Rendszeres olvasók

2009. júl. 30.

Óvodai beszoktatás









Az én gyerekeim már rég kinőttek az óvodáskorból, de nagyon jól emlékszem erre az időszakra. Az óvodába lépés előtt, egész nyáron lázban égett az egész család.

Óvónőként minden évben átélem a leendő ovisok szüleinek aggodalmait.



Óvodánként más-más szokások alakultak ki a beszoktatással kapcsolatban. Az azonban biztos, hogy óvónőknek és szülőknek is feladatai vannak, mert csak így lesz zökkenőmentes az új környezetbe való beilleszkedés. Az együttes beszoktatás a mi óvodánkban is jól működik.


Az óvónő feladatai:

  • A beíratás után a szülők értesítést kapnak arról, hogy gyermekük felvételt nyert óvodánkba.
  • Az első szülői értekezleten, még a nyár folyamán, megismerkednek az óvónőkkel, óvodánk programjával, házirendjével, praktikus tanácsokat kapnak a szeptemberi óvodakezdéshez. Üdvözlőkártyát küldünk az új ovisoknak, amin rajta van a jelük is.
  • Még nyáron meglátogatjuk a leendő ovisokat, ismerkedünk velük és az otthoni környezetükkel. Ők is bármikor, többször bejöhetnek játszani. (Nagyon jó, ha a szülők élnek ezzel a lehetőséggel.)
  • A csoportban felkészítjük a "régi" ovisokat az újak fogadására: ajándékot készítünk nekik, megbeszéljük, hogy mire számíthatunk (sírás, bepisilés, a kicsik sok törődést igényelnek kezdetben, a nagyobbak segítsenek az ismerkedésben, stb.).
  • Amikor szeptemberben elérkezik a NAGY NAP, nálunk úgy szokás, hogy kolléganőmmel mind a ketten egész nap dolgozunk, amíg szükséges. (A beszoktatás után, kétheti váltásban dolgozunk.) A gyerekek szüleikkel töltik az első napokat az óvodában. A szülő jelenléte biztonságot ad a gyermeknek. Biztonságban pedig a gyermek nagyobb hajlandóságot mutat az újdonságok, az első kedvező benyomások befogadására és megnyugszik. Ebben az időszakban a gyermek minden érzelmi megnyilvánulása elfogadható. Tapasztalatunk szerint azonban az sem jó, ha a szülők hetekig az óvodában tartózkodnak, mert a gyerekek ezt fogják majd természetesnek tartani. Előbb, vagy utóbb egyedül kell ott maradniuk az óvodában! A bölcsiből jött gyermekeknek egy kicsit könnyebb a helyzetük, ők már átestek a beszoktatás nehézségein. Ezekben a hetekben igyekszünk megismerni minden gyermeket, információkat gyűjtünk a szülőktől. Próbáljuk kipuhatolni, hogy melyik gyermekhez, milyen úton tudunk legeredményesebben közel kerülni.
  • Legnehezebb a délutáni alvás elfogadtatása a gyermekekkel. Van aki még az ágyra sem hajlandó leülni, nem hogy lefeküdni. Volt olyan ovisom, aki hetekig az ölembe aludt, mire végre lefeküdt az ágyába. Vannak, akik ülve sírdogálnak az ágyukban, aztán a fáradságtól eldőlve elalszanak. Vannak akik egyáltalán nem tűrnek semmiféle testközelséget velünk. Igyekszünk minden gyermeknél kipuhatolni, mi nyugtatja meg leginkább: hátát, fejét simogatjuk, fogjuk a kezét stb. Egy alvós állatka, "szopóka" a gyermekek többségének biztonságot ad és elalszik.

