Érzelmi itelligencia

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

Délutáni alvás

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

Beszoktatás

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

Segédanyag az óvodai fejlesztéshez

Tudta, hogy a kompetenciák fejlesztése bekerült az óvodai nevelés országos alapprogramjába? Ön hogyan tesz eleget ennek a feladatnak?
Az új, Fejlődés és fejlesztés az óvodában című kiadványunk ehhez nyújt Önnek és kollégáinak rendszeres szakmai támogatást.
A Fejlődés és fejlesztés az óvodában egy olyan átfogó kiadvány, amely a kompetenciák óvodai

• fejlesztéséhez,
• tervezéséhez, szervezéséhez és
• megvalósításához kínál hatékony segítséget szakmai háttéranyagokkal és a jó gyakorlatok bemutatásával.

 Részletes tartalomjegyzéket INNEN tölthetsz le.

 Forrás: http://ovonok.hu/termek/fejlodes-es-fejlesztes-az-ovodaban-2/?utm_source=edm&utm_medium=edm&utm_campaign=kfo1808em1



Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

Zenei képességek fejlesztéséről olvashatsz a legújabb Web-ovi füzetben. 

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
 

Vegyes, vagy tiszta életkorú csoport?

 Évről évre probléma és vita a szülők körében, hogy  a vegyes, illetve a tiszta életkorú csoport előnyösebb a gyermekük számára.

 Erről olvashattok a Lurkóvilág oldalán. A cikk pár éve íródott, de szerintem most is aktuális és tapasztalataim alapján teljesen egyet is értek az írójával.

 Forrás: http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=1078

Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!

Megszereti, megszokja? Milyen lesz az iskola?

 Sok család készül már nagy izgalommal az szeptemberi iskolakezdésre. Kíváncsisággal, de egy kis félelemmel  várják gyerekek és szülők egyaránt.

A szülők fejében sok kérdés kavarog, hiszen mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének.

"Jól fogja magát érezni az új környezetében?

Sikeresen veszi majd az akadályokat?

Nem éri kudarc, ami elveszi a kedvét a tanulástól?

Lesznek új barátai?

Szeretni fogja az iskolát?

A kötöttségekhez tud majd alkalmazkodni?"

Különösen azok a szülők vannak nehéz helyzetben, akiknek a gyermekéről már óvodában kiderült, hogy fejlesztésre szorulnak. Az óvodák többségében az év vége felé a Nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a leendő nagycsoportosokat és kiszűrik a fejlesztésre szorulókat. Ha kisebb a probléma, akkor az óvodában megoldható a gyermek felzárkóztatása. Ilyenkor az óvónők különösen azokon a területeken  fejlesztik a gyermek képességeit, ahol a lemaradás tapasztalható. Amennyiben súlyosabb a helyzet, akkor lehetőség van arra, hogy a gyermek fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt. Ezt a Nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógusai, pszichológusai végzik. Ilyenkor az óvoda is kap egy szakvéleményt mely alapján az óvónő is készít a gyermek számára egy fejlesztési tervet, ezzel segítve a felzárkózást.

Felmerül a kérdés, hogy mi okozza a problémákat?

Miért egyre több a tanulási nehézséggel, illetve a tanulási zavarral küzdő gyermek?

A két fogalom jelentése nem ugyanaz. A tanulási nehézség átmeneti jellegű, az okok megszűnésével a tanulási nehézség is eltűnik. A tanulási zavarral küzdő gyermekek ép értelműek, épek az érzékszerveik, mégis problémával küzdenek, melyek nehezen szüntethetők meg. Ők az iskolai teljesítéshez szükséges egy, vagy több képesség hibás működése miatt, sokkal rosszabbul teljesítenek társaiknál, nem felelnek meg a minimális követelményeknek.

Kiváltó okok genetikai és környezeti okok lehetnek: agykárosodás, fejlődési rendellenesség, működési zavar, érési elmaradás, melyek eredménye a tanulási zavar.

A tanulási zavar hátterében részképességek működési zavara áll.

