Pektor Gabriella mozgásfejlesztő programja

PEK-TORNA                                      

A mozgásfejlesztő program megalkotója Pektor Gabriella – tanító, gyógytestnevelő, sportrekreáció edző.

A tanfolyamát 2005-ben végeztük el és azóta e program szerint dolgozunk. A mozgást kiemelt feladatnak tartjuk óvodánkban.

Miért a mozgásra fektetjük a legnagyobb hangsúlyt?

Mert, minden szülő, (mi is)  azt szeretné, hogy a gyermeke okos, értelmes, kiegyensúlyozott, vidám, talpraesett emberré váljon. Ehhez az idegrendszerét kell fejleszteni. Ennek pedig ősidők óta a leghatékonyabb módszere a mozgás.

Törekszünk arra, hogy minden gyermek nap, mint nap részesüljön a mozgás örömében. Célunk a komplex fejlesztés mozgásos tevékenységeken keresztül, mely alapja az egészség megőrzésének, a testi-lelki harmónia kialakulásának.

Komplex fejlesztésen értjük:

• Testi nevelés

Napjainkban a rohanó életforma, a megváltozott életkörülmények hatására egyre több a lábstatikai rendellenességekkel, tartáshibákkal,  kezdődő mellkasi és gerinc deformitásokkal küzdő gyermek, már óvodás korban is. Nevelési programunkban elsődleges a megelőzés, melyet a mozgásfejlesztő program mozgásanyagával valósítunk meg.

• Értelmi nevelés

A mozgás segíti az értelmi képességek fejlődését is: figyelem, emlékezet, gondolkodás stb. Erősíti a gyermekek cselekvő és feladatmegoldó képességeit, a térben és időben történő tájékozódást, a helyzetfelismerést. Minden gyermek más, éppen ezért más fejlesztést igényel. Olyan játékos mozgásanyagokat gyakorolhatnak a gyerekek (akár személyre szabottan), melyek eredményeképpen magabiztosan vesznek részt vizuális, matematikai, irodalmi, zenei, környezeti nevelés feladatainak megoldásában. A mozgás, a játék nem csak öröm a gyermekek számára, hanem a sok ismétlés hatására fejlődik a „buksijuk”, az idegrendszerük. Mi felnőttek pedig tudjuk, hogy ezzel az iskolai életre is felkészítjük őket, hiszen, ha fejlődik a ritmusérzékük, ez segíti majd a szótagolást, a térérzékelés az írást, a szemmozgás az olvasást.

• Érzelmi nevelés

Óvodánkban az érzelmi nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A gyermekek örömmel használják a mozgásfejlesztő eszközöket: Thera-Band labdák, Over-Ball labdák, finommozgást segítő játékok, kötelek stb.

A közös tevékenységekben fejlődnek a társas kapcsolatok, az egymáshoz való alkalmazkodás képessége. Így válnak egymásra odafigyelő, vidám, aktív, nyitott, érzelmileg kiegyensúlyozott gyermekekké.

A Pek-torna mozgásfejlesztő program összetevői:

• Alapgyakorlatok
• Nagylabda gyakorlatok
• Lábtorna
• Masszírozás
• Finommozgást fejlesztő gyakorlatok
• És a hozzájuk kapcsolódó játékok

A program ismereteit, (mozgásterápia, fejlesztőpedagógia, gyógytestnevelés, gondolkodtató testnevelés) beépítettük mind a testnevelés foglalkozások anyagába, mind pedig a szabad mozgás lehetőségeinek sorába. Valamennyi csoportban, minden nap a program más-más tevékenységi területe jelenik meg.

Finommozgás

 A 3-6 éves gyermek lételeme a mozgás, csúszás, mászás, ugrás, futás játékos keretek között. Csoportunkban nem csak a nagymozgásos játékok kedvelik a gyerekek, hanem a finommozgást fejlesztő játékok is.

Két újabb játékot készítettünk:

1. Kroko etetés. A krokodil fejeket tojástartóból készítettük. Feladat: csipesszel ételt (apróra vágott szivacsot) rakni a krokó szájába.

2. Béka és legyecske. Papírtálcát használtunk a készítéshez. Feladat: A zsinór mozgatásával kapja be a legyet a béka. (mindkét kéz ujjainak mozgatására szükség van)

 

Mindkét játékot nagyon élvezik a gyerekek. Már versenyt is rendeztünk.

Kísérlet

A különféle kísérleteket nagyon élvezik a gyerekek a csoportomban. A minap az egyik kisfiú izgatottan érkezett az óvodába.

