Amikor a blogomat indítottam az volt a célom, hogy betekintést nyújtsak a csoportom életébe, napi munkámba.
Segítséget adjak óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra", szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről.

Közben teltek az évek és 40 év után a pályám végéhez értem. A mozgalmas évek után nagy lett a „csend” körülöttem, annak ellenére, hogy továbbra is figyelemmel kísértem az óvodai élet változásait. Akkor határoztam el, hogy folytatom a blog írását és az évek alatt összegyűjtött tapasztalataimat, ötleteket megosztom az érdeklődőkkel.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2016. jún. 28.

Búcsú az ovitól


 Bizonyára észrevettétek, hogy ebben az évben nagyon keveset írtam a blogba. Ez az év ugyanis számomra, 40 év után a búcsúzás éve volt. Nagyon nehéz volt, hiszen ugyanabban az óvodában dolgoztam, ennyi éven át, - a második otthonom volt. Most egy nagy űr tátong bennem, hiányoznak a kolléganőim és persze a gyerekek.
Így aktuális terveket, projekteket nem tudok már feltölteni, de talán időnkét kidolgozok egy-egy témát, mintha még mindig dolgoznék és Ti talán meg tudjátok majd valósítani.

Soha nem voltam tétlen ember, már egy ideje gondolkoztam azon, hogy mivel fogom tölteni az időmet. Egy évvel ezelőtt kezdtem Waldorf jellegű babákat varrni, amit nagyon szeretek, leköt és eltereli a gondolataimat. A jövőben is szeretnék babákat, manókat varrni, sok kisgyermek örömére.

Egy kis ízelítő:
A szőke baba a Gledita Kreatív Füzetek alapján készült

A másik kedvencem, ami szintén időigényes a scrapbook, ami szintén lehetőséget ad a kreatív tevékenykedésre.
Ezek mellett természetesen  továbbra is a családom áll az első helyen és nem hagyom abba a jógázást sem, hogy "karban tartsam magam".

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...