Ezek:

• percepció - észlelés (vizuális, hallási, tapintási, mozgási) nehézsége
• beszédszerveződés  zavara (beszédészlelés, értés, artikuláció)
• az emlékezet zavara (megőrzés, felidézés)
• téri tájékozódás zavara, saját testén való tájékozódás
• mozgáskoordináció, finommozgás zavara
• sajátos magatartáskép

A felsoroltakból adódnak a feladatok: ezeknek a területeknek a fejlesztése. Nem csak akkor, ha már probléma van, hanem megelőzésképpen is.

Hogyan? Erről is szó lesz, de legközelebb az idegrendszerről olvashattok, mert ott dől el minden.

Ősszel iskolás lesz....

A "Tappancs" újságban olvastam Kálmán Marianna szakpszichológus iskolakezdés előtti nyárra vonatkozó tanácsait. Az Ő gondolatait osztom meg veletek.

Az iskolakezdés előtti nyár izgalommal, várakozással teli időszak szülőnek, gyereknek egyaránt. Az iskolára készülés mellet a legfontosabb a felhőtlen kikapcsolódás.

Ebben a korban a játék segítségével tanulnak, fejlődnek a gyerekek.Milyen játékok kínálkoznak a nyári hónapokban?

• A játszótéren továbbra is a kedvenc a hinta, libikóka, a mászóka. Hintázik, labdázik, futkos, bújócskázik, közben a nagymozgásokkal megtapasztalja gyermekünk a testhatárait és az idegsejtek differenciálódása is tovább folytatódik. A mozgás közben gyakorolja a téri irányok, a jobb, bal irányok azonosítását. Játékosan rögzíthetjük ezeket a készségeket: dobd ide a jobb kezeddel a labdát, rúgd a bal bal lábaddal...Ha téveszti az irányokat, rajzolhatunk a a bal kezére szívecskét (bal oldalon dobog a szívünk - ezt meg is mutatjuk), vagy a jobb kezét jelöljük meg egy kis szalaggal, karkötővel.
• Esős napokon előkerülhet a papír és a ceruza.Színezéssel, apró pontok összekötésével fejlődik az író-rajzoló mozgás. Érdemes háromszög alakú ceruzát használni, amit könnyen meg tudnak fogni. A síkban történő tájékozódás alakítása is a papírlapon történik. Nagyon szeretik a gyerekek, ha együtt készül egy rajz. Készítsünk  közösen egy képet, közben mondjuk is, hová, mit rajzolunk. Középre egy házat, fölé egy napocskát. A ház bal oldalán egy fa nőtt, a fa alatt két gomba. A nap mellett, a jobb felső sarokban egy felhő van, alatta egy tulipán. A tulipán és a ház között egy kiskutya ugat....A lapon történő balról jobbra tartó haladási irányt gyakoroljuk képsorok kirakásával, vagy színes építőkockákból történő sorozatok építésével. A kerítésfestés játék is ezt a készséget fejleszti: ehhez kipróbálhatjuk a színes számolópálcika készletet. Megkérjük a gyereket, hogy folytassák a sort: piros, kék, sárga, piros, kék....Miután kirakták a sorozatot, visszakérdezünk: melyik az első, mi áll a sor végén, mi következik a sárga után? Ez a játék a szabályalkotási, a szabályfolytatási készséget is fejleszti.
• A szabadban gyűjtögethetünk terméseket, kavicsokat, ágakat. Ezeket egy kis zsákba téve tapintás útján kell felismerni. Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy nem lehet kimondani a tárgy nevét, csak a tulajdonságait: szögletes, szúrós, érdes, picike, kemény... A tapintás és a formaérzék mellet a szókincs is bővül. A hallásfigyelem fejlesztése is történhet a szabadban. Megkérjük a gyermeket, hogy nekünk hátat fordítva találja ki, hogy minek a hangját hallja: üvegből öntsünk vizet, gyújtsunk meg egy gyufát, fújjunk fel egy léggömböt.....A látás utáni észlelést, az apró részletek közötti különbségek felismerését fejlesztjük, amikor a különböző tárgyakat forma, szín, nagyság szerint csoportosítjuk. A memóriajáték, puzzle, legó szintén ezt az olvasáshoz szükséges készségeket fejleszti. Konzerv és gyümölcsleves dobozokból várat építve megfigyeljük a dobozok megkülönböztető jegyeit. Ezt követi a várostrom, amikor kislabdával azt a dobozt kell eltalálni, amelyiken paradicsom, vagy azt, amelyiken alma van...A célba dobással a szem-kéz koordináció is fejlődik. Patak, vagy tóparton az apák és fiaik kedvenc szórakozása a kacsázás.Szintén ezt a készséget fejlesztjük vele. Az esti beszélgetések,meseolvasás a beszédértés, a szókincs, a fantázia, a kreativitás, a gondolkodás fejlődését eredményezik

