Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 2.

Óvoda-iskola átmenet

"A jó iskola - az óvoda folytatásaként - játszva tanítja a gyermekeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulását, figyelembe veszi életkori sajátosságait, érdeklődését." (Pála Károly)

Ma még az óvodai és az iskolai nevelés nem épül egymásra. Az iskolákkal való együttműködés kidolgozatlan. Sok esetben a gyermekek iskolába lépéskor bekerülnek a "mély vízbe". Nehezen birkóznak meg az új követelményekkel, nem tudnak már szeptemberben megfelelni tanítóik elvárásainak. Hamar elszáll kezdeti lelkesedésük és az iskola már nem is tűnik olyan "jó" helynek, mint ahogy várták. Pedig a gyermekek többsége az óvodában töltött utolsó hónapokban nagyon várja, hogy végre iskolába mehessen.

A mi óvodánk szerencsés helyzetben van, mert az iskola, ahová a gyermekeink többsége kerül, néhány éve már bevezette a kompetencia alapú programcsomagot. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanítónőkkel, figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai fejlődését. Megbeszéljük az eredményeket, de az esetleges hiányosságokat is. Úgy érzem, hogy nálunk az iskola épít a munkánkra, így könnyítve meg a gyermekek első hónapjait az iskolában. Fokozatosan, szinte észrevétlenül azonosulnak az új követelményrendszerrel.

Fő tevékenységi formájuk:
- kezdetben a játék, majd a tanulás,
- későbbiekben a tanulás, majd a játék.

Ez rendkívül fontos, hiszen nagyon sok változás történik a gyermekek életében:
- a megszokott közösséget egy új közösség váltja fel,
- megváltozik a napirendjük,
- a családban új elvárásokat, szabályokat, normákat támasztanak velük szemben,
- teljesítmény várnak el tőlük, amit értékelnek,
- új személyek jelennek meg az életükben, kötöttebb életforma,
- kötelező jelleggel kell tevékenykedniük,
- biztonságérzetük meginoghat,
- az új életformához szükséges gátlásrendszer még hiányzik.

Az óvoda feladata, hogy a gyermeket iskolára alkalmassá tegye, amennyire csak lehetséges - alapkészségek, tulajdonságok alakítása, fejlesztése, melyek az iskolai tanuláshoz szükségesek. Ez nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük a gyermekeket.

A család kötelessége, hogy gyermekét az iskolára késszé tegye.
- Az iskola előtti utolsó nyár legyen a nyaralás, a játék, az élményszerzés időszaka.
- Ne számolással, írás tanítással teljen a nyár!
- Ha a gyermek igényli sétáljanak el az iskola felé.
- A gyermekkel együtt vásárolják meg a tanszereket.
- A szülők segítsék gyermeküket az "átmenet" időszakában.
- Fogadják bizalommal a tanítónénit és gyermekük számára könnyítsék meg a nevelőváltás folyamatát.

Néhány gondolat arról, hogy mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítése érdekében:
- Kezdetben a játékosságból többet mentsen át az óvodai életből.
- Minimálisra kell csökkenteni a kezdeti kudarcok számát.
- A gyermeket elsősorban pszichésen kell előkészíteni az iskolai életre.
- A tanítás/tanulás kezdetén a manipulatív, alkotó tevékenységek kerüljenek előtérbe.
- A játék lehetőségeinek kihasználása.
- Fokozatos áttérés a tanulásra.
- A tanítónők keltsék fel a gyermekek tanulás iránti érdeklődését.
- Látogassanak el az óvodába.
- Építsenek a gyermekek megismerési vágyára.


Nem szabad elfelejteni, hogy szeptemberben a gyermek még nem "igazi" elsős, (lehet, hogy az előző napokban még óvodába járt), majd az iskolai oktató-, nevelőmunka által válik azzá. Segíteni, támogatni kell, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.


Forrás: Óvodai nevelés kompetenciaterület