Locsolóversek

„

Rózsa, rózsa, szép virágszál

Szálló szélben illatozzál

Napsütésben nyiladozzál

Meglocsollak, illatozzál.

Napsütötte szép tájakon

Jöttem végig az utakon

Felém hajolt sok-sok virág

Rózsavizük osztogatták

Meglocsollak mostan véle

Piros tojást kérek érte.

Ákom-bákom berkenye

Szagos húsvét reggele

Leöntjük a virágot

Visszük már a kalácsot.

Húsvét napi kertész vagyok

Kislányokat locsolgatok

A kölnitől felfrissülnek,

Illatától megszédülnek

Hímes tojást tudom kapok

Boldog húsvétot kívánok.

Korán reggel útra keltem,

se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam,

térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbet most találtam,

hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi.

Locsolásért jár egy puszi!

Szabad-e locsolni?

Erre szaladt ím az előbb

nyuszi anyó titokban.

elmesélte, hogy e házban

piros tojás mi sok van.

Azt is mondta, hogy a virág

akkor szép, ha locsolják,

eljöttem hát meglocsolni e

ház apraját-nagyját.

Lakozzék e házban

békesség, szeretet!

Adjon Isten mindenkinek

szép húsvéti ünnepeket!

Ajtó mögött állok,

Piros tojást várok,

Ha nem adnak tojást,

Estig is itt állok.

Kelj föl párnáidról,

Szép ibolyavirág.

Nézz kis az ablakon,

milyen szép a világ.

Megöntözlek szépen,

az ég harmatával,

teljék a tarisznya,

szép piros tojással.

Én kis kertészlegény vagyok,

Virágokat locsolgatok.

A minap, hogy erre jártam,

Egy szép rózsafát találtam.

Én azt hervadozni láttam,

Rózsa ne hervadjon,

Szabad-e locsolni?

Tündérek kútjából

Szagos vizet hoztam,

Van egy kislány a háznál,

Meglocsolom mostan.

Fáradozásomért

Egyedül azt kérem,

Tulipiros tojás,

legyen az én bérem.

Én kis kertészlegény vagyok,

virágokat locsolgatok.

Azt hallotta, hogy egy rózsa

el akar hervadni.

Szabad meglocsolni?

Szépen kérem az anyját,

de még szebben a lányát:

engedje meg énnékem,

meglocsolni a haját!

E háznak kertjében

van egy rózsatő,

rózsakertben nevelte

a jó teremtő,

vizet öntök a tövére,

szálljon áldás a fejére,

az Istentől kérem,

piros tojás a bérem.

E háznak van rózsája,

A rózsának egy bimbója,

Én a bimbót megöntözöm,

A tojáskát megköszönöm.

Húsvét napján korán keltem,

Ünneplőbe öltöztem.

Rózsavízzel elindultam,

E kis házba bekopogtam.

Üdvözlöm a ház lakóit,

Keresek egy kis leányt itt.

Rózsavízzel locsolkodom,

Piros tojást elfogadom.

Kellemes és boldog

Ünnepet kívánok

Öntözködni jöttem,

Hol vannak a lányok?

Tündérországból jöttem én,

Tündérországból gyöngyharmatot

hoztam én.

Tündérország gyöngyharmatja

szálljon a fejedre,

Piros tojás, hímes tojás,

ugorj a zsebembe.

Simon Lajos: Húsvéti mondóka

Jön a nyuszi,

Fut a nyuszi

Árkon-bokron átszáll.

Míg ideér

Meglocsollak

Aranyos virágszál.

Ajtó mellett állok,

Piros tojást várok.

Ha nem adtok belőle,

Nem jövök el jövőre.

Hol kitérek, hol betérek,

Mindenhol egy tojást kérek.

Ha nem adnak visszatérek,

Nagymamámtól kettőt kérek.

Palotai Gyöngyvér: Korán reggel

Bejártam a fél világot,

láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

hogy locsoljam, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi

locsolásért jár egy puszi.

Kufár Rózsa: Locsolóvers

Hajnali harmatban,

Selyemfüves réten

Ezer virág friss illatát

kalapomba mertem.

Rozmaringos hintón

repültem idáig,

kéknefelejcs, tulipános

takaros kis házig.

Van ennek a háznak

olyan virágszála

kinek harmatrózsavíztől

kivirul orcája.

Azért, amiért még kicsi vagyok,

verset mondok, mint a nagyok.

Mondókámat megtanultam,

locsolómat is elhoztam.

Azért, mert én kicsi vagyok,

piros tojást én is kapok.