Forrás: Kálmán Marianna: Az iskolakezdés előtti nyár

Szüksége van az óvodás gyermeknek a szünetre?

Ahogy nekünk felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük van a pihenésre, a kikapcsolódásra, lazításra.

Miért?

Mert a gyerekeknek az ovi majdnem olyan, mint nekünk a munkahely. A gyermekek többsége szeret óvodába járni, ebben a korban veszik észre a szülők , hogy gyermekeik kezdenek "leszakadni". Az óvó néni nagy tekintéllyé válik, barátságok szövődnek, jót és rosszat tanulnak egymástól. A "leszakadás" azonban nem jelent "elszakadást". Ezért várják a hétvégét, a szüneteket, hiszen szükségük van a szeretetteljes, biztonságot nyújtó családjukra is. A gyerekek többsége 8-10 órát tölt az óvodában. Nagyon kevés idő marad az otthoni együttlétre. A családi légkör fontossága nem csökken kisiskolás, vagy akár serdülőkorban sem. (Sajnos vannak gyerekek, akik egy hetet sem töltenek otthon családjukkal, végigjárják az ügyeletes óvodákat, pedig az óvodai nevelés nem helyettesítheti a családi nevelést).

Ötletek otthonra:

• Figyeljétek meg a nyári természetet, a nyári időjárási jelenségeket.
• Ismerkedjenek növényekkel - vonjátok be őket a kerti munkába.
• Gyönyörködjetek a lepkékben, bogarakban, madarakban.
• Szervezzetek kirándulásokat közelebbi és távolabbi helyekre.
• Segíthetnek a konyhában a nagyobbacskák.
• Kézműves tevékenységeket szervezhettek: rajzolás, festés, agyagozás, aszfaltrajz, nyomdázás.
• Beszélgessetek a nyári jeles napokról: Péter-Pál, aug. 20.

Remélem, nyaralásra is lesz lehetőségük a gyerekeknek és sok élménnyel gyarapodnak a nyár folyamán

Szobatisztaság 2.

Sok anyuka várja a bizakodva a nyarat, hogy végre lekerüljön a pelus gyermekéről.

Valóban, a meleg napokon adhatunk a gyermekre bugyit, így jobban érzékeli testfunkcióit.

A szobatisztaság elérésének időpontja egyénileg változó, függ az idegrendszer fejlettségétől, a gyermek önállósulási törekvéseitől. Vannak gyermekek, akiket már 18 hónapos koruk körül alig kell pelenkázni, de vannak akik még három éves korukban is bepisilnek.

Amikor a gyermek már önállóan jár, próbálkozhatunk a bilire ültetéssel.  Az eredménynek mindig nagyon örüljünk. Ha tiltakozik, nem akar bilire ülni, ne erőltessük, próbálkozzunk néhány hét múlva. Türelemmel, kitartással, odafigyeléssel érhetünk el eredményt. Használjuk ki a gyermek önállósulási törekvéseit, hogy maga vehesse elő a bilit és húzhassa le a bugyiját. Ezért legyen számára elérhető helyen a buli és öltözéke olyan legyen, hogy könnyen tudja kezelni. A sürgetés, az erőszakosság nem gyorsítja az érési folyamatot, inkább más problémák okozója lehet.

A szobatisztaság és az ágytisztaság általában nem egyszerre következik be, de emiatt nem kell aggódni. Az egészséges, helyesen nevelt, jól szoktatott gyermek három éves korára rendszerint ágy- tisztává is válik.

