Rendszeres olvasók

2010. okt. 31.

Halottak napja




Egyszer meghalok én is? - kérdezik a gyerekek tőlem az oviban halottak napja közeledtével. Tele vannak élményekkel, hiszen sok gyermek együtt vásárol koszorút, mécseseket szüleivel és együtt látogatnak aztán ki a temetőkbe.
Előbb, vagy utóbb, minden gyermek szembesül a halál  gondolatával és nekünk felnőtteknek válaszolnunk kell a bennük felmerülő kérdésekre. Ami nem is egyszerű dolog, hiszen nincsen minden dologra biztos, kézzel fogható válasz. Fontos, hogy úgy válaszoljunk, ahogyan azt mi hisszük, őszintén, természetesen. A gyermek megérzi, felfogja az őszinteséget és ebben az esetben ez a legfontosabb.

A halál az élet velejárója, a gond az, hogyan értessük meg gyermekünkkel az elmúlás szükségességét? Beszéljünk nekik azokról a hozzátartozóinkról, akik már nincsenek közöttünk, akiknek ápoljuk az emlékét, tárgyaikat őrizzük, így mégis "jelen vannak" a család életében. Mutassunk példát, tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy törődjenek a betegekkel, öregekkel, fogyatékosokkal.

 A halállal a gyermek először rajtunk keresztül találkozik. Érzi, látja rajtunk a szomorúságot, a fájdalmat. Mi adjuk a példát gyermekeinknek a veszteségek feldolgozására és sugalhatjuk az újrakezdés lehetőségét.
A kicsik gyásza a hozzátartozó fizikai hiányából fakad - soha többet nem láthatom. A felnőttek gyásza ennél bonyolultabb. A játék, mint sok minden másban, itt  is segít feldolgozni a történteket. Nem baj, ha temetést játszik, ez nem tiszteletlenség! Ő így dolgozza fel a veszteséget.


2010. okt. 2.

Versek a tűzről

Októberben, novemberben és decemberben a tűz modul kerül feldolgozásra.

Mentovics Éva: A tűz (részlet)

Lehet barát, vagy ellenség,
attól függ, hogy hol lakik..
etetheted száraz gallyal
azt hiszed, hogy jóllakik?

Óriási az étvágya,
felfal minden éghetőt.
Elszabadul, s megmar mindent,
bútort, függönyt, háztetőt.

De lehet barátod is,
megfőzheti ételed,
s hogyha fázol, lehelete
melengeti testedet.


Szabó Bogár Erzsébet: Tűzoltó

Tüzet oltani veszélyes,
Az égő tűz szeszélyes.
A tűzoltó bátor ember,
Olyat tesz ő, mit más nem mer!


Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik vacogjon
fújja körmét, topogjon,
földig érő kucsmába
nyakig érő csizmába.

Burkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
üljön rá a kályhára -
mindjárt megmelegszik.


Weöres Sándor: Tűz a házam, ispiláng

Tűz a házam ispiláng,
hegyes tornya rőzseláng.
Piros sapkás emberke
mákot kaszál kertembe!


Tamkó Sirató Károly: Törpetánc

Fenn a hegyen,
körbe-körbe.
Tűztáncot jár 
három törpe.

Rátiporva 
kőre, rögre,
azt huhogják
megpörögve.

Hipp-hopp,
hepe-hupa,
avar-muhar,
jaj, de puha!

Zeng a daluk
mindörökre.
Törpe bögre,
görbe bögre.


Találós kérdések (tűz)



"Ha a kapun bekopog a fagy, a tél,
körülötte minden ember odafér"
(tűz)

Ahova a vörös kutya fekszik,
fű többé ott nem növekszik.
(tűz)

Hiába látsz, nem foghatsz meg,
hunyd be szemed, vagy sirass meg.
(füst)

Fekete bika
vörös nyelvét nyújtogatja.
(tűz)

Se keze, se lába,
mégis felmegy a padlásra.
(füst)

Alighogy meglett az apa,
mindjárt fején táncol a fia.
(tűz, füst)

Kis dobozban száz veszély,
piros nyelve sokat ér.
(gyufa)

Kisebb, mint a mandula,
mégis betölti a sátrat.
(gyertyaláng)

Amíg fiatal: sudár,
öregségére összetöpörödik,
s annyi sem marad belőle,
hogy legyen mit eltemetni.
(gyertya)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...