A szülők teendői:
  • A nyár folyamán beszélgessetek sokat az óvodáról, pozitív érzelmeket közvetítve.
  • Még a beszoktatás előtt jó, ha körül néztek az óvoda környékén, az óvoda udvarán - többször.
  • Jó, ha megbeszélitek a leendő óvó nénivel a beszoktatás módját: hányra menjetek, hol helyezkedjetek el a csoportban, mennyire kapcsolódjatok be a játékba, ami nem zavarja a csoport életét és segíti gyermeketek beilleszkedését a közösségbe.
  • Tájékozódjatok a csoportban kialakított szokásokról.
  • Ha már teljes napot tölt gyermeketek az óvodában, törekedjetek arra, hogy mindig valós dolgot állítsatok. Ha megígéritek, hogy délben jöttök érte, akkor az úgy legyen! Az ígéretek be nem tartása félelmet kelt a gyermekekben, bizonytalanná teszi őket.
  • Érdeklődjetek, hogyan telt a nap, beszélgessetek róla otthon!
  • Ajánlani tudom, ha lehetőségetek van rá, kezdetben ébredés után azonnal legyetek az oviban, mert a gyermekeknek nagyon hosszúnak tűnik az az idő, amit távol kell tölteniük szüleiktől. Később az érkezés idejét fokozatosan ki lehet tolni.

2009. júl. 18.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja


Ez egy kicsit "száraz" téma lesz, de hátha érdekeli azokat a szülőket, akiknek a gyermeke szeptemberben kerül majd óvodába.

Csak vázlatosan ismertetem az Országos alapprogramot:

Az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, mely 1996. szeptember 1-től lépett hatályba. Az alapprogram az óvodapedagógusok számára széleskörű módszertani szabadságot biztosít, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.

Az óvodák 1999 óta a "saját nevelési programjuk" alapján dolgoznak, amit vagy önállóan készítettek, vagy a kész programok közül választottak. Mindkét esetben a helyi programok alapját az Óvodai nevelés országos alapprogramja adta. Emellett figyelembe kellett venni:
  • a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének alapelveit
  • a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

Gyermekkép
A gyermekeknek életszakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Óvodakép
Az óvoda a családi nevelés kiegészítője.
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő.
Az óvodai nevelés célja: a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Az óvodai nevelés feladatai
  • Egészséges életmódra nevelés
  • Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
  • Értelmi fejlesztés,nevelés megvalósítása

Az óvodai élet megszervezésének elvei
  • Személyi feltételek
  • Tárgyi feltételek
  • Az óvodai élet megszervezése: napirend; az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését tartalmazó dokumentumok.
  • Az óvoda kapcsolatai: család; bölcsőde; közműv.int.; iskola; kisebbségi szervezetek, egyesületek

Az óvodai élet tevékenységi formái
  1. Játék
  2. Mese, vers
  3. Ének, zene, énekes játékok
  4. Rajzolás, mintázás, kézimunka
  5. Mozgás
  6. A külső világ tevékeny megismerése (környezet megismerése, matematikai ismeretek)
  7. Munka jellegű tevékenységek (önkiszolgálás, közösségért végzett munkák, növény, állatgondozás stb.)
  8. Tanulás

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet:
  • testi
  • lelki
  • beszédfejlettség
  • elemi ismeretek
  • szociális fejlettség területén.


Részletesen itt tájékozódhatsz!


2009. júl. 15.

Az óvodai nevelés rendszere


Gyakran hallom ismerőseimtől, hogy milyen jó az én munkám, semmi mást nem kell csinálnom, csak játszani a gyerekekkel. Valóban, az én hivatásom gyönyörű! Akkor dolgozom jól, ha a gyermekek azt mondják otthon: "Ma is jót játszottunk az oviban". Az oktatási rendszer első lépcsőfoka az óvoda, meghatározott cél és feladatrendszerrel. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve, játékos keretek között történik a gyermekek sokoldalú fejlesztése. Erről minden szülő tájékozódhat az Óvodai nevelés országos alapprogramjából, ill. óvodája Nevelési Programjából.

2009. júl. 14.

Találós kérdések (állatok) 1.