Magyar Gábor mozgáskotta módszere

A mozgáskotta módszer alkalmazása óvodánkban

Magyar Gábor által kifejlesztett komplex mozgás- és személyiségfejlesztő módszerről legelőször egy Pek-torna napon hallottunk Budapesten. A Pek-torna napok évente kerülnek megrendezésre, ahol a tanfolyamot végzett kolleganőkkel megbeszéljük eredményeinket, tapasztalatainkat, ötleteket cserélünk egymással. 2006-ban egy ilyen Pek-torna napon pillanthattunk be Magyar Gábor módszerébe  nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is. Már akkor éreztük, hogy egy remek, új módszerre találtunk, amit jó lenne az óvodánkban is alkalmazni a Pek-torna mozgásfejlesztő program mellett, illetve azzal együtt. Ekkor azonban még a pénz hiány miatt nem gondolhattunk az eszközkészlet megvásárlására.

Így lelkesen folytattuk tovább a Pek-tornát, mely speciális mozgásfejlesztő eszközeinek segítségével (Thra-Band labda, Over-Ball labda, Ayres terápia eszközei) a gyermekek személyiségének komplex fejlesztését, helyes testtartás, és differenciált mozgásformák kivitelezését biztosítják. Nagyon sokat próbálkoztunk, kísérleteztünk, hogy minél eredményesebben tudjuk beépíteni a program anyagát (a testnevelés, mozgásterápia, fejlesztő pedagógia, gyógytestnevelés módszereit és gyakorlatát) mindennapjainkba. A sok munka, tanulás meghozta a gyümölcsét, mert képessé váltunk arra, hogy idejében felismerjük a beilleszkedési, funkciózavarokkal, tartáshibákkal, mozgáskoordinációs zavarokkal küzdő gyermekek problémáit. A prevenció nagyon fontos feladat a számunkra.

2009-ben pályázat útján óvodánk két csoportjában (nálunk és a Maci csoportban) bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag. Ennek keretében 2010-ben nyílt lehetőségünk a Mozgáskotta eszközrendszerének megvásárlására.

A két mozgásfejlesztő programot egymást kiegészítve alkalmazzuk óvodánkban.

A Mozgáskotta módszer jól beilleszthető a Pek-torna mozgásanyagába, mert:

• A korosztály mindkét programban azonos (3-7 éves gyermekek)
• Mindkettő komplex fejlesztő program (emlékezet, ritmus, térérzékelés, figyelem, beszédfejlesztés, megfigyelés, képzelet, fogalmi gondolkodás előkészítése, matematikai nevelés, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, környezeti nevelés)
•  Tervszerű és hatékony eszközöket biztosítanak a pedagógusoknak
• Alkalmazkodnak a kisgyermekek testi és pszichológiai sajátosságaihoz
• Játékos módon fejlesztik a gyermekek testi és értelmi képességeit. Észrevétlenül fejlődnek!
• Élményt, örömöt, felszabadulást, kreativitást nyújtanak.
• Más eszközökkel jól kombinálható mindkét módszer.
• Játékként élik meg a gyerekek

Forrás: Pektor Gabriella

A Mozgáskottában használt eszközök segítségével könnyebbé válik a:

• Szín, forma, alakfelismerés
• Oldaliság (jobb-bal láb)
• Számolási készség, számfogalom megszilárdulása
• A mozgások időbeli jegyeinek kialakítása, pontosabb szabályozása
• Zenei ütemhangsúly kiemelése

Forrás: Pektor Gabriella

A Mozgáskotta módszer megjelenése napirendünkben:

• Délelőtti játékidőben szabad mozgásként
• Testnevelés foglalkozások elemeként (mindhárom korcsoport)
• Nagycsoportosok testnevelés foglalkozásán önálló anyagként
• Pek-torna foglalkozások részeként

Pektor Gabriella mozgásfejlesztő programja

PEK-TORNA                                      

A mozgásfejlesztő program megalkotója Pektor Gabriella – tanító, gyógytestnevelő, sportrekreáció edző.

