Bejegyzések
Fehér József András: Tarka-barka
Tarka-barka fákon
Girbe-burba ágak,
Girbe-gurba ágon
Guggoló madárhad.
Tarka-barka ének
Girbe-gurba ágon
Sok kis sárga ének
Csilingel a fákon.
Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő
Lehullt a jégbilincs,
Selymet bont a barka.
Tág, tavaszi széllel
Beszélget egy szarka.
Csengettyűs hóvirág
Levélházikóból,
Legényes tavasznak
Csilingelve bókol.
Violakék selyem
Az ég takarója,
Zöld rét felett lassan
Körözget egy gólya.
Ezüst tükrű a tó.
Döngicsél a dongó
Köszöntlek friss tavasz,
Rügyet, bimbót bontó!
Csanád Béla: Április
Kék ég! Kék ég!
Derűs tiszta ég!
Csillog, villog a napsugár,
tündököl a rét!
Zöld nád! Zöld nád!
Ragyog a nagy víz!
Gólya lépked a szélében,
nem is egy,de tíz
Kis nyúl! Kis nyúl!
Fut a réten át.
Ne fuss, ne fuss! Nézd,
milyen szép,virágos az ág!
G. Szabó László: Tavaszi bíztató
Simogat a meleg szél,
Gallérunkba vizet mér.
Éled, éled a természet –
tél, többé ne ijesszél!
A hóember pocakja
tócsává lett hajnalra.
Sose bánjuk, ne sajnáljuk –
kerülj elő nagy labda!
Nyílj hóvirág, ibolya –
tavasz első mosolya!
Olyan lesz még a selymes rét,
mint százszínű rokolya.
Osvát Erzsébet: Hóvirágos zöld szoknyában….
Sarkig érő
aranyhajjal,
kék kökörcsin
koszorúval,
hóvirágos
zöld szoknyában
érkezett meg
hajnaltájban.
Elámultam
és megálltam.
Ily gyönyörűt sose láttam.
- Szólj, hát ki vagy? –
kérleltem én
- Hogyan toppantál
így elém –
Megszólalt
a szépek szépe:
- Nap bújtatott
köpenyébe,
fürge szellő
szárnyára vett,
cinke dalolt
fejem felett.
Vidd el a hírt
nem titok már.
A tavasszal találkoztál.
Tasnádi Varga Éva: Hívogató
Napsugár lobbant
rügyet a fán,
eljössz, hát eljössz szép
tavasz talán.
Kéktollú madár
jár lépeget,
fejét forgatja
fűszál felett.
Ébred a tücsök,
cirpel nagyot.
- Zöld mohát látok,
nem hallgatok!
Jánosbogárka
égre tekint:
- Lámpámat viszem
este megint.
Lics-locs! – mormolja
a kispatak:
- Földecske engedd, hogy
átfogjalak!
Kányádi Sándor: Májusi mondóka
Kőről kőre bukfencezik
a patak.
Ágról ágra röppennek a
madarak.
Dombról dombra száll a szellő
szaporán.
Nyáj kolompol a szelíd domb
Oldalán.
Benépesül. Zeng, zsibong a
nagy határ,
kapaélen jár táncot a
napsugár.
Ég a munka. Mindenkinek
dolga van.
Csak a juhász s a pacsirta
furulyázik gondtalan.
Balogh Eszter: Tavasz kezdetén
Süt a nap a réten
Fújdogál a szél,
Tücsök koma hegedűjén,
húrokat cserél.
Nyújtózik a fűzfa,
Zöldül a határ
Gyenge szárnyát próbálgatja,
lepke és bogár.
Zelk Zoltán: Hóvirágok, ibolyák
„ Jó reggelt, Nap, ég, hegyek,
aludtunk egy éven át..”
Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.
„ Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!”
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.
„Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?”
„Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..”
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.
Andók Veronika: Tavasz van
Cseppen a jégcsap, olvad a hó,
Csupasár dombon nincs takaró.
Hófehér csokrok bújnak elő,
Belezendül a vén tölgyerdő.
Kis cinege szólal: Nyitnikék!
Ibolya nyitja is kék szemét.
Hazatér lassan minden madár,
Fészkénél újra párra talál.
Kacag a gerle, nevet a nap,
Fák ezer virágot bontanak,
Tulipán kelyhén méhike zúg,
Füvekkel fut a kis gyalogút.
Leveles ágról lila virág
Sóhajtja szélbe szép illatát.
Barik születnek földre égre:
Tavasz van, tavasz van, végre, végre.
Donászy Magda: Almafa
Almafa!
Almafa!
Zöldüljön az ágad,
Vedd magadra hímes
Tavaszi ruhádat.
Itasd meg,
Etesd meg
Mézeddel a méhet.
Zizge zümmögésük
Új- tavasz-ígéret.
Arany trombitával
Szól a Nap a fához:
- Almafa
Levelezz!
Almafa
Virágozz! –
Udud István: Virágnyitogató
Ispiláng, ispiláng
nyílj ki, nyílj ki,
kis virág,
nézd, a nap száll
egyre feljebb,
illatozni
tárd ki kelyhed,
ispiláng, ispiláng,
nyílj ki, nyílj ki,
Kis virág!