A bajusza égnek áll,
a borbélyhoz mégse jár.
A konyhában üldögél,
egeret fog, azzal él.
(macska)

Görbeszarvú nagy állat,
reggel, este tejet ad.
(tehén)

Varrni még senki se látta,
Mégis csupa tű a háta.
(sündisznó)

Tüske elől,
Tüske hátul,
Kiáll minden
Oldalából.
(sündisznó)

Zöld színű és fürge vagyok.
Hogyha farkam elvesztem,
nemsokára
lesz egy újabb, mivel újra
növesztem.
(gyík)

Fűben csúszik,
Fűben mászik,
Vízben siklik,
El nem ázik.
(kígyó)

Vízben élek, brekegek,
Ismertek-e gyerekek?
Szúnyoglábon élek,
A gólyától félek.
(béka)

Behúzódik a sarokba
a hálóját szövi, fonja.
(pók)

Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
(tücsök)

Fürge állat, hogy is hívják,
Ugrál ágról, ágra,
Mogyorót gyűjt nagy serényen
a fa odújában.
(mókus)

Kicsi fehér házikó,
benne sárga kiscsikó.
Széttörött a házikó,
kiugrott a kiscsikó.
(csibe)

Lábon járó párna,
a gúnár a párja.
(liba)

Föld alatt sötétben ásom
éjjel-nappal a lakásom.
(vakond)

Fúrója nincs és
folyton fúr,
A föld alatt ő az úr.
(ürge)

Nincsen hangom,
nem beszélek,
tiszta vízben
vígan élek.
(hal)

Él egy állat erdőn, réten,
bezárja a házát télen.
Kimegy, hogyha itt a tavasz,
mégis, félig otthon marad.
(csiga)

Rózsaszínű pici kígyó,
Lábak nélkül mozdul,
Füvek alatt, föld alatt
Alagutat fúr.
(giliszta)

Hét a pettyem,
bogár vagyok.
Ugye szeretsz engem?
Ha énekelsz,
meglebbentem
pipacspiros ingem.
(katica)

A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)

Szépnek tart felnőtt és
gyerek,
pedig csúf hernyóból
kelek.
(lepke)

Tarka, de nem virág,
szárnya van, nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)

Icipici repülő,
Vizek fölött, bokrok között
Szita szárnyakon röpködő.
(szitakötő)

Nem csicsergő - zúgó
madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával,
királynak is fejére száll.
(légy)

Rügyet, falevelet rágok,
négyévenként kárt
csinálok.
(cserebogár)

Icipici lámpa
világít az éjben,
Úgy repül, mint a levél
a szélben.
(szentjánosbogár)

Nedves orrával szimatol,
A gazdája után lohol.
Ő a hűség mintaképe,
Házunk, családunk őrzője.
(kutya)

Mindig mosdik,
de sosem törölközik.
(macska)

Istálló a lakása,
Asztala a jászola,
A sörényét meg-megrázza,
Rányerít a friss szénára.
(ló)

Kedvelem a zsenge füvet,
lágy akár a selyem.
Mek-mek, én csak annyit
mondok:
kóstold meg a tejem.
(kecske)

Csengő cseng a nyakában,
Kint legel a határban.
Türelme nagy, orra pisze,
Puha gyapjú göndör szőre.
(bárány)

Turcsi orrú a mamám,
kunkori a farkincám.
(malac)

Fülem hosszú, bundám
selymes,
a farkincám pöttöm.
Húsvétkor a gyereksereg
nagyon várja a jöttöm.
(nyúl)



2009. júl. 13.

Találós kérdések (Föld - Ég)



Körbe-körbe járok,
Soha meg nem állok,
Fáradt mégsem vagyok.
(a Föld)

Éjjel-nappal mindig forog
mégse szédül el.
(a Föld)

Aranyalma csillog-villog,
ha ránézek megvakulok.
(A Nap)

Ezer kis lepke szárny nélkül,
jő egy ember láb nélkül,
mind megeszi száj nélkül.
(A hópehely és a Nap)

Kék mennyezet,
Arany szegekkel kiverve.
(Égbolt)

Sötét bársony széjjelterül,
Rajta ezer lámpácska ül.
(Csillagos ég)

Szegényt és gazdagot
egyformán melegít.
(Nap)

Ki tud mindennap lába nélkül felkelni?
(Nap)

Mi az, ami nélkül senki nem tud élni?
(levegő)

Lába nincs, mégis sebesen fut.
(szél)