"Tudok egy kísérletet!" - mondta. Persze azonnal kipróbáltuk! (Azóta is sűrűn játsszák a gyerekek)

Nagyon szellemes, ajakmozgást segítő kísérlet, játék. Én nem ismertem! Csak egy meggyújtott gyertya kell hozzá, na és öt játékos.

Ferde szájú család

A ferde szájú család egész nap dolgozott, a nagypapa, a nagymama, a fiú unoka, a kislány unoka. Estére el is fáradtak, készülődtek a lefekvéshez. Előtte azonban el kellet fújni a gyertyát. Legelőször a nagypapa próbálkozott: a felső ajkát előre tolva fújt,

a nagymama az alsó ajkát  előre tolva fújt,

a fiú unoka jobb oldalra húzott ajkakkal fújt, 

a lány unoka balra húzott ajkakkal fújt.

Egyiknek sem sikerült. Akkor áthívták a szomszédot, aki ajkait csücsörítve elfújta a gyertyát.

Hát, nem aranyos?

Időjárás jelző

A napokban egy csodálatos időjárás jelzőt készített a karbantartónk. Ha kinézünk az ablakon, azonnal látjuk "merről fúj a szél".

Sokat tud a kis szerkentyű:

• meghatározhatjuk az égtájakat,
• a szélkakas forgása megmutatja a szél irányát,
• a hőmérő segítségével leolvashatjuk a hőmérsékletet,
• egy műanyag edénykében mérhetjük a csapadék mennyiségét,
• a széllapátok jelzik a szél erősségét
• és végül a szél erősségét "halljuk" is a szélcsengő segítségével.

Kísérletek hóval, vízzel, jéggel 1.

A téli témakörökhöz hozzátartoznak a kísérletek hóval, vízzel. Egyszerű dolgokra kell gondolnotok, melyeket otthon is elvégezhettek a gyerekekkel. Az a tapasztaltuk, hogy a gyerekeket nagyon érdeklődőek voltak és minden tevékenységbe aktívan bekapcsolódtak.

• Mi süllyed és mi úszik a vízen? - a vízasztalba különféle tárgyakat teszünk, megfigyeljük melyik süllyed el és melyik úszik.
• Mennyi idő alatt olvad el a hó a szobában?
• Mely anyagok oldódnak a vízben? - vízbe teszünk kávét, kakaót, cukrot, olajat, mézet, citromlevet, temperát, stb. Kevergetjük, megfigyeljük mi oldódik fel a vízben és mi nem. Vajon miért?
• Különböző méretű és formájú edényekbe vizet fagyasztunk - Melyikbe fagy be hamarabb a víz, miért?
• Vízbe sok sót teszünk, elsüllyednek a tárgyak?
• Jégdíszeket készítünk és felrakjuk a fákra.
• Vizsgáljuk a hó szennyezettségét.
• Jégtömböket szívószállal fújunk. Mi történik? Miért?
• A víz halmazállapot változásai - megfigyeljük a forrást, a gőzt, a lecsapódást.

Forrás: csoportunk blogja: magocsiovi.blogspot.com

Találós kérdések (állatok) 2.

Kity-koty, kity-koty kotyogok

milyen anyóka vagyok?

(tyúk)

Kányamadár csibéimet

soha meg nem találja:

kiterjesztem szárnyaimat,

s befutnak mind alája.

(tyúk)

Szemétdombon hetykén állok,

virradatkor kiabálok.

(kakas)

Uralkodik mindenhol,

veszekedik akárhol,

falun ébresztőóra,

városon jó vacsora.

(kakas)

Ágról ágra ugrálok,

diót, mogyorót rágok.

(mókus)

Kórón, lombon, cserjén élek,

mégis tejet adok néked.

(kecske)

Barlang mélyén alszom télen,

nyáron málnán, mézen élek.

(medve)

Vízben és a földön élek,

a házamat csak te nézed.

(teknős)

Lassan vánszorogva mászom,

a házamat sose látom.

(csiga)

Négy lába van, lompos

farka,

te is tudod, ravasz fajta.

(róka)

Tölgyerdőben makkolok,

röfögve földet túrok.

(vaddisznó)

Szeretem a meleget

és a pólyásgyereket.

(gólya)

Sziklákon fészkelek én,

magas szirtek tetején.

(sas)

Szépnek tart felnőtt és gyerek,

pedig csúf hernyóból kelek.

(lepke)

Tollazatom színes, pompás,

megismétlem a mondókád.

(papagáj)

Pálmafalevelet eszem,

mert a nyakam hosszú nekem.

(zsiráf)

Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)

Az erdőket járja,
nevét kiabálja.
(kakukk)

Olyan vagyok, mint egy ló,
csíkos ruhám, bugyogóm.
(zebra)