Mozgás és az idegrendszer óvodáskorban

Az agy a legfontosabb szervünk , nélküle nem látnánk, hallanánk,sőt beszélni sem tudnánk. Tudjuk, hogy bizonyos részei meghatározott funkciókét felelősek, például  látásért, hallásért, beszédért. Az azonban még ma sem tisztázott, hogy mi zajlik az agyban, amikor reménykedünk, vagy tervezgetünk.

Olvass tobább, katt a képre

Megszereti, megszokja? Milyen lesz az iskola?

 Sok család készül már nagy izgalommal az szeptemberi iskolakezdésre. Kíváncsisággal, de egy kis félelemmel  várják gyerekek és szülők egyaránt.

A szülők fejében sok kérdés kavarog, hiszen mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének.

"Jól fogja magát érezni az új környezetében?

Sikeresen veszi majd az akadályokat?

Nem éri kudarc, ami elveszi a kedvét a tanulástól?

Lesznek új barátai?

Szeretni fogja az iskolát?

A kötöttségekhez tud majd alkalmazkodni?"

Különösen azok a szülők vannak nehéz helyzetben, akiknek a gyermekéről már óvodában kiderült, hogy fejlesztésre szorulnak. Az óvodák többségében az év vége felé a Nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a leendő nagycsoportosokat és kiszűrik a fejlesztésre szorulókat. Ha kisebb a probléma, akkor az óvodában megoldható a gyermek felzárkóztatása. Ilyenkor az óvónők különösen azokon a területeken  fejlesztik a gyermek képességeit, ahol a lemaradás tapasztalható. Amennyiben súlyosabb a helyzet, akkor lehetőség van arra, hogy a gyermek fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt. Ezt a Nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógusai, pszichológusai végzik. Ilyenkor az óvoda is kap egy szakvéleményt mely alapján az óvónő is készít a gyermek számára egy fejlesztési tervet, ezzel segítve a felzárkózást.

Felmerül a kérdés, hogy mi okozza a problémákat?

Miért egyre több a tanulási nehézséggel, illetve a tanulási zavarral küzdő gyermek?

A két fogalom jelentése nem ugyanaz. A tanulási nehézség átmeneti jellegű, az okok megszűnésével a tanulási nehézség is eltűnik. A tanulási zavarral küzdő gyermekek ép értelműek, épek az érzékszerveik, mégis problémával küzdenek, melyek nehezen szüntethetők meg. Ők az iskolai teljesítéshez szükséges egy, vagy több képesség hibás működése miatt, sokkal rosszabbul teljesítenek társaiknál, nem felelnek meg a minimális követelményeknek.

Kiváltó okok genetikai és környezeti okok lehetnek: agykárosodás, fejlődési rendellenesség, működési zavar, érési elmaradás, melyek eredménye a tanulási zavar.

A tanulási zavar hátterében részképességek működési zavara áll.

Ezek:

• percepció - észlelés (vizuális, hallási, tapintási, mozgási) nehézsége
• beszédszerveződés  zavara (beszédészlelés, értés, artikuláció)
• az emlékezet zavara (megőrzés, felidézés)
• téri tájékozódás zavara, saját testén való tájékozódás
• mozgáskoordináció, finommozgás zavara
• sajátos magatartáskép

A felsoroltakból adódnak a feladatok: ezeknek a területeknek a fejlesztése. Nem csak akkor, ha már probléma van, hanem megelőzésképpen is.

Hogyan? Erről is szó lesz, de legközelebb az idegrendszerről olvashattok, mert ott dől el minden.

Puli

A napokban kezdtük készíteni a gyerekek névnapi ajándékát a következő évre.Egy puli kutyust kap majd mindenki, amivel játszani is lehet.

Szükséges anyagok:

- vastag fonál (kétféle színű)

- sebtapasz

- lécek

- damil
- erős tűzőgép

Elkészítés:

A fonalat felvagdossuk és sebtapaszra felragasztjuk. A fej részhez valót rövidebb, a testhez valót hosszabb tapaszra.

