Rendszeres olvasók

2017. máj. 28.

Hálózsákos manó


 Egy nagyon aranyos pici lány ajándéka lesz ez a manócska. Ő mosolygósabb, mint az eddig készült manóim.


 Olyan szép ez a piros plüss, hogy muszáj volt még egy  marokmanót is készítenem.





Szerintetek melyiknek aranyosabb a pofija?


Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

2017. máj. 19.

Én elmentem a vásárba

 Színesebbé tehetjük a dal előadását, ha ujjbábokat használunk.





Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Tyúkot vettem a vásárban félpénzzel.
Tyúkom mondja: kit-rá-kotty,
Kárikittyom, édes tyúkom,
Mégis van egy félpénzem

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Csirkét vettem a vásárban félpénzzel.
Csirkém mondja: csip, csip, csip.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Récét vettem a vásárban félpénzzel.
Récém mondja: rip hajnal.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Ludat vettem a vásárban félpénzzel.
Ludam mondja: gi-gá-gá.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Juhot vettem a vásárban félpénzzel.
Juhom mondja: be-he-he.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Kakast vettem a vásárban félpénzzel.
Kakas mondja: bokréta.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Pulykát vettem a vásárban félpénzzel.
Pulykám mondja: dandaru.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Disznót vettem a vásárban félpénzzel.
Disznóm mondja: röf-röf-röf.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Kecskét vettem a vásárban félpénzzel.
Kecském mondja: mek, mek, mek.
Kárikittyom...

Én elmentem a vásárba félpénzzel.
Csikót vettem a vásárban félpénzzel.
Csikóm mondja: nyihaha.
Kárikittyom, édes tyúkom,
Elfogyott a félpénzem.


Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

2017. máj. 16.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja







A kis kakas gyémánt félkrajcárja
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.
- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.
De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megharagudott erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba.
A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban:
- Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.
A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának:
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe.
A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!
Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba.
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.
A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas:
- Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst!
Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába.
- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.
- Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.
Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.
Akkor a kis kakas megint csak elkezdi:
- Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!
A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.
- Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.
Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját:
- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
                                                                                                                      (Arany László)
 

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

2017. máj. 13.

A falánk tyúkocska



A meséből megtanulhatják a gyerekek, hogy az ígéretünk betartása fontos dolog..
 "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó".







Mese a falánk tyúkocskáról
(Burmai népmese)

 Így szólt egyszer tyúkocska tyúkanyóhoz.
- Éhes vagyok, kérlek szépen , süssél nekem kalácsot!
- Jól van, tyukocskám, sütök neked kalácsot – mondta tyúkanyó. – Most menj szépen, és hozzál nekem fát az udvarról, hadd rakjak tüzet, anélkül nem sül meg a kalács.
Ment a tyukocska, ment az udvarra fáért. Ahogy az udvarra ért, szembejött vele egy nagy-nagy kandúr. A nagy-nagy kandúr azt mondta a tyukocskának:
- Miau,hamm! Én most téged bekaplak, és meg is eszlek!
- Ne egyél meg, kandúrmacska, kérlek szépen, ne egyél meg engem! Fát viszek most tyúkanyónak, tyúkanyó kalácsot süt nekem, s ha nem bántasz, kapsz eg ynagy darab cukros kalácsot tőlem!
A kandúrmakcsa úgy gondolta, sokkal többet ér egy nagy darab cukros kalács, békén hagyta hát a tyúkocskát.
A tyúkocska összeszedte a fát az udvaron, bevitte tyúkanyónak.
- Jaj, tyúkanyó, nagy baj van! – mondta.
- Mi a baj, tyúkocskám?
- Az a baj, hogy az udvaron összetalákoztam a kandúrmacskával, s kandúrmacska – hamm! – be akart kapni, meg akart enni, én meg azt mondtam neki, ne kapjon be, ne egyen meg engem, inkább adok neki a kalácsomból.
- Egyet se búsulj, tyúkocskám. – mondta tyúkanyó. – Olyan nagy kalácsot sütök neked, hogy akár három kandúrmacskát is jóllakathatsz vele!
Hamarosan megsült a nagy kalács. Tyúkanyó enni hívta tyukocskáját és így bezsélt hozzá:
- Egyél, tyúkocskám, egyél jó étvággyal! De el ne feledd, hogy a kandúrmacksának is jár ebből a kalácsból! Megígérted neki!
 - Tudom – mondta a tyúkocska, s azzal nekilátott enni. Ette, ette a finom cukros kalácsot, addig ette, míg az utolsó morzsát is megette. Csak akkor jutott eszébe a kandúrmacska meg az, hogy ígért neki.
- Jaj, tyúkanyó – siránkozott-, mind megettem a kalácsot, egy morzsát sem hagytam belőle, jaj, most mitévő legyek?
- Ó, te falánk, ó te szószegő tyúkocska!
- Ne haragudj rám, tyúkanyó – siránkozott a tyúkocska. – Ne haragudj rám! A kandúrmacska azóta talán már el is feledkezett a kalácsról meg  rólam is! Meg ha nem is feledkezett el a kalácsról meg rólam, nem baj, úgyse tudja hol lakom!
Ebben a pillanatban a tyúkanyó is meg tyúkocska is meglátta a kandúrmacskát. Az udvaron át bársonytalpakon sétált a konyha felé.
- Jaj, végem van! – csipogta rémültn a tyúkocska.
Tyúkanyó meg nem csipogott semmit, hanem a szárnyánál fogva fölkapta tyúkocskát, a konyhába vitte, s vele együtt belebújt a nagy hasú agyagkorsóba.
A kandúrmacska csak annyit látott, hgy túkyanyú és tyúkocska a konyhában tűnt el. Nagy mérgésen megállt a küszöbön, s így pörölt:
- Hol a kalácsrészem? Ide vele, mert ha nem, mindkettőtöket bekaplak!
Aztán belépett a konyhába, de nem látta sem tyúkanyót, sem tyúkocskát.
- Pedig ide szaladtak be. – dünnyögött a kandúrmacska. – Elnem mozdulok innen, míg meg nem kapom a kalácsot, vagy be nem kapom azt a két szökevényt! – Azzal a kandúrmacska lefeküdt a küszöbre, és várt.
Tyúkanyó meg tyúkocska ott lapult a nagy hasú agyagkorsóban. Tyúkocska egyszer csak suttogni kezdett:
- Tyúkanyó, én úgy szeretnék prüsszenteni!
- Ne prüsszents, mert meghallja a kandúrmacska, s bekap mindkettőnket! – suttogta tyúkanyó.
Tyúkocska egy ideig békén maradt, aztán megint csak rákezdte:
- Tyúkanyó, igazán muszáj prüsszentenem!
Tyúkanyó türelmét vesztve szólt rá a tyúkocskára:
- Bánom is, prüsszents hát, úgyis végünk lesz!
Tyúkocska óriásit prüsszentett, de akkorát ám, hogy a nagy hasú agyagkorsó megingott a polcon, aztán elesett a földre, s ezer darabra tört.
A küszöbön a kandúrmacska ijedtében fölnyivákolt.
- Jaj, dörög az ég! – kiabálta, s eszeveszetten menekült.
Tyúkanyó meg tyúkocska kikászálódott a cserepek közül, s látták, hogy a kandúrmacska elszaladt.
 


Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

2017. máj. 10.

2017. máj. 1.

Nem csak óvó néniknek

Az utóbbi időben készítettem néhány bábcsomagot:

A répa meséhez


A török és a tehenek meséhez

A három csibe meséhez


A meséket ITT találod.


Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...