Pünkösd

Hosszú ünnepi hétvége közeledik. A karácsonyhoz hasonlóan a pünkösd is egyházi ünnep, de érzésem szerint nem tulajdonítunk neki akkora jelentőséget, mint a karácsonynak. Pedig nagy ünnep a hívő emberek számára a húsvét utáni ötvenedik nap minden évben: az egyetemes egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. Piros Pünkösd napját virággal köszöntik Európa sok országában is. Nálunk is piros betűs ünnep ez a nap. Számos népszokás kapcsolódik az ünnephez, amit már elfelejtettünk. Pünkösd napján minden feléled, nyílnak a virágok, zöldül a fű, zsong a világ. A régiek úgy tartották, hogy ezt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a jó termésért, a gyermekáldásért.
Néhány faluban még ma is élnek pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön és a Dunántúlon.

Pünkösdi királyság
Versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, tűzugrással, tekézéssel választották a pünkösdi királyt. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a kocsmában, minden mulatságra hivatalos volt.

Pünkösdölés
Énekes, táncos adománygyűjtő jellegű népszokás. Lányok, legények, újabban gyerekek vettek részt benne. Házról, házra jártak a csoportok, bekéredzkedtek, szavaltak, énekeltek, táncoltak, majd átvették az adományokat és újra táncra kerekedtek.

Pünkösdi királynéjárás
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak. Házról házra jártak, versekkel, énekekkel, jókívánságokkal köszöntötték a háziakat, virágszirmokkal szórták be a szobákat. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: "Had látom a királynétokat, édes-e, vagy savanyú?" Fellebbentik a kendőt és megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de nem látszik a foga fehérje, megnyugszanak, mert jó lesz a termés. A háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoznak a jó kívánóknak.

Ezek a hagyományok az óvodában is ápolhatók.

Májusban (Pünkösd hava) teljes szépségében pompázik a természet. Sokféle virág nyílik a kertekben: orgona, jázmin, bazsarózsa, pünkösdirózsa, gyöngyvirág. Jó lehetőség kínálkozik a megfigyelésekre, színek, formák összehasonlítására.
Az utóbbi hetekben együtt veteményeztünk és ültettük át a cserepes növényeket a gyerekekkel. Sok új ismerettel gazdagodtak: talajnevek (komposztföld, kerti föld, tőzeg), a növények részeit természetes közegben tapasztalták meg, megismerték az átültetés szabályait.
Sétáink során elkezdtük gyűjteni a "kincseinket": virágok, virágszirmok, levelek. Szépítjük velük környezetünket, láncokat, gyűrűket készítünk belőlük, néhányat le is préseltünk.

A májusnak még nincs vége, rengeteg felfedezni való vár ránk, a gyógynövények sokasága, az előbújó bogarak, a cserebogár rajzás, az óvodánk udvarán a szarvasbogarak felkutatása.

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 3.

Játék - erkölcs - érzelem

Az utóbbi években nagy változásokat élünk át: változik a társadalom, változnak a pedagógiai módszerek, az értékek. Sokat halljuk mostanában, hogy "haladni kell a korral, nem lehet lemaradni". Igyekszünk a korunkra jellemző társadalmi kihívásoknak megfelelni, ezért gyakran már kicsi gyermeket is kiteszünk verseny helyzetnek, direkt tanulási helyzetnek (kis iskolásítás), attól tartva, hogy ha nem teszünk így, lemaradunk valamiről, pl.: a gyermekek felkészítéséről, tartunk a szülők elvesztésétől, mert tovább lépnek, más modernebb óvodák felé.
A játék, mint az óvodáskorúak alaptevékenysége és az érzelmek kevésbé fontosak már, mint régen, a tanulás előtérbe helyeződött.
Mindezek teszik szükségessé a játék, erkölcs, érzelmek szerepének, átgondolását, jelentőségük visszaállítását, ma már a kompetenciák hangsúlyozásának tükrében.

Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte levő lévő világ sokszínűségét, szerzi meg ismereteit. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
Az erkölcsiség fogalom, illetve ahhoz rendelt szabályok együttese. Az óvodás gyermek számára cselekvésben nyilvánul meg, tehát, itt is tevékenységről beszélhetünk.
Ebben a korban a gyermek magatartását érzelmei befolyásolják - pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Éppen ezért, érzelmeire hatva próbáljuk őket cselekvésre késztetni, a tanulást is érzelmeken keresztül igyekszünk motiválni.
Az érzelmek ilyen-olyan volta az átélt élményektől függenek. Hogy kinek melyik élmény pozitív, illetve negatív, az személyiségfüggő, valamint függ azoktól a hatásoktól , amelyek a gyermeket érik. Az érzések minőségét nem csak a körülmények határozzák meg, hanem a felnőttek viszonyulásai az adott dolgokhoz. A felnőttek felelőssége nagy. Olyan szituációkat kell teremtenünk, melyekben a gyermek megtanulja irányítani saját érzelmeit, majd elfogadja mások irányítását is, mely a felelősségérzet kialakulását eredményezi.


