Rendszeres olvasók

2010. jún. 23.

Nyár az óvodában


„A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké.” 
(Hermann Alice) 

 Vége az iskolai évnek, ilyenkor az oviban is csökken a létszám - egy kicsit. A GYES-en lévő szülők egy része otthon tartja a gyermekét. Nincs is ennél jobb, hiszen a gyermek otthon érzi a legjobban magát, még akkor is, ha neki van a világon a legaranyosabb óvó nénije. Az édesanyát nem helyettesítheti senki!  A GYES-es szülők másik része  helyesebbnek tartja,, ha a gyermeke nyáron is óvodába jár. Pedig ilyen gyönyörű  időszak, mint a GYES nem lesz többet!  Sok anyukához hasonlóan  annak idején én is nagyon élveztem az itthon töltött éveket. Jó kis napirendünk volt, mindkét gyermekemre  jutott idő, a háztartásra, sétákra, gyerek összejövetelekre, kézimunkára és még sok egyéb dologra. Persze a mai anyukák is nagyon kreatívak, ahogy itt a blogokon olvasom.

Sajnos a mai világban a gyermekek egyre több időt töltenek az óvodában, még nyáron is szüleik elfoglaltsága miatt. Nem ritka  az olyan gyermek, aki reggel 7 órától, délután 5 óráig az óvodában van.  Alig tölt néhány órát a szüleivel. Sőt, vannak olyan gyermekek is, akiket a  nyár folyamán a város összes ügyeletes óvodájába beírattak, tehát gyakorlatilag  egy napot sem töltenek otthon. Szegények!!
 
A nyári óvodai élet azért eltér a megszokottól. A csoportok összevontan működnek, vendég gyerekek érkeznek más óvodákból, szabadságon vannak a megszokott óvó nénik, a dajka nénik folyamatosan végzik a nagytakarítást. Szóval, átgondolt szervezést igényel a nyári élet megtervezése. Az ovinkban  azért igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten változatos tevékenységeket biztosítani a gyermekeknek, hogy minél kellemesebben töltsék a nyarat az óvodában. Sok kézműves tevékenységet kezdeményezünk a szabadban, homokozunk kuckókat építünk az óvoda csendesebb zugaiban és persze sokat pancsolunk.

Sokat beszélgetünk mostanában a gyerekekkel a nyárról - nagyon várják már a  szünetet. Ahogy mi felnőttek elfáradunk egy év alatt, a gyerekek is kimerülnek, hiszen nekik az óvoda a "munkahelyük". Előre örülnek, hogy együtt lesz otthon mindenki . Még akkor is, ha idén talán nem terveztek nyaralást. Ősszel, amikor megkérdezem őket, hogy hol nyaraltak, sokan mondják, hogy a strandon. A gyereknek nem a távolság a fontos, nem az a lényeg, hanem az együttlét.

2010. jún. 17.

Kirándultunk



Június elején minden évben kirándulunk a gyerekekkel, legtöbbször a közeli Steigervald tanyára. Nagy előnye, hogy nincs messze, de azért busszal kell utazni, amit nagyon élveznek a gyerekek. Olyan környezetben lehetünk, ahol kellemesen és hasznosan tölthetünk el egy délelőttöt. Mindig nagy szeretettel, régi ismerősként várnak bennünket.






A kirándulást megelőző napok lázas készüléssel teltek el, na és izgalommal is, az időjárás miatt. Szerencsénk volt, gyönyörű időt fogtunk ki. Kisétáltunk a buszpályaudvarra és felszálltunk a buszra. Sok gyermeknek az ilyen fajta utazás teljesen ismeretlen hiszen soha nem utazott még busszal. Az ovisok többségét kocsival hozzák szüleik az óvodába, sokszor még a szomszédos utcákból is. (Sajnos!) Ezek a gyerekek hamar elfáradnak még egy rövidebb séta alkalmával is. Sok szülő nem is gondol arra, hogy milyen nagy élmény lehet a gyermeke számára busszal, vagy vonattal utazni! Arról nem is beszélve, hogy utazás közben mennyi ismeretet, tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek: jegy vásárlás, fizetés, viselkedés, udvariasság, stb.

