Amikor a blogomat indítottam az volt a célom, hogy betekintést nyújtsak a csoportom életébe, napi munkámba.
Segítséget adjak óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra", szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről.

Közben teltek az évek és 40 év után a pályám végéhez értem. A mozgalmas évek után nagy lett a „csend” körülöttem, annak ellenére, hogy továbbra is figyelemmel kísértem az óvodai élet változásait. Akkor határoztam el, hogy folytatom a blog írását és az évek alatt összegyűjtött tapasztalataimat, ötleteket megosztom az érdeklődőkkel.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2009. jan. 21.

Őszi versek



Tasnádi Varga Éva: Itt van az ősz

Piros már a csipkebogyó
tetején ül egy manó
Hűvös szél fúj a nyakába,
les a szélbe, les a fára.
Megjött az ősz, mondja halkan,
nyuszi bujkál a bokorban,
Aludni megy most gyíkanyó,
egyet-kettőt szól a rigó.
Róka fiúk is bebújtak,
ködös már mind az utak,
Elmúlt már a nyár, szól a manó,
s hajlik, leng a csipkebogyó.
Pálvölgyi Pál: A fecske búcsúja

Egy kis fecske
egyik este,
mikor megtért
az ereszre,
keservesen
csicseregte:
„Szeptemberben
e berekben
nincsen fecske élelem.
El kell mennem,
mert a hideg
ellenségem
énnekem.
Megígérem,
tél végével,
ha megjön a
kikelet
és elűzi
a telet,
itt leszek az
eresz szélén
és a puha
fészek mélyén
kis fecskéket
nevelgetek.
Barabás Éva: Szilvásgombóc

Kabátot akart a szilva
Tudta, ez neki nincs tiltva.
Töprengett, hol vegyen,
Hogy szép és jó legyen ?
Hopp, megvan ! Gondolta,
S bebújt egy szilvásgombócba.
Majtényi Erik: Köd

Köd, köd
sűrű köd,
napsugárka
megszökött.
Eltakarja
hegyek lánca?
Belebújt egy
csigaházba?
Fergeteges
fellegekbe?
A tolvaj ősz
Zsebre tette?
Ki tudja,
mondja meg:
Hova bújt el,
hova lett?
Bars Sári: Ősz az erdőn

A som sötétpirosra érett
Kék fényben csillog a kökény
Elsorolni sem tudom,
Hányféle kincs az enyém.
Gyönysort fűzök gesztenyéből
Szedek rőtszínű falevelet,
Füttyszót csenek az őszi széltől
S a madarakkal elmegyek.
Fazekes Lajos: Őszi este

A tücsök szól
a bokorból,
hogy itt az ősz
már itt az ősz.
és zúg a szél
ha fákat ér,
és peregnek
a levelek.
Az utakon
elvész a nyomom,
csillag vezet
most engemet.
Pákolitz István: Dió

Kihasadt a dió
zöld zakója,
Nem csoda: viseli
Tavasz óta
Őszanyó megvarrná
ökörnyállal,
De az a pár öltés
mit használna?
Labdázik a szél
közel-távol:
Kirázza a diót
zakójából.
Sarkady Sándor: Ősz

Lomb lehullott,
Mák kipergett-
Őszi ágat
Szél diderget.
Hidegebb már a
Sugár is
Elment a fecskemadár is.
Már is, már is…?
Odavan a nyár is!
Sallay Gizella: Ősszel

Ősszel üres a határ
Gólya, fecske távol száll
A veréb itt marad,
Siratja a szép nyarat.
Lehullott a falevél
Nemsokára itt a tél.
Elbúvik a kisbogár,
Elmúlik a meleg nyár.


Mondókák:

Kopár dió, mogyoró,
kis mókusnak ez való.
Odújába elrakja,
télen elropogtatja.
Esik eső csepereg,
sárga levél lepereg.
Feri, Teri felszedi,
kosárkába begyűjti.
Október ber, ber, ber,
fázik benne az ember.
Szőlőt csipked a dere,
édes legyen szüretre.
Hull a dér, hull a dér,
daru, gólya útra kél.
Költöznek a melegre,
napsütéses vidékre.
Éva szívem Éva,
most érik a szilva!
Terítve az alja,
felszedjük hajnalra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves hozzászóló

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...