Mikor fekszel, ő akkor kél,
Egyszer egész,
máskor csak fél.
Nincs tüze,
mégis lámpás,
A vándornak mégis áldás.
(Hold)

Mindig volt, mindig lesz,
de öthetes sosem lesz.
(Hold)

Este kel fel,
Reggel fekszik le.
(Hold)

Kék mezőben szép ezüstnyáj legelész,
körülötte egy fényes pásztor heverész.
Nappal akármerre nézem, keresem,
nem tudok rájuk találni sohasem.
(Hold és a csillagok)

A napfénytől nem nagyon félnek,
Csupán sötét éjben élnek.
Oly vidámak, úgy ragyognak,
reggel szépen elalusznak.
(csillagok)

Szekeremnek nincs kereke, négy,
de te azzal sehová se mégy.
Én sem ültem rajta soha még,
messze van az ide, mint az ég.
(Göncölszekér)

Messze megyen , meg sem áll,
hanyatt fekszik, fel sem áll.
(folyó)

Szalad láb nélkül,
elnyel torok nélkül,
ágya van, de nem alszik.
(folyó)

Ha sok van, veszély,
Ha kevés van baj.
Ha nincs belőle elpusztulsz.
(víz)

Egyszer locsog,
máskor csobog,
te vödörben hordod.
(víz)

Nem láthatod,
nem foghatod,
Nem eheted, nem ihatod,
még sem tudnál
nála nélkül élni.
(levegő)

Nincsen szaga,
nincsen színe,
Ő az élet még sincs íze.
Nem láthatod,
Pedig nézed,
de, ha elfogy,
mindjárt véged.
(levegő)


Nem foghatsz meg, nem is láthatsz,
ha akarod, megtalálhatsz,
lehetsz felnőtt, lehetsz gyerek,
teveled is feleselek.
(visszhang)

Lassan megy, mégis
versenyt fut a nappal.
(árnyék)

Földön fut négykézláb,
a lábamnál látszik,
este nagyra nő, éjjel nem látszik,
követne akkor is, ha vízen járnék.
(árnyék)

Mellém szegődik, meg nem szólít.
Mi az?
(árnyék)

Ragyogok odafenn az égen.
Sokszor utaztam már
a Göncölszekéren.
(csillag)

Aranydiót gyűjt a hajnal
ezüst kosarába,
hogy az este felhordja majd
sötét padlására.
(csillagok)



Napirend




Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermek életében, mert a családi környezetből egy ismeretlen világba csöppen a gyermek. Az óvoda nem pótolhatja a gyermek számára a családot, de nyugodt, barátságos, légkört teremthet, ahol biztonságban és jól érezheti magát minden gyermek. Ahol kedve szerint játszhat, gazdag, változatos tevékenységekben fejlődhet egész személyisége. Az óvodában, de otthon is az állandó napirend adja ennek a korosztálynak a nyugalmat és a biztonságérzetet. Gondoljunk csak arra, milyen a gyermek reakciója olyankor, ha valami nem úgy történik otthon, ahogy "szokott". Az óvodában ugyanez a helyzet, ha valami változás történik a napirendben, azonnal rákérdeznek a változás okára. Ilyen lehet pl. óvodában egy-egy színház, mozi látogatás, kirándulás. Ezek az események azonban nem zavarják meg a gyermekek nyugalmát, hiszen már napokkal előtte készülünk rájuk.



Ez a mi csoportunk napirendje:




Időtartam
A tevékenység megnevezése


630-12













1200-1300

1300-1700


Megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek
  • a szabad  mozgás
  • műveltségi tartalmak közvetítése
  • növekvő időtartamú (5-35 perces)
  • gondozás és önkiszolgálás
  • folyamatos tízórai
  • játék, vagy séta a szabadban
  • különböző munkatevékenységek


Gondozás, önkiszolgálás, ebéd

Pihenés, alvás,
az egyéni alvásigény figyelembevételével, folyamatos ébredés, gondozás, önkiszolgálás, uzsonna.
Játék a szabadban, folyamatos hazamenetel.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...