Kísérletek hóval, vízzel, jéggel 1.

A téli témakörökhöz hozzátartoznak a kísérletek hóval, vízzel. Egyszerű dolgokra kell gondolnotok, melyeket otthon is elvégezhettek a gyerekekkel. Az a tapasztaltuk, hogy a gyerekeket nagyon érdeklődőek voltak és minden tevékenységbe aktívan bekapcsolódtak.

• Mi süllyed és mi úszik a vízen? - a vízasztalba különféle tárgyakat teszünk, megfigyeljük melyik süllyed el és melyik úszik.
• Mennyi idő alatt olvad el a hó a szobában?
• Mely anyagok oldódnak a vízben? - vízbe teszünk kávét, kakaót, cukrot, olajat, mézet, citromlevet, temperát, stb. Kevergetjük, megfigyeljük mi oldódik fel a vízben és mi nem. Vajon miért?
• Különböző méretű és formájú edényekbe vizet fagyasztunk - Melyikbe fagy be hamarabb a víz, miért?
• Vízbe sok sót teszünk, elsüllyednek a tárgyak?
• Jégdíszeket készítünk és felrakjuk a fákra.
• Vizsgáljuk a hó szennyezettségét.
• Jégtömböket szívószállal fújunk. Mi történik? Miért?
• A víz halmazállapot változásai - megfigyeljük a forrást, a gőzt, a lecsapódást.

Forrás: csoportunk blogja: magocsiovi.blogspot.com

Találós kérdések (állatok) 2.

Kity-koty, kity-koty kotyogok

milyen anyóka vagyok?

(tyúk)

Kányamadár csibéimet

soha meg nem találja:

kiterjesztem szárnyaimat,

s befutnak mind alája.

(tyúk)

Szemétdombon hetykén állok,

virradatkor kiabálok.

(kakas)

Uralkodik mindenhol,

veszekedik akárhol,

falun ébresztőóra,

városon jó vacsora.

(kakas)

Ágról ágra ugrálok,

diót, mogyorót rágok.

(mókus)

Kórón, lombon, cserjén élek,

mégis tejet adok néked.

(kecske)

Barlang mélyén alszom télen,

nyáron málnán, mézen élek.

(medve)

Vízben és a földön élek,

a házamat csak te nézed.

(teknős)

Lassan vánszorogva mászom,

a házamat sose látom.

(csiga)

Négy lába van, lompos

farka,

te is tudod, ravasz fajta.

(róka)

Tölgyerdőben makkolok,

röfögve földet túrok.

(vaddisznó)

Szeretem a meleget

és a pólyásgyereket.

(gólya)

Sziklákon fészkelek én,

magas szirtek tetején.

(sas)

Szépnek tart felnőtt és gyerek,

pedig csúf hernyóból kelek.

(lepke)

Tollazatom színes, pompás,

megismétlem a mondókád.

(papagáj)

Pálmafalevelet eszem,

mert a nyakam hosszú nekem.

(zsiráf)

Éjjel, nappal hálót szövök,
és azon át föl-le jövök.
(pók)

Az erdőket járja,
nevét kiabálja.
(kakukk)

Olyan vagyok, mint egy ló,
csíkos ruhám, bugyogóm.
(zebra)

Találós kérdések - ember, testrészek

Két szomszéd lakik egymás mellett,

mindenkit látnak, csak egymást nem

láthatják. Ha tükörbe pillantasz,

kitalálod.

(szem)

Hagymás és a fejeden van. Lehet szőke, barna, ősz,

fekete, vagy vörös. Erősödik, ahogy nősz.

(haj)

Vörös udvarban

vörös komondor

(nyelv)

Gyökerem van, de nem vagyok növény.

Zománcom van, ám nem vagyok edény.

Vesztem lehet, ha kemény a lepény.

(fog)

Eszik, iszik, mégsem hízik,

akinek van, pödörgeti.

(bajusz)

Az alakja változatos, két kis lyuka használatos.

Nem jó, mikor nagyon tele, más dolgába ne üsd bele!

(orr)

Girbe-burba tekervényes, a zajokra nagyon kényes,

Jobbról, balról hírt hoz neked, megkönnyíti életedet.

(fül)

Kicsi házikónak, két kerek ablaka, este betáblázzák, reggel kitáblázzák.