A tanfolyamát 2005-ben végeztük el és azóta e program szerint dolgozunk. A mozgást kiemelt feladatnak tartjuk óvodánkban.

Miért a mozgásra fektetjük a legnagyobb hangsúlyt?

Mert, minden szülő, (mi is)  azt szeretné, hogy a gyermeke okos, értelmes, kiegyensúlyozott, vidám, talpraesett emberré váljon. Ehhez az idegrendszerét kell fejleszteni. Ennek pedig ősidők óta a leghatékonyabb módszere a mozgás.

Törekszünk arra, hogy minden gyermek nap, mint nap részesüljön a mozgás örömében. Célunk a komplex fejlesztés mozgásos tevékenységeken keresztül, mely alapja az egészség megőrzésének, a testi-lelki harmónia kialakulásának.

Komplex fejlesztésen értjük:

• Testi nevelés

Napjainkban a rohanó életforma, a megváltozott életkörülmények hatására egyre több a lábstatikai rendellenességekkel, tartáshibákkal,  kezdődő mellkasi és gerinc deformitásokkal küzdő gyermek, már óvodás korban is. Nevelési programunkban elsődleges a megelőzés, melyet a mozgásfejlesztő program mozgásanyagával valósítunk meg.

• Értelmi nevelés

A mozgás segíti az értelmi képességek fejlődését is: figyelem, emlékezet, gondolkodás stb. Erősíti a gyermekek cselekvő és feladatmegoldó képességeit, a térben és időben történő tájékozódást, a helyzetfelismerést. Minden gyermek más, éppen ezért más fejlesztést igényel. Olyan játékos mozgásanyagokat gyakorolhatnak a gyerekek (akár személyre szabottan), melyek eredményeképpen magabiztosan vesznek részt vizuális, matematikai, irodalmi, zenei, környezeti nevelés feladatainak megoldásában. A mozgás, a játék nem csak öröm a gyermekek számára, hanem a sok ismétlés hatására fejlődik a „buksijuk”, az idegrendszerük. Mi felnőttek pedig tudjuk, hogy ezzel az iskolai életre is felkészítjük őket, hiszen, ha fejlődik a ritmusérzékük, ez segíti majd a szótagolást, a térérzékelés az írást, a szemmozgás az olvasást.

• Érzelmi nevelés

Óvodánkban az érzelmi nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A gyermekek örömmel használják a mozgásfejlesztő eszközöket: Thera-Band labdák, Over-Ball labdák, finommozgást segítő játékok, kötelek stb.

A közös tevékenységekben fejlődnek a társas kapcsolatok, az egymáshoz való alkalmazkodás képessége. Így válnak egymásra odafigyelő, vidám, aktív, nyitott, érzelmileg kiegyensúlyozott gyermekekké.

A Pek-torna mozgásfejlesztő program összetevői:

• Alapgyakorlatok
• Nagylabda gyakorlatok
• Lábtorna
• Masszírozás
• Finommozgást fejlesztő gyakorlatok
• És a hozzájuk kapcsolódó játékok

A program ismereteit, (mozgásterápia, fejlesztőpedagógia, gyógytestnevelés, gondolkodtató testnevelés) beépítettük mind a testnevelés foglalkozások anyagába, mind pedig a szabad mozgás lehetőségeinek sorába. Valamennyi csoportban, minden nap a program más-más tevékenységi területe jelenik meg.

A beszoktatás első hetei

Túl vagyunk az első nehézségeken!

Öt új kiscsoportos érkezett a csoportunkba, két pici lány és három kisfiú. Közülük ketten bölcsisek voltak. A beszoktatást könnyíti meg, hogy minden új gyermeket meglátogatunk otthon, ismerkedünk velük és szüleikkel.

