Téli versek 2.

Illés Gyula: Nyargal a szél

Nyargal a szél, tekereg,
elviszi a meleget,
ha a szél nem tekeregne
még a tél is melegedne.


Tordon Ákos: Tél

Teli a kamra
dióval, almával,
Lombjavesztett erdő,
álmodik a nyárról.


Gáspár János: Nagyon szeretem a telet
Nagyon szeretem a telet,
Kivált, ha szánkózni lehet;
a tavasznak nincs párja,
azt mindenki alig várja.


Pálfalvi Nándor: Esik a hó

Napreggeltől napestig,
hulldogálva hó esik.

Szempilládra mint a toll,
rászállott egy hó csokor.

jaj de buta ez a Bodri,
hópelyheket akar fogni.

Ott a bácsi kalapja,
hóval van már kirakva.

A háztetők úgy fáznak,
paplan alatt pipáznak.


Károlyi Amy: Téli domb
A csacsi-domb
télen hegy,
fel is, le is
meredek.
Hol tavasszal
szellő száll,
télen csípős
szél dudál.
Ahol nyáron
fű rezeg,
szánkóznak a
gyerekek.
Így is jó, meg
úgy is jó:
nyáron fű ér
télen hó.


Jancsik Pál: Itt van a tél

Reggelre nagy csend lett.
Felhős az ég.
Szállanak, billennek
puha pihék.

Egy hang se hallható.
Fehér az út.
A ház is takaró
alatt aludt.

Ki hozta a csendet?
Talán a szél?
Hópelyhek libbennek.
Itt van a tél.


Szalai Borbála: Fehér lesz minden

Hópihe
libben,
hópihe
lebben:
táncolva
szállong
egyre sűrűbben..

Fehér lesz
minden,
fehér lesz
menten!..
Nézd, már az
ösvény
eltűnt a kertben...


Osváth Erzsébet: Krikszkraksz

Szorgos pelyhek
fonnak, szőnek.
Készül hóból
a hószőnyeg.

Rigó repül
rá a fáról:
- Jó puha-e?
Kipróbálom!

Csupa krikszkraksz
lett a szőnyeg,
amit szorgos
pelyhek szőttek.


Drégely László: Jön a tél (részlet)


Három nap
Három éj
Hideget
Fúj a szél.

Tó vizén
Jégtükör,
Csillagfény
Tündököl.

Faágon
Ül a dér.
Reggelre
Itt a tél.

Rigó, varjú,
csóka lába
kihímezte,
kicifrázta.


Kányádi Sándor: Hulldogál, fújdogál


Hulldogál, hulldogál, hull a hó,
lesz belőle vastag takaró.

Egy arasz, két arasz. Növöget.
Tart a búzának jó meleget.

Fújdogál fújdogál, fúj a szél.
Szimatol, kotorász, keresgél.

De vajon talál-e egyebet,
három-négy megfagyott levelet.