Forrás: www.sulinet.hu - Elméleti alapvetések

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 2.

Óvoda-iskola átmenet

"A jó iskola - az óvoda folytatásaként - játszva tanítja a gyermekeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulását, figyelembe veszi életkori sajátosságait, érdeklődését." (Pála Károly)

Ma még az óvodai és az iskolai nevelés nem épül egymásra. Az iskolákkal való együttműködés kidolgozatlan. Sok esetben a gyermekek iskolába lépéskor bekerülnek a "mély vízbe". Nehezen birkóznak meg az új követelményekkel, nem tudnak már szeptemberben megfelelni tanítóik elvárásainak. Hamar elszáll kezdeti lelkesedésük és az iskola már nem is tűnik olyan "jó" helynek, mint ahogy várták. Pedig a gyermekek többsége az óvodában töltött utolsó hónapokban nagyon várja, hogy végre iskolába mehessen.

A mi óvodánk szerencsés helyzetben van, mert az iskola, ahová a gyermekeink többsége kerül, néhány éve már bevezette a kompetencia alapú programcsomagot. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanítónőkkel, figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai fejlődését. Megbeszéljük az eredményeket, de az esetleges hiányosságokat is. Úgy érzem, hogy nálunk az iskola épít a munkánkra, így könnyítve meg a gyermekek első hónapjait az iskolában. Fokozatosan, szinte észrevétlenül azonosulnak az új követelményrendszerrel.

Fő tevékenységi formájuk:
- kezdetben a játék, majd a tanulás,
- későbbiekben a tanulás, majd a játék.

Ez rendkívül fontos, hiszen nagyon sok változás történik a gyermekek életében:
- a megszokott közösséget egy új közösség váltja fel,
- megváltozik a napirendjük,
- a családban új elvárásokat, szabályokat, normákat támasztanak velük szemben,
- teljesítmény várnak el tőlük, amit értékelnek,
- új személyek jelennek meg az életükben, kötöttebb életforma,
- kötelező jelleggel kell tevékenykedniük,
- biztonságérzetük meginoghat,
- az új életformához szükséges gátlásrendszer még hiányzik.

Az óvoda feladata, hogy a gyermeket iskolára alkalmassá tegye, amennyire csak lehetséges - alapkészségek, tulajdonságok alakítása, fejlesztése, melyek az iskolai tanuláshoz szükségesek. Ez nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük a gyermekeket.

A család kötelessége, hogy gyermekét az iskolára késszé tegye.
- Az iskola előtti utolsó nyár legyen a nyaralás, a játék, az élményszerzés időszaka.
- Ne számolással, írás tanítással teljen a nyár!
- Ha a gyermek igényli sétáljanak el az iskola felé.
- A gyermekkel együtt vásárolják meg a tanszereket.
- A szülők segítsék gyermeküket az "átmenet" időszakában.
- Fogadják bizalommal a tanítónénit és gyermekük számára könnyítsék meg a nevelőváltás folyamatát.

Néhány gondolat arról, hogy mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítése érdekében:
- Kezdetben a játékosságból többet mentsen át az óvodai életből.
- Minimálisra kell csökkenteni a kezdeti kudarcok számát.
- A gyermeket elsősorban pszichésen kell előkészíteni az iskolai életre.
- A tanítás/tanulás kezdetén a manipulatív, alkotó tevékenységek kerüljenek előtérbe.
- A játék lehetőségeinek kihasználása.
- Fokozatos áttérés a tanulásra.
- A tanítónők keltsék fel a gyermekek tanulás iránti érdeklődését.
- Látogassanak el az óvodába.
- Építsenek a gyermekek megismerési vágyára.


Nem szabad elfelejteni, hogy szeptemberben a gyermek még nem "igazi" elsős, (lehet, hogy az előző napokban még óvodába járt), majd az iskolai oktató-, nevelőmunka által válik azzá. Segíteni, támogatni kell, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.


Forrás: Óvodai nevelés kompetenciaterület

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 1.

A magyar közoktatás modernizációjának gondolata 2002-ben fogalmazódott meg a szakemberekben. A fejlesztés célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásban. Ennek egyik területe az óvodai nevelés. Szakemberek meglátása szerint az óvoda a közoktatási rendszer jól működő eleme, de vannak területei, melyeket tovább lehet fejleszteni.

Ezek:

• Óvoda-iskola átmenet
• Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás
• Játék, erkölcsi, érzelmi nevelés

Integráció: fogyatékos, sérült, akadályozott- speciális nevelési igényű gyermekek beillesztését jelenti ép társaik közé

Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.

Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.

Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:

• Hátrányos helyzetű gyermekek
• Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI)

Hátrányos gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

• testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
• pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitás zavar)

A Nevelési Tanácsadó feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a szülő bevonásával. Valamint az óvoda megkeresése, szakvélemény készítése az iskolakezdéshez.

Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)

Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések

Farsangi versek 2.

Donászy Magda: Pereces

Ropogós a perec
Egy forint az ára!
Szeretik a gyerekek,
S elfogy nemsokára.


Donászy Magda: Kukta

Én vagyok a Jutka kukta.
Épp most sült ki a friss bukta.
Haragszik a szakács rám,
mert lekváros lett a szám.


Rácsendítők

Szól a zene, áll a bál,
krémet kever a kanál.

Van itt óriás, és van törpe,
alma, szőlő, dió, körte.

Van itt sárkány és boszorka,
főnyeremény lesz egy torta.

Álarcodat, ha leveted,
megeheted a pereced.


Drégely László: A bűvész

Hókusz-pókusz,
Hipp és hopp,
Varázspálcám
Kipi-kopp -
Itt a tojás,
Itt a másik,
Kalapomban
Macska ásít -
Csiribiri,
Krix és krax:
Lesz belőle kismalac!


Csoóri Sándor: Bűvészinas

Hókusz-pókusz,
alma, dió, kókusz,
eldugom, hogy meg ne egye
előlem a mókus.

Egyen inkább pókhúst,
kövér vízi lótuszt,
hasa tőlük kerekedjen,
farka tőlük veresedjen.

Csiribú-csiribá,
ez ide az ágy alá,
amaz meg a polcra
jó lesz karácsonyra.


Drégely László: Súlyemelő

Csupa izom,
Csupa erő
Ez a török
súlyemelő!
Felemel hat
Gyereket.
Keréken a
Gyerekek
Kergetnek egy
Egeret.


Drégely László: A zsonglőr

Hoplá-hop, szól a dob,
Cintányér is csörren,
Lábán forgat karikát,
Furulyázik közben.
Fejebúbján cilinder,
Rajta ül a lánya,
Piros pettyes labdáját
Magasba dobálja.
Csin-csin, száll a labda,
Pörög a sok karika,
Megemeli cilinderét,
Leugrik a Sárika.


Galambos László: Farsang

Álljon a bál, amíg állhat.
Nyaggassuk a citerákat.
Körbe-körbe! Csak vidáman!
Maszk nélkül meg maskarában.
Pántlikázzuk a farsangot!
Kopogtassuk a nagyharangot!
Ide szálljunk! Oda szálljunk!
Csizmasarkon ugróst járjunk!
Kereplőkkel, kolompokkal,
nádsípokkal, vasbotokkal
kilenc király bandukoljon,
csipkés lángú lámpát gyújtson,
siska fülét hegyezgesse!
prémsüvegben jön a medve.
Moha csüng a süvegéről.
pipájában tapló füstöl.
Hajladozunk. Énekelünk.
Ibolyásan ölelkezünk.
Álljon a bál, amíg állhat.
Zengessük a citerákat.

Nem vesztem el, csak....

Nagyon el voltam foglalva az utóbbi másfél hónapban, nem jutott időm az írásra. Óvodánk a TÁMOP 3.1.4./08./2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázaton 100%-os vissza nem térítendő támogatást nyert a kompetencia alapú oktatás bevezetésére és alkalmazására két csoportban.

Ennek feltétele 4x30 órás tanfolyamon való részvétel, melyek decemberben és januárban voltak. A tanfolyamok többsége érdekes és hasznos volt. A programcsomag bevezetéséhez nagyon sok önképzésre, írásbeli munkára volt és van szükség, ami elég időigényes. Persze megéri, mert így talán még többet tehetünk a gyerekekért.

Legelőször a kompetencia fogalmával kellett megismerkednünk, ami az ismeret, képesség, attitűd egymástól el nem választható egységét jelenti. A kompetencia fejlesztés célja, hogy az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciára, az ismeret, képesség, attitűd hármas egységére helyezi a hangsúlyt. Ez a felfogás az óvodai neveléstől nem áll távol, hiszen idáig sem csak az ismeretnyújtás volt a cél, hanem a teljes személyiség fejlesztése.

Számunkra teljesen új volt a projekt módszer alkalmazása. Ebben a témában otthonosan mozogtak azok a kollégák, akik a "Lépésről, lépésre", ill. "Waldorf" programmal dolgoznak. "A projektek olyan komplex feladatok, melyek középpontjában egy gyakorlati probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyerekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel. A projekt módszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek." (Körmöci Katalin)

Kicsit "át kellett állítanunk a gondolkodásunkat" tervezésnél, mert a programcsomag a témákat a négy őselem köré csoportosítja (tűz, víz, levegő, Föld). Mi pedig idáig évszakokban gondolkodtunk.

Az én tapasztalataim idáig pozitívak. A gyerekek sokkal érdeklődőbbek, szívesen vesznek részt a kísérletekben, az újfajta tevékenységekben. S ami a lényeg, kényszer nélkül, jó kedvvel egyre több ismerethez jutnak.

Ha esetleg valakit bővebben érdekel a programcsomag bevezetése cserélhetünk tapasztalatokat!