(szem)

Sűrű erdő, kopasz mező látoktató, szortyogtató, tátogtató.

(haj, homlok, szem, orr, száj)

Madártortát készítettünk

Hozzávalók:

kekszdarabok, mogyoró, dióbél, almadarabok, napraforgómagok, mazsola, natúr, vagy gyümölcsös műzli, egy csésze olvasztott zsír, olló, zöldségek, gyümölcsök csomagolásáról lekerült háló, kötél, keverőtál, serpenyő, fakanál.

A zsír kivételével a hozzávalókat beleöntöttük egy tányérba.. A zöldségeket és gyümölcsöket apróra vágtuk. A zsírt felolvasztottuk, majd a magvakkal és a gyümölcsökkel jól összekevertük. A hűtőbe tettük dermedni, majd a hálókba raktuk. 

Zsinórnál fogva a fára akasztottuk és jó étvágyat kívántunk a madárkáknak.
Megbeszéltük már sokadszorra, hogy addig etetjük a madarakat, amíg a fagyos idő tart és folyamatosan gondoskodunk az élelem utánpótlásáról, mert az étetéshez szokott madarak számítanak a segítségünkre.

Találós kérdések - tél

Fejem gombóc, orrom répa, mégse vagyok ehető,

A kalapom lyukas fazék, könnyen le is vehető.

(hóember)

Csap vagyok és csöpögök, mégsem szerel szerelő.

Télen láthatsz, ha fagy, embert házba terelő.

(jégcsap)

Kiszakadt egy nagy-nagy zsák, szerteszórja tartalmát.

Szeretik a gyerekek tudod-e, hogy mi lehet?

(havazás)

Tó hátán gyémánt takaró. Vas csikóval siklani rajta jó.
(jég)

Fölül vastag, alul vékony, hogyha nap süt, folyékony.
Kicsit répa, kicsit csap. De nem répa és nem is csap.
(jégcsap)

Fagytól, jégtől sose fél,
s szánon szalad - ő a
(tél)

Leszállnak ők fűre, fára,
Pedig egyiknek sincs lába.
(dér)

Testvére harmatnak,
s hideg idő társa,
mert az ember őt csakis
télidőben látja.
(zúzmara)

Égből hullok,
fehér vagyok.
Szeretem a kemény fagyot.
(hó)

Siklik rajtam szánkók
talpa,
víg csatákban vagyok labda.
(hó)

Fehér bunda,
könnyű dunyha
terül szét a városig,
alatta az őszi búza
friss cipóról álmodik.
(hó)

A felhőből libben, lebben,
fehér lesz tőle minden.
(hó)

Egy helyben áll, nem tud menni, s nem szeret melegben lenni,
behozni hát nem merem, mert nem lenne emberem.
(hóember)

Mikor tél van és a csizma hideg hóban topog,
Lecsúszik a domboldalról, rajta gyerkőc kuporog.
(szánkó)

Találós kérdések - Idő

Két vége hideg, két közepe meleg,

hideggel jő, hideggel megy.

(esztendő)

Amennyit elveszel tőle,

annyival több lesz belőle,

minél gyorsabban pereg,

annyival vagy öregebb.

(idő)

Négy ága van egy fának: az egyik kizöldül, a másik gyümölcsöt terem,

a harmadik hervadozik, a negyedik szárazon áll.

Négy testvér egymást kergeti, de egymást soha el nem érheti.

(évszakok)

Egy apának tizenkét gyermeke, egyik sem hasonlít a másikhoz,

tizenkét testvér kergetőzik, de soha nem érik utol egymást.

(év, hónapok)

Se lába, se szárnya,

még sincs sebesebb nála.

(idő)

Kergeti egymást két testvér, az egyik haja fekete, a másik haja fehér.

(nappalok, éjszakák)

Vannak hétnevű testvérek,

naponként egymás után meghalnak,

és egymás után feltámadnak.

(a hét napjai)

Tegnap volt, holnap lesz.

(ma)

Járni tud, bár nincsen lába, egy lépést sem tesz hiába.

Szüntelen az időt nézi, s minden percét számon kéri.

Az éjt és nappalt összeadja, és huszonnégy részre osztja.

(óra)