Ezután a két részt danóbiával összefogjuk és varrógéppel legépeljük.

Majd a fej részhez és a test részhez is egy-egy vékony lécet erősítünk tűzőgéppel.

Ilyenek a lécek

A fejhez egy kis piros filc nyelvet ragasztunk.

Megfordítjuk, damilt erősítünk a fejhez és a test végéhez, majd mindkét damilt egy léchez rögzítjük. A léc mozgatásával mozog a puli.

Reméljük, örömet szerzünk majd ezzel minden ünnepeltnek!

Ősszel iskolás lesz....

A "Tappancs" újságban olvastam Kálmán Marianna szakpszichológus iskolakezdés előtti nyárra vonatkozó tanácsait. Az Ő gondolatait osztom meg veletek.

Az iskolakezdés előtti nyár izgalommal, várakozással teli időszak szülőnek, gyereknek egyaránt. Az iskolára készülés mellet a legfontosabb a felhőtlen kikapcsolódás.

Ebben a korban a játék segítségével tanulnak, fejlődnek a gyerekek.Milyen játékok kínálkoznak a nyári hónapokban?

• A játszótéren továbbra is a kedvenc a hinta, libikóka, a mászóka. Hintázik, labdázik, futkos, bújócskázik, közben a nagymozgásokkal megtapasztalja gyermekünk a testhatárait és az idegsejtek differenciálódása is tovább folytatódik. A mozgás közben gyakorolja a téri irányok, a jobb, bal irányok azonosítását. Játékosan rögzíthetjük ezeket a készségeket: dobd ide a jobb kezeddel a labdát, rúgd a bal bal lábaddal...Ha téveszti az irányokat, rajzolhatunk a a bal kezére szívecskét (bal oldalon dobog a szívünk - ezt meg is mutatjuk), vagy a jobb kezét jelöljük meg egy kis szalaggal, karkötővel.
• Esős napokon előkerülhet a papír és a ceruza.Színezéssel, apró pontok összekötésével fejlődik az író-rajzoló mozgás. Érdemes háromszög alakú ceruzát használni, amit könnyen meg tudnak fogni. A síkban történő tájékozódás alakítása is a papírlapon történik. Nagyon szeretik a gyerekek, ha együtt készül egy rajz. Készítsünk  közösen egy képet, közben mondjuk is, hová, mit rajzolunk. Középre egy házat, fölé egy napocskát. A ház bal oldalán egy fa nőtt, a fa alatt két gomba. A nap mellett, a jobb felső sarokban egy felhő van, alatta egy tulipán. A tulipán és a ház között egy kiskutya ugat....A lapon történő balról jobbra tartó haladási irányt gyakoroljuk képsorok kirakásával, vagy színes építőkockákból történő sorozatok építésével. A kerítésfestés játék is ezt a készséget fejleszti: ehhez kipróbálhatjuk a színes számolópálcika készletet. Megkérjük a gyereket, hogy folytassák a sort: piros, kék, sárga, piros, kék....Miután kirakták a sorozatot, visszakérdezünk: melyik az első, mi áll a sor végén, mi következik a sárga után? Ez a játék a szabályalkotási, a szabályfolytatási készséget is fejleszti.
• A szabadban gyűjtögethetünk terméseket, kavicsokat, ágakat. Ezeket egy kis zsákba téve tapintás útján kell felismerni. Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy nem lehet kimondani a tárgy nevét, csak a tulajdonságait: szögletes, szúrós, érdes, picike, kemény... A tapintás és a formaérzék mellet a szókincs is bővül. A hallásfigyelem fejlesztése is történhet a szabadban. Megkérjük a gyermeket, hogy nekünk hátat fordítva találja ki, hogy minek a hangját hallja: üvegből öntsünk vizet, gyújtsunk meg egy gyufát, fújjunk fel egy léggömböt.....A látás utáni észlelést, az apró részletek közötti különbségek felismerését fejlesztjük, amikor a különböző tárgyakat forma, szín, nagyság szerint csoportosítjuk. A memóriajáték, puzzle, legó szintén ezt az olvasáshoz szükséges készségeket fejleszti. Konzerv és gyümölcsleves dobozokból várat építve megfigyeljük a dobozok megkülönböztető jegyeit. Ezt követi a várostrom, amikor kislabdával azt a dobozt kell eltalálni, amelyiken paradicsom, vagy azt, amelyiken alma van...A célba dobással a szem-kéz koordináció is fejlődik. Patak, vagy tóparton az apák és fiaik kedvenc szórakozása a kacsázás.Szintén ezt a készséget fejlesztjük vele. Az esti beszélgetések,meseolvasás a beszédértés, a szókincs, a fantázia, a kreativitás, a gondolkodás fejlődését eredményezik