Már a buszról is rengeteg volt a látnivaló: legelésző birkák, tehenek, röpködő madarak, viruló bokrok, fák. Az út nem volt olyan hosszú, hogy unalmassá váljon, de azért mindenki örült, amikor megérkeztünk. Kerestünk egy "jó kis helyet", letelepedtünk. Tízórai után felfedező útra indultunk, megnéztük az állatokat. A kirándulásnak fontos célja volt, hogy itt a tanyán természetes környezetben láthassuk az állatokat. A baromfiudvarban megfigyelhettük a szárnyasok mozgását, hallhattuk a hangjukat. Közelről nézegettük a birkákat, lovakat, teheneket,nyulakat. A lovak istállójában megcsodáltuk a fecskék gyors reptét, a kicsinyek etetését. Nincs is annál jobb, amikor a gyerekek nem csak képekről, vagy a TV-ből ismerkedhetnek az állatokkal. Szerencsések azok a gyermekek, akiknek ismerősöknél, nagyszülőknél is lehet ilyen élményekben részük.
A nap fénypontja volt a kocsikázás és a lovaglás. Még a legbátortalanabb gyerekek is felültek a ló hátára. (Sokat olvashatunk a lovaglás terápiás lehetőségeiről.) Dél felé már a kisebbek elfáradtak, de azért még lecsúszott a finom krumplipaprikás, amit ebédre kaptunk.
A busz 1 órára jött értünk. A visszafelé úton a picik többsége elaludt. Amikor az óvodába értünk fáradtan borultak szüleik nyakába.

A következő napokban a gyerekek "tele voltak élményekkel". A gyermek játéka élményekből táplálkozik és ez fontos a számára. Ez lehet pozitív és negatív is. Élmény egy "harcos, lövöldözős" rajzfilm is, amiből egyre többet láthatnak a mai gyerekek. Persze ez is kell NÉHA. Na, de állandóan?
Öröm volt látni a kirándulás után, hogyan építettek tanyát, rakták ólakba az állatokat a gyerekek. A nagyok komolyan elbeszélgettek élményeikről: "Emlékszel, amikor...." Szép alkotások is születtek, amikor újra megbeszélhettük, hogy pl. milyennek láttuk a csigákat és a bogarakat a nagyító alatt. Beszélgettünk az időjárásról, az évszakokról, növényekről, a természet szépségéről, védelméről.
Csak EGY kirándulás számtalan lehetőséget adott az ismeretek bővítésére, képességek, készségek fejlesztésére.

Lovas tanya -érdemes ellátogatni családoknak is.

2010. jún. 1.

Tanuljunk varrni!








A varrás szórakoztató és hasznos időtöltés.
Itt egy különleges ajánlat!

A varróház játékán dvd-t nyerhetsz, részeletekért kattints ide:
http://nyjatek.varrohaz.hu/?uid=zi6v

2010. máj. 20.

Pünkösd






Hosszú ünnepi hétvége közeledik. A karácsonyhoz hasonlóan a pünkösd is egyházi ünnep, de érzésem szerint nem tulajdonítunk neki akkora jelentőséget, mint a karácsonynak. Pedig nagy ünnep a hívő emberek számára a húsvét utáni ötvenedik nap minden évben: az egyetemes egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. Piros Pünkösd napját virággal köszöntik Európa sok országában is. Nálunk is piros betűs ünnep ez a nap. Számos népszokás kapcsolódik az ünnephez, amit már elfelejtettünk. Pünkösd napján minden feléled, nyílnak a virágok, zöldül a fű, zsong a világ. A régiek úgy tartották, hogy ezt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a jó termésért, a gyermekáldásért.
Néhány faluban még ma is élnek pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön és a Dunántúlon.

Pünkösdi királyság
Versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, tűzugrással, tekézéssel választották a pünkösdi királyt. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a kocsmában, minden mulatságra hivatalos volt.

