Tavaszi versek

Szilágyi Domokos: Lepke-dal

Apró lepke,

öttyöm-pöttyöm,

letelepedett egy

harmatcsöppön

arcát mossa,

s hogy ha szárad,

derekára teker egy

sugár-szálat.

Ez itten a csigaház,

Melyben a csiga tanyáz.

Ő nem Pali, se nem Zsiga,

Csak egy névtelen csiga.

Szalai borbála: Szellő szökken

Szellő szökken

fürge, friss:

április van,

április.

Haragszik a

kispatak,

tajtékozva

fut, szalad.

Áprilisi

napsugár

felhők közül

kandikál.

De, nini, most

hová lett?

az eső is

megeredt:

kinyílt az ég

vízcsapja

no, lesz megint

pocsolya!

(részlet)

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Bodzavirágból,

Bodzavirágból

hullik a, hullik a

sárga virágpor.

Fennt meg a felhők

szállnak az égen,

bodzafehéren,

bodzafehéren.

Szállj, szállj, felhő,

pamacsos,

hullj le, te zápor

aranyos,

hullj le, te zápor,

égi virágpor,

égen nyíló

bodzavirágból.

Tasnádi Varga Éva: Messze száll a szél..

Messze száll a szél,

Merre, hova tér?

Lombot fúj meg, bimbót ringat,

elmúlt már a tél.

Merre, hova jár?

zöldtollú madár?

Ágon ülve énekelget,

s napsugárra vár.

Vízbe néz a fű,

sok ezüstgyűrű

fonja át a kék lapátot,

milyen gyönyörű

Szállj csak, szállj, te szél,

virágról beszélj,

fújd a bokrot, fújd a fákat,

elmúlt már a tél!

Csukás István: Kicsi dalunk

Kicsi dalunk szálljon, szálljon

zöld levél nő ágon, fákon

májusi nap süssön, süssön

árpa, búza jól megnőjön!

Szabó Lőrinc: Nyitnikék

Alszik a hóban

a hegy, a völgy,

hallgat az erdő,

hallgat a föld.

Egyszerre mégis

rezzen a táj

hármat fütyül

egy kis madár.

Háromszor hármat

lüktet a dala,

vígan, szaporán, mint

éles fuvola.

Az a fuvolás

a Nyitnikék!

már kezdi is újra

az énekét:

Nyitni kék, fütyüli,

nyitni kék,

szívnek és tavasznak

nyitni kék!

Fazekas Lajos:Tavaszhozó

Tavaszhozó kismadár

az alvó bokorra száll,

Csip-csip-csirip, csip-csirip…

Rügyek zöld pillája nyit.

Szellőhozta felhőcske,

pöttyen, csöppen hűs csöppje.

minden cseppje leesik,

kicsi patak megtelik.

Tavaszkeltő, fénylő Nap,

adj lombot a bokroknak,

adj a földnek, erdőnek

végtelen derűszöldet.

Tasnádi Varga Éva: Tavaszköszöntő

Erdő, erdő koszorú,

földed friss már, domború,

ágaidat nap süti,

felébrednek rügyei.

Rét közepén fűzfa ága

ráhajlik egy kis virágra.

így köszönti: - Jó napot

vegyél piros kalapot!

Elfutott a Télapóka,

nyújtózik a lompos róka,

bozont farkát hegyezi,

s zöldkabátos tengeri

kis sapkáját feljebb húzza,

fűszál húzódik az útra,

helyet ad a fénynek, magnak,

csupasz bokrok ringatóznak,

kihajtott egy csöpp levél,

kettő, három és egy fél,

s holnapután délután

tíz is lesz már tán a fán!

Fazekas Lajos: Künn a zöldben

Szép a tavasz! Künn a zöldben,

fönn a kékben madár röppen.

Künn a zöldben, fönn a kékben,

kertek szirom-özönében

szellő lábon jár a reggel,

madár-kar vár víg énekkel.

Szép a tavasz! Zöld domb, zöld rét.

Szép a tavasz! Kék ég, kék, kék.

Fönn a kékben, lenn a zöldben

dal kél, dal száll, madár röppen,

s hurrázások zengésétől

visszhangzik a domb, víz, ég s föld.