Forrás: Kálmán Marianna: Az iskolakezdés előtti nyár

Nyári időtöltések 7.

Nagyon szeretik a gyerekek a "kuckó" mindenféle formáját. 

Ilyenkor nyáron az udvaron is készíthetünk kuckókat nagyon egyszerűen. A legegyszerűbb, amit fenn a képen láttok, ez egy fél sátor. (A lepedő két végét a korláthoz, másik két végét padhoz kötöttük.) Persze az ügyes apukák készíthetnek igazi sátrakat is nádból, kukoricaszárból.
Az ilyen kuckókban babázhatnak, könyveket nézegethetnek, társasjátékozhatnak. Ha elég nagy a kuckó, asztalt, széket is tehetünk be, így főzhetnek, barkácsolhatnak, akármi mást,  amihez éppen kedvük van. Akár indiánok is lehetnek, bár ezt a játékot akkor jó játszani, ha többen vannak. Kifesthetik magukat, fejdíszeket készíthetnek. Mi télen papírból készítettünk indián fejdíszeket, mert nem volt madártollunk. A papírból készült tollakat kiszínezték, olyan volt, mint az igazi. Napokig nagyon jót játszottak vele!
Különösen a kislányok szeretnek mindenféle szalagot, kendőt, gyöngysort és mindent, amit találnak magukra aggatni. És miért ne tehetnék? A kuckó akkor már a hercegnő otthona lesz.

A lehetőségek tára korlátlan!

Felmerül a kérdés, miért szeretnek az óvodás korúak  kuckóban játszani?

A játék valóságszerű, de nem valóságos. A játékban minden megtörténhet, nincsenek idő és térbeli korlátok. Sok minden megtörténhet egy helyen (egyik pillanatban eteti a babáját, a következő pillanatban már a cirkuszban van), de térben szétszórva is lefolyhat a játék. Többnyire azonban a játékot térbeli zártság jellemzi. Ezért szokták székekkel, leporellókkal körbe keríteni magukat. A nagy térből kikerítik a "játék világát".
Sokszor persze csak jó elhúzódni, megpihenni egy nyugodt kis kuckóban.


NÁLATOK VAN KUCKÓ AZ UDVARON,VAGY A SZOBÁBAN?

Nyári időtöltések 6.

Az árnyékkal játszhatunk is.

• Krétával körbe rajzolhatjuk különféle tárgyak, vagy egymás  árnyékát. Időnként ismételjük meg. Hogyan változik az árnyék? Ha rossz az idő a szobában kifeszített lepedő mögött árnyjátékot játszhatunk, amihez egyszerű síkbábokat is készíthetünk.
• Készíthetünk egyszerű napórát. Földbe szúrt pálcika árnyékát minden órában megjelöljük. Mikor a leghosszabb a pálcika árnyéka?
• Megpróbálhatunk rálépni a saját árnyékunkra. Sikerül?
• Örök játék a fénytükrözés, nem csak tükörrel. Próbálgassuk, melyik tárgy a legalkalmasabb erre a játékra! Különféle jeleket is kitalálhatunk.

ÍRJ TE IS EGY JÁTÉKOT!