Pünkösdölés
Énekes, táncos adománygyűjtő jellegű népszokás. Lányok, legények, újabban gyerekek vettek részt benne. Házról, házra jártak a csoportok, bekéredzkedtek, szavaltak, énekeltek, táncoltak, majd átvették az adományokat és újra táncra kerekedtek.

Pünkösdi királynéjárás
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak. Házról házra jártak, versekkel, énekekkel, jókívánságokkal köszöntötték a háziakat, virágszirmokkal szórták be a szobákat. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: "Had látom a királynétokat, édes-e, vagy savanyú?" Fellebbentik a kendőt és megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de nem látszik a foga fehérje, megnyugszanak, mert jó lesz a termés. A háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoznak a jó kívánóknak.


Ezek a hagyományok az óvodában is ápolhatók.

Májusban (Pünkösd hava) teljes szépségében pompázik a természet. Sokféle virág nyílik a kertekben: orgona, jázmin, bazsarózsa, pünkösdirózsa, gyöngyvirág. Jó lehetőség kínálkozik a megfigyelésekre, színek, formák összehasonlítására.
Az utóbbi hetekben együtt veteményeztünk és ültettük át a cserepes növényeket a gyerekekkel. Sok új ismerettel gazdagodtak: talajnevek (komposztföld, kerti föld, tőzeg), a növények részeit természetes közegben tapasztalták meg, megismerték az átültetés szabályait.
Sétáink során elkezdtük gyűjteni a "kincseinket": virágok, virágszirmok, levelek. Szépítjük velük környezetünket, láncokat, gyűrűket készítünk belőlük, néhányat le is préseltünk.

A májusnak még nincs vége, rengeteg felfedezni való vár ránk, a gyógynövények sokasága, az előbújó bogarak, a cserebogár rajzás, az óvodánk udvarán a szarvasbogarak felkutatása.

2010. máj. 12.

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 3.



Játék - erkölcs - érzelem

Az utóbbi években nagy változásokat élünk át: változik a társadalom, változnak a pedagógiai módszerek, az értékek. Sokat halljuk mostanában, hogy "haladni kell a korral, nem lehet lemaradni". Igyekszünk a korunkra jellemző társadalmi kihívásoknak megfelelni, ezért gyakran már kicsi gyermeket is kiteszünk verseny helyzetnek, direkt tanulási helyzetnek (kis iskolásítás), attól tartva, hogy ha nem teszünk így, lemaradunk valamiről, pl.: a gyermekek felkészítéséről, tartunk a szülők elvesztésétől, mert tovább lépnek, más modernebb óvodák felé.
A játék, mint az óvodáskorúak alaptevékenysége és az érzelmek kevésbé fontosak már, mint régen, a tanulás előtérbe helyeződött.
Mindezek teszik szükségessé a játék, erkölcs, érzelmek szerepének, átgondolását, jelentőségük visszaállítását, ma már a kompetenciák hangsúlyozásának tükrében.

Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte levő lévő világ sokszínűségét, szerzi meg ismereteit. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
Az erkölcsiség fogalom, illetve ahhoz rendelt szabályok együttese. Az óvodás gyermek számára cselekvésben nyilvánul meg, tehát, itt is tevékenységről beszélhetünk.
Ebben a korban a gyermek magatartását érzelmei befolyásolják - pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Éppen ezért, érzelmeire hatva próbáljuk őket cselekvésre késztetni, a tanulást is érzelmeken keresztül igyekszünk motiválni.
Az érzelmek ilyen-olyan volta az átélt élményektől függenek. Hogy kinek melyik élmény pozitív, illetve negatív, az személyiségfüggő, valamint függ azoktól a hatásoktól , amelyek a gyermeket érik. Az érzések minőségét nem csak a körülmények határozzák meg, hanem a felnőttek viszonyulásai az adott dolgokhoz. A felnőttek felelőssége nagy. Olyan szituációkat kell teremtenünk, melyekben a gyermek megtanulja irányítani saját érzelmeit, majd elfogadja mások irányítását is, mely a felelősségérzet kialakulását eredményezi.