Pósa Lajos: Tavasz

Hajnali gyöngyharmat

Csillog a virágon,

Cseresznye virága

Mosolyog az ágon

Aranyos napsugár

Sorra csókolgatja,

A tavaszi szellő

Rengeti ringatja.

Ringasd szellő, ringasd

Csókolgasd napsugár,

Csalogasd ki a gesztenyét

Daloddal kismadár.

Lepkehívogató – népköltés

Pille, pille szállj le,

Szállj le az ölembe!

Szállj le, kis csapongó

Aranyos pillangó.

Komjáthy István: A kis fecskék

Megjöttek már a kis fecskék,

„de jó itthon” csicseregték.

Földre szálltak, vízre szálltak,

kis fészkükre rátaláltak.

Osvát Erzsébet: Télkergető

Fuss, Te Tél!

Fuss, te Tél!

Jön a Tavasz

utolér.

Jön óriás

sereggel,

maró, csípős

szelekkel,

eső dobol

hátadon,

a nap sem lesz

pártodon.

Hányszor mondjam,

tűnj el gyorsan,

szépszerivel,

míg lehet,

mert, ha vársz –

hát, jaj neked.

Zsadányi Lajos: Az én rétem

Az én rétem olyan rét,

Virágot hint szerteszét,

Fürjecskéket dédelget,

Bárányokat legeltet.

Harmat hull a füvére,

Gyere menjünk a rétre.

Osvát Erzsébet:Kakukkfűdal

A budai hegyoldalon

kakukkfűre leltem.

Kilenc szálat,

a legszebbjét

bokrétába szedtem.

Szagos lila virágait

friss vízzel itattam.

Telis-tele lett a szobám

kakukkfű illattal.

Bokrétámban gyönyörködtem

reggel, délben, este,

napkeltétől napnyugtáig

kedvem derítette.

Drégely László: Tavasz

Fák alatt a kertben

Nyílik az ibolya,

Kék ibolyavirág

A tavasz mosolya

Rügy fakad sz ágon,

Madár dala száll,

Daloló madarak

Megjöttek már –

Tavasz van hát újra,

Fény derül a tájra

A meleg napsugár

Földnek koronája.

Téli versek

Tordon Ákos: Csengő tél

A tél csengői csengnek,

harangoznak a csendnek,

vállukon fehér kendők,

alusznak mint az erdők.

alusznak mint az erdők,

vállukon fehér kendők,

a tél csengői csengenek,

harangoznak a csendnek.

Kányádi Sándor: Ez a tél

Ez a tél, nem is tél,

a hó csak pilinkél

Hullna már, hullna bár!

Meztelen a határ.

Csak a dér, csak a köd

borít rá lepedőt.

Méteres bunda-hó,

az volna, volna jó.

Lám tegnap hallatott

valami keveset.

Reggelre szétrágták

azt is a verebek.

Kányádi Sándor: Feketerigó

Ablakomban nagy a hó, halihó!-

ott sétálgat egy feketerigó.

Jár a szeme: oda néz, ide néz:

sétálgat, mint egy igazi zenész.

De most nekünk nagy a hó, halihó!-

nem fuvoláz a feketerigó.

Egyet-kettőt csitteget, csetteget,

kifizeti ennyivel a telet.

Czeglédy Gabriella: Első hó

Hópihe,

télcsoda,

fehér az útpadka.

Havas a

háztető,

útmenti

kisfenyő.

A kert is

fehérlik,

hulljon csak

reggelig!

Demjén István: Tél

Zizeg a drót,

dudorász,

fa, kerítés

zúzmarás.

Borzas tollú

madarak

keresik a

magvakat.

Egyre jobban

havazik,

kereshetik

tavaszig!

Csukás István: Országúton nagy a hó…

Országúton nagy a hó,

a kocsinak sose jó.

Domboldalon nagy a hó,

a szánkónak ez a jó.

Domboldalon fut a szán,

ez az öröm igazán.

Ha felborul az a szán,

hóba gurul fiú, lány.

Drégely László: Tél

Varjú csapat

Száll az égen

Itt a tél.