Nálunk az a szokás, hogy az első napokat a szülőkkel együtt töltik a gyerekek  az óvodában. Fontosnak tartjuk a fokozatosságot. Minden gyermek másképp fogadja az új környezetet, a szülőktől való elválást. Vannak, akik édesanyjukkal szépen eljátszadoznak az első napokban, vannak akik csak nézelődnek, de rángatják anyjuk karját, hogy induljanak már haza. 2-3 nap eltelte után tudunk tanácsot adni a szülőknek, hogy az ő gyermekük esetében mi legyen a következő lépés. Legtöbbször jó megoldásnak bizonyul, ha  együtt játszás után 1-2 órára elmegy a szülő, majd visszajön a gyermekéért és együtt indulnak haza. Ez az idő minden nap egy kicsivel hosszabb lehet. Persze mindezt meg is beszélik a gyermekükkel!

Az óvodai életre való átállás még így sem könnyű! Vannak gyermekek, akik az első héten semmi ellenállást nem tanúsítanak, de a következő hetekben vigasztalhatatlanok. Vannak, akik nem esznek,vagy nem pisilnek. Így próbálnak ellenállni az új helyzetnek. Ez szívbemarkoló szülőnek, óvónőnek egyaránt, de általában hamar elmúlnak ezek a problémák. Hiszen annyi új, kellemes élmény éri őket: sok új játék, mese, ének, bábozás, az óvó néni dédelgetése, simogatása, a nagyobb gyerekek kedveskedései.

Nagy nehézség a kicsik számára a délutáni alvás. Lefeküdni egy idegen helyen, anya nélkül......nem könnyű elfogadnia a gyermekeknek, bármit is mondanak nekik. 

Idén mi is egy hétig próbáltuk Andriskát meggyőzni, hogy próbálja ki az ágyikóját. Napról, napra "araszolgattunk". Először csak ücsörögtünk az ágyon (3 napig). A világ minden kincséért sem tette volna le a fejét, pedig a szeme már majdnem leragadt. Aztán végül is a mese segített: "Álomtündér" üzenete, ajándéka. Igaz, hogy pizsamát még nem húzott fel, de pénteken már egy jó nagyot aludt.

Erről  jutott most az eszembe, hogy 3 évvel ezelőtt egy pici (2,5 éves) fiú hetekig csak a hasamon tudott elaludni. Előtte hosszú heteken keresztül ölben töltötte az alvásidőt, hiába próbálkoztunk mindenfélével, nem aludt el. Mára már ügyes nagy ovis lett!

Sokszor leírtam már, hogy minden gyermek más-más egyéniség, de rövidebb, vagy néha egy kicsit hosszabb idő alatt mindegyikhez meg lehet találni az utat.

Kezdődik az óvoda

Már csak néhány nap és kezdődnek az óvodai mindennapok.

A hosszú nyári szünet után élményekkel telve érkeznek meg a régi ovisok,várva a találkozást társaikkal és az óvó nénikkel.

Teljesen más érzések kavarognak a leendő ovisok lelkében. Várják az óvodát, de igazából csak akkor szembesülnek azzal, hogy mit is jelent oviba járni, amikor anya reggel ott hagyja őket a csoportban.

Könnyebb a beilleszkedése annak a gyermeknek, akit életkorának megfelelő önállóságra szoktattak a szülei, nem csináltak meg mindig mindent helyette. Kihasználták gyermekük kíváncsiságát, tettvágyát - öltözködés, étkezés és a mindennapi tevékenységek során. Ezzel kialakítottak egy otthoni szokásrendszert és képessé tették gyermeküket arra, hogy döntéseket hozzon és oldjon meg. Ezek  a gyermekek könnyebben elfogadják és alkalmazkodnak is az óvoda új szokásrendszeréhez.

Még az ilyen gondos szülői nevelés sem garantálja, (de segítheti) hogy ellenállás nélkül kezdi gyermekünk az óvodát. Erre számítanunk kell.

Az elválás nehéz dolog! Hogyan segíthetünk ezen? Otthon is sokszor beszéljünk arról, milyen lesz óvodásnak lenni:

• kis asztalnál, több gyerekkel ebédelni,
• kicsi WC-t használni,
• együtt sétálni, játszani
• ügyesen, önállóan öltözni, vetkőzni,
• mesét hallgatni, bábozni,
• tornázni,
• rajzolni, festeni, barkácsolni.

Elbeszéléseinkből érezze a gyermekünk örömünket, hogy óvodás lesz, hiszen már "olyan nagