni eltérések lehetnek, de a lényeg az, hogy a mozgásfejlődésnek meghatározott rendje van és ha valami kimarad, annak legtöbbször oka van.

A mozgások kivitelezésében a nagyagykéreg, a kisagy és a vesztibuláris rendszer működése játszik fontos szerepet. A szakemberek a mozgásminták megléte, vagy hiánya alapján következtetnek az idegrendszer épségére, illetve sérülésére.

A testi, lelki, szellemi fejlődés csecsemő és kisgyermekkorban egymástól el nem választhatóan halad.

Lássuk a fejlődési szakaszokat:

6-8 hetes korban: Hangra figyel, fejét édesanyja felé fordítja. Kezével, lábával aktívan dolgozik, kapálózik.
3-4 hónapos korban: Ha beszélnek hozzá, odafigyel. Kezd gőgicsélni. Fejét emeli, a hang és fény felé fordítja. Hasra fektetve a fejét megtartja Törzsével próbálja az oldalirányú fordulást. Kezével, lábával aktívan mozog.
4-5 hónapos korban: Karban tartva a fejét egyenesen tartja. Hátáról oldalra fordul. Hason fekve nézelődik, játszik a kezével, tárgyakat a szájába vesz.
5-6 hónapos korban: Hangosan nevet, gőgicsélése  egyre kifejezőbb. Lábával játszik, mindent a szájába vesz. Megtanul hátról hasra fordulni, de kezdetben a kezét gyakran maga alatt hagyja és akkor sír. Később hason fekve a karjára támaszkodik, mellkasát felemeli. Tárgyakat két kézzel ragad meg.
6-7 hónapos korban:  A hasáról a hátára fordul és vissza. Kúszik. A tárgyakat egyik kezéből a másikba teszi.
7-8 hónapos korban: Könnyedén hempereg, ez a mozgás nem jelent már gondot, nehézséget.Négykézlábra áll és hintázik. Kúszva, vagy gurulva  helyét változtatja. Tárgyakat ütöget.
9-10 hónapos korban: Négykézláb mászik, feltérdel, kezeit használja. Környezetét megismeri, a személyeket  megkülönbözteti. szótagokat utánoz.
10-11 hónapos korban: Négykézláb állásból oldalra kiül, kapaszkodva feláll, rugózik, le tud ülni. tárgyakat egymásba tesz. Célszerű ivásnál a poharat, evésnél a kanalat használni.
12-13 hónapos korban: Kapaszkodva feltérdel, feláll. Oldalra lépeget. tárgyakért lehajol, felveszi, közben kapaszkodik.Sok mindent megért. Mivel biztosan ül már, megkezdhető a szobatisztaságra szoktatás.
14-15 hónapos korban: Kapaszkodás nélkül áll, széket tologat. tárgyakat egymásba rak, épít.
16-18 hónapos korban: Legkésőbb ebben a korban elindul.
18-24 hónapos korban: Kialakul a biztos járás. Tárgyakra fel és lemászik, lépcsőn segítséggel közlekedik.

Mi a mi feladatunk felnőtteknek?
Segíteni, támogatni a már ismert mozgásformák gyakorlását, de soha nem erőszakosan.Kedves szóval, játékosan, szeretetteljes bánásmóddal.

2011. aug. 16.

Mozgás és az idegrendszer óvodáskorban


Az agy a legfontosabb szervünk , nélküle nem látnánk, hallanánk,sőt beszélni sem tudnánk. Tudjuk, hogy bizonyos részei meghatározott funkciókét felelősek, például  látásért, hallásért, beszédért. Az azonban még ma sem tisztázott, hogy mi zajlik az agyban, amikor reménykedünk, vagy tervezgetünk.

Olvass tobább, katt a képre

2011. aug. 13.

Megszereti, megszokja? Milyen lesz az iskola?

 Sok család készül már nagy izgalommal az szeptemberi iskolakezdésre. Kíváncsisággal, de egy kis félelemmel  várják gyerekek és szülők egyaránt.
A szülők fejében sok kérdés kavarog, hiszen mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének.
"Jól fogja magát érezni az új környezetében?
Sikeresen veszi majd az akadályokat?
Nem éri kudarc, ami elveszi a kedvét a tanulástól?
Lesznek új barátai?
Szeretni fogja az iskolát?
A kötöttségekhez tud majd alkalmazkodni?"
Különösen azok a szülők vannak nehéz helyzetben, akiknek a gyermekéről már óvodában kiderült, hogy fejlesztésre szorulnak. Az óvodák többségében az év vége felé a Nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a leendő nagycsoportosokat és kiszűrik a fejlesztésre szorulókat. Ha kisebb a probléma, akkor az óvodában megoldható a gyermek felzárkóztatása. Ilyenkor az óvónők különösen azokon a területeken  fejlesztik a gyermek képességeit, ahol a lemaradás tapasztalható. Amennyiben súlyosabb a helyzet, akkor lehetőség van arra, hogy a gyermek fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt. Ezt a Nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógusai, pszichológusai végzik. Ilyenkor az óvoda is kap egy szakvéleményt mely alapján az óvónő is készít a gyermek számára egy fejlesztési tervet, ezzel segítve a felzárkózást.

Felmerül a kérdés, hogy mi okozza a problémákat?
Miért egyre több a tanulási nehézséggel, illetve a tanulási zavarral küzdő gyermek?
A két fogalom jelentése nem ugyanaz. A tanulási nehézség átmeneti jellegű, az okok megszűnésével a tanulási nehézség is eltűnik. A tanulási zavarral küzdő gyermekek ép értelműek, épek az érzékszerveik, mégis problémával küzdenek, melyek nehezen szüntethetők meg. Ők az iskolai teljesítéshez szükséges egy, vagy több képesség hibás működése miatt, sokkal rosszabbul teljesítenek társaiknál, nem felelnek meg a minimális követelményeknek.

Kiváltó okok genetikai és környezeti okok lehetnek: agykárosodás, fejlődési rendellenesség, működési zavar, érési elmaradás, melyek eredménye a tanulási zavar.

A tanulási zavar hátterében részképességek működési zavara áll.
Ezek:
  • percepció - észlelés (vizuális, hallási, tapintási, mozgási) nehézsége
  • beszédszerveződés  zavara (beszédészlelés, értés, artikuláció)
  • az emlékezet zavara (megőrzés, felidézés)
  • téri tájékozódás zavara, saját testén való tájékozódás
  • mozgáskoordináció, finommozgás zavara
  • sajátos magatartáskép
A felsoroltakból adódnak a feladatok: ezeknek a területeknek a fejlesztése. Nem csak akkor, ha már probléma van, hanem megelőzésképpen is.
Hogyan? Erről is szó lesz, de legközelebb az idegrendszerről olvashattok, mert ott dől el minden.

2011. aug. 2.

Puli

A napokban kezdtük készíteni a gyerekek névnapi ajándékát a következő évre.Egy puli kutyust kap majd mindenki, amivel játszani is lehet.

Szükséges anyagok:
- vastag fonál (kétféle színű)
- sebtapasz
- lécek
- damil
- erős tűzőgép

Elkészítés:

A fonalat felvagdossuk és sebtapaszra felragasztjuk. A fej részhez valót rövidebb, a testhez valót hosszabb tapaszra.


Ezután a két részt danóbiával összefogjuk és varrógéppel legépeljük.

Majd a fej részhez és a test részhez is egy-egy vékony lécet erősítünk tűzőgéppel.
Ilyenek a lécek
A fejhez egy kis piros filc nyelvet ragasztunk.

Megfordítjuk, damilt erősítünk a fejhez és a test végéhez, majd mindkét damilt egy léchez rögzítjük. A léc mozgatásával mozog a puli.



Reméljük, örömet szerzünk majd ezzel minden ünnepeltnek!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...