Hó borítja

Hegyek csúcsát,

Fúj a szél

Barna medve

Barlangjában

Alszik már,

Megnézheti,

Aki éppen

Arra jár.

Zelk Zoltán: Téli fák

Nem fáztok ti téli fák,-

Mikor meztelen az ág?

Eldobtátok a nyári zöld,

s az őszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye téli fák,

ez aztán a furcsaság.

Hideg télben levetkőztök,

nyáron viseltek ruhát!

Kányádi Sándor: Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,

fújja körmét, topogjon,

földig érő kucsmába,

nyakig érő csizmába,

burkolózzék bundába,

üljön a kályhára-

mindjárt megmelegszik.

Szalai Borbála: Csattog a fagy

Itt a tél,

hideg tél…

Csattog a fagy,

csikorog.

Kőkeménnyé

dideregtek a

sárban hagyott

lábnyomok!

Kányádi Sándor:Ül a tél a hegy tetején

Ül a tél a hegy tetején,

Fehér kucsma van a fején.

A hátán meg fehér suba.

Készülődik a faluba.

Drégely László: Kiszámoló

Egy, három, öt,

Sárga a tök.

Kettő, négy, hat.

Jön már a fagy.

Ereszek alatt

Fázó madarak…

Egyet, hármat, ötöt,

Leszedtük a tököt.

Kettőt, négyet, hatot,

Kibírjuk a fagyot.

Kicsiknek:

Hull a dér, jön a tél,

Daru, gólya útra kél.

Liccs-loccs, locsogó,

Esik eső, hull a hó.

Minden ember jó ember,

A legrosszabb december.

Hull a hó, hull a hó,

Hólabdázni jaj de jó.

Hull a hó, hull a hó

Lesz belőle hógolyó.

Erdő, mező megáldja,

Lesz egy derék bundája.

Hull a hó, hull a hó,

Puha fehér takaró.

Hull a hó, hull a hó,

Van már búzatakaró.

Hull a hó, hull a hó,

Hógolyózni, jaj, de jó.

Ha-ha-ha, havazik,

He-he-he, hetekig.

Hu-hu-hu-, hull a hó,

Hi-hi-hi, jaj, de jó.

Varjú károg, fúj a szél,

Esik a hó, itt a tél.

Tél van most, nem nyár,

A pillangó sem jár.

Hull a hó, hull a hó,

Lesz belőle hógolyó.

Hull a hó, hull a hó,

Nem vagyok én mindig jó.

Tél az idő, nem nyár,

Cserebogár nem jár.

Hull a hó, hull a hó,

Szánkózik a kis Kató.

Tanfolyam ajánló

Pek-torna mozgásfejlesztő tanfolyamot ajánlom óvónőknek, tanítóknak, szülőknek.

Néhány éve lehetőségem nyílt kolléganőimmel együtt a Pek-torna tanfolyam elvégzésére, amely új irányt, szemléletet adott a munkámnak. A tanfolyam elvégzése előtt is nagyon fontosnak tartottam a mozásfejlesztést az óvodai nevelésben, hiszen a megváltozott életkörülmények miatt a gyermekek egyre kevesebbet mozognak. A családok zömére jellemző a mozgásszegény életmód.

Egyik tanárunk, Nagyné Kovács Ildikó tapasztalata szerint a gyermekek által „megszerzett mozgástapasztalatok, szoros összefüggésben vannak az általános fejlettségi szinttel, illetve a mozgásfejlettség alacsony szintje, vagy elmaradása egyértelműen gyenge szellemi teljesítmény oka lehet. A kisgyermek szellemi képességeit csak saját mozgásos tapasztalatai képesek pozitív irányba elmozdítani. Ezért van szükség a mozgástapasztalatok mennyiségének a növelésére, hogy ezek következményeként megszülethessen a minőségi változás.”

A tanfolyamnak még két kiváló oktatója volt:

Pektor Gabriella, akitől megtanultuk a Thera-Band, Over-Ball labda, Thera szalag használatának lehetőségéit az óvodában.