Forrás: www.sulinet.hu - Elméleti alapvetések


2010. ápr. 8.

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 2.


Óvoda-iskola átmenet

"A jó iskola - az óvoda folytatásaként - játszva tanítja a gyermekeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulását, figyelembe veszi életkori sajátosságait, érdeklődését." (Pála Károly)

Ma még az óvodai és az iskolai nevelés nem épül egymásra. Az iskolákkal való együttműködés kidolgozatlan. Sok esetben a gyermekek iskolába lépéskor bekerülnek a "mély vízbe". Nehezen birkóznak meg az új követelményekkel, nem tudnak már szeptemberben megfelelni tanítóik elvárásainak. Hamar elszáll kezdeti lelkesedésük és az iskola már nem is tűnik olyan "jó" helynek, mint ahogy várták. Pedig a gyermekek többsége az óvodában töltött utolsó hónapokban nagyon várja, hogy végre iskolába mehessen.

A mi óvodánk szerencsés helyzetben van, mert az iskola, ahová a gyermekeink többsége kerül, néhány éve már bevezette a kompetencia alapú programcsomagot. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanítónőkkel, figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai fejlődését. Megbeszéljük az eredményeket, de az esetleges hiányosságokat is. Úgy érzem, hogy nálunk az iskola épít a munkánkra, így könnyítve meg a gyermekek első hónapjait az iskolában. Fokozatosan, szinte észrevétlenül azonosulnak az új követelményrendszerrel.

Fő tevékenységi formájuk:
- kezdetben a játék, majd a tanulás,
- későbbiekben a tanulás, majd a játék.

Ez rendkívül fontos, hiszen nagyon sok változás történik a gyermekek életében:
- a megszokott közösséget egy új közösség váltja fel,
- megváltozik a napirendjük,
- a családban új elvárásokat, szabályokat, normákat támasztanak velük szemben,
- teljesítmény várnak el tőlük, amit értékelnek,
- új személyek jelennek meg az életükben, kötöttebb életforma,
- kötelező jelleggel kell tevékenykedniük,
- biztonságérzetük meginoghat,
- az új életformához szükséges gátlásrendszer még hiányzik.

Az óvoda feladata, hogy a gyermeket iskolára alkalmassá tegye, amennyire csak lehetséges - alapkészségek, tulajdonságok alakítása, fejlesztése, melyek az iskolai tanuláshoz szükségesek. Ez nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük a gyermekeket.

A család kötelessége, hogy gyermekét az iskolára késszé tegye.
- Az iskola előtti utolsó nyár legyen a nyaralás, a játék, az élményszerzés időszaka.
- Ne számolással, írás tanítással teljen a nyár!
- Ha a gyermek igényli sétáljanak el az iskola felé.
- A gyermekkel együtt vásárolják meg a tanszereket.
- A szülők segítsék gyermeküket az "átmenet" időszakában.
- Fogadják bizalommal a tanítónénit és gyermekük számára könnyítsék meg a nevelőváltás folyamatát.

Néhány gondolat arról, hogy mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítése érdekében:
- Kezdetben a játékosságból többet mentsen át az óvodai életből.
- Minimálisra kell csökkenteni a kezdeti kudarcok számát.
- A gyermeket elsősorban pszichésen kell előkészíteni az iskolai életre.
- A tanítás/tanulás kezdetén a manipulatív, alkotó tevékenységek kerüljenek előtérbe.
- A játék lehetőségeinek kihasználása.
- Fokozatos áttérés a tanulásra.
- A tanítónők keltsék fel a gyermekek tanulás iránti érdeklődését.
- Látogassanak el az óvodába.
- Építsenek a gyermekek megismerési vágyára.


Nem szabad elfelejteni, hogy szeptemberben a gyermek még nem "igazi" elsős, (lehet, hogy az előző napokban még óvodába járt), majd az iskolai oktató-, nevelőmunka által válik azzá. Segíteni, támogatni kell, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.


Forrás: Óvodai nevelés kompetenciaterület


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...