Ramocsa Gábor, akitől útmutatót kaptunk , hogyan-miként építhetjük be munkánkba a gyógy- testnevelés területén megszerzett ismereteinket.

A tanfolyamon elsajátított gyakorlat és ismeretanyag alkalmazása hozzájárul óvodánkban a gyermekek mozgáskoordinációjának, ügyességének, értelmi - érzelmi-akarati (bátorság, önállóság stb.) és fizikai képességeiknek a fejlődéséhez.

Vége az ünnepeknek.

Hát, eltelt! Sajnos? Vagy, végre? Kinek, hogyan!!

A gyermekeink megkapták az áhított ajándékokat. Vajon tényleg megfelelő játékokat vásároltunk nekik? A szülők többsége megfontoltan válogat a játékok között. Remélhetőleg egyre kevesebben vannak olyanok, akiknél a fő szempont az, hogy tudjon majd egyedül játszani az új játékkal a gyerek.

Egyre több képességfejlesztő játék kerül a piacra, melyek más és más területen fejlesztik gyermekeinket. Kiváló lehetőségeket adnak a kezünkbe ezek a játékok! Véleményem szerint a legfontosabb, amit ki kell használnunk, hogy játszunk egy kicsit együtt a gyermekünkkel! Tapasztalatom szerint ebben a rohanó világban, egyre kevesebb időnk marad arra, hogy együtt legyünk. Pedig gyermekeinknek ez a legfontosabb!! A játék a felnőtteknek is kellemes kikapcsolódás, de mindenek előtt az az érzés a legdrágább, amit a felszabadult együttlét jelenthet.

Sokszor felteszik a szülők azt a kérdést: Mitől fejlődik a gyerek? Megérik önmagától, vagy fejleszteni kell, különben ügyetlen és butácska marad?

Valószínűleg egyik sem igaz.

Csak néhány lélektani gondolat:

A fejlődést belső és külső tényezők, hatások együttesen hozzák létre. A belsőn bizonyos testi-lelki programot értünk, amely velünk született és az érés során kialakuló, belülről fakadó adottságok körét foglalja magába. Külső feltételek közé sorolhatók a társas élmények folyamán megszerzett tapasztalatok, nevelési-tanítási hatások.

A külső feltételek alakításában a családnak és a közösségnek igen nagy szerepe van.

A 3-6 éves korú gyermekek legfőbb tevékenységi formája a játék, amelynek segítségével legeredményesebben fejleszthetjük őket.

Egy praktikus tanács:

A gyermekek többsége még a legötletesebb játékok iránt is hamar elvesztik az érdeklődésüket, ha azok állandóan kéznél vannak. Bevált szokás óvodánkban, hogy az összes játék egyszerre soha nincs használatban. A játékok egy részét elrakjuk, majd 2-3 havonta megcseréljük őket. A csereberéléssel mindig az újdonság erejével hatnak az elővett játékok. Ez a módszer a könyvek esetében is jól működik.

Karácsonyi versek 1.

Ceglédy Gabriella: Itt a karácsony

Aranycsengő,

csilingel,

karácsonyról

énekel.

Megérkezett,

jaj, de jó!

minden csupa

fehér hó!

Sarkady Sándor: Kérlelő

Fenyő ága

hósubában,

mire vársz a

hófúvásban?

Hideg az a

kristálybunda,

gyere haza

kis házunkba.

Karácsonyfám

te lehetnél,

gyertyalángnál

melegednél-

Donászy Magda: Áll a fenyő

Áll a fenyő

az erdőben,

zöld ruhában,

ünneplőben.

Tél van.

Ága csupa hó.

ráfújta a

Télapó!

Szép Ernő: Karácsonyi köszöntő

Hurka, kolbász, szalonna,

Pásztoroknak jó volna,

Ha a gazdasszony adna,

Ha a gazdasszony adna.

Kanizsa József: Itt a karácsony

Fenyő illatával

érint meg a szél.

Körülöttem mindenki

karácsonyról beszél.

- Újra itt lesz,

karácsony megint eljő -

S havat hullat

vastag dunyha-felhő.

Csillagszóró fénynél

csillog az angyalhaj,

és hallatszik már

a játékvonat robaj.

Drégely László: Karácsonyi köszöntő

Csillagfény-gyertyafény

Karácsony estéjén.

Öröm és békesség,

Tündöklő fényesség.

Fenyőfa, ajándék:

Cukorka, sok játék…

Asztalon friss kalács,

Illata mily csodás!

Kis fiúk – kis lányok,

Minden jó kívánok!

Elek István: Karácsony

Halld a csengő szép szavát,

Míly vidáman száll!

Fényes titkok ajtaját

Nyitja, nyitja már.

Tárul ajtó, tárul szív,

Zendül a szoba:

Tündökölve ott virít

A karácsonyfa!

Mennyi gyertya, mennyi dísz,

Mennyi csillogás!

Szívrepesve vártuk is ,

Attól oly csodás!

Végre itt a karácsony!

Az ünnep megszakítja a hétköznapok egyhangúságát és nagy jelentőséggel bír a család életében. A szülők és a gyermek számára igen fontos, hogy olykor legyen egy kiemelt jelentőségű nap, amelyre lehet készülni. Névnap, születésnap, hagyományos ünnepek. Ahhoz, hogy a hétköznap ünnepnappá váljon elegendő egy gyertyát meggyújtani, szépen megteríteni a vacsorához. A vidámság, az izgalom az ünnepre való készülődés során felgyülemlő várakozásból fakad. Ezért mindig vonjuk be a gyermeket a tervezésbe és a készülődés folyamatába.

A karácsony Krisztus születésének ünnepe, a béke, a szeretet időszaka. Vajon a karácsony a gyermekünk számára és nekünk is egyet jelent a vidámsággal és a nyugalommal?

A kicsiknek a karácsony a Jézuska érkezését jelenti. A szülőknek azonban már hetekkel az ünnep előtt el kell kezdeni a készülődést. Ezért ilyenkor megnő a feszültség, a tennivalók sűrűsödnek, elvész a béke és a nyugalom. Az óvodáskorú gyermek pedig nem érti, hogy az ünnep idején, miért nem jut idő mesélésre, sétára, közös játékra.

A karácsony zsúfolt időszak. Összpontosítsunk az igazán fontos dolgokra! Szánjunk időt gyermekeink igényeinek kielégítésére: építsünk együtt hóembert, ha az időjárás engedi, sétáljunk, nézzük meg az ablakokon átszűrődő karácsonyi fényeket, otthon egy meghitt kuckóba húzódva olvassunk mesét. És tervezgessünk!!! Melyik nap készítünk karácsonyi süteményeket, milyen gyertyákat gyújtsunk esténként, mikor jönnek a nagyszülők, mit hozzon a Jézuska?

Olyan hagyományokat teremthetünk együtt, amelyek meghatározóak lesznek gyermekeink egész életében.

Az óvodában is a december a legszebb hónap. A gyerekek nagy izgalommal várják az ünnepeket. Az adventről, karácsonyról itt olvashatsz.

Karácsonyig ünnepi díszbe öltöztetjük az egész óvodát és a lelkünket is. Itt olvashatsz az ajándékozás pszichológiájáról.

A várakozás, a titkos sugdolózások adják az ünnepi készülődés izgalmát. Természetes anyagokból elkészítjük a betlehemet, füzéreket, díszeket a fenyőfára. Luca napján búzát ültetünk, ami az ünnepi asztalt díszíti majd. A mézeskalács sütésbe mindenki bekapcsolódik. Közben megbeszéljük, ki, mit szeretne kapni karácsonyra, mivel tudná meglepni szeretteit.

Mire eljön a karácsony, a fenyő, a mézeskalács illata átjárja az egész óvodát.

Azonban soha nem feledkezünk meg arról, hogy a karácsony a család ünnepe. Az óvoda nem pótolhatja és nem is helyettesítheti a család szerepét, csak kiegészítheti.

Még néhány karácsonyi link:

karacsony.hu

karacsony.centrumnet.hu

Márai Sándor szavaival kívánok békés boldog ünnepeket!

Márai Sándor: Az ünnepekről

"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen.

Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről.

Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.

Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!

Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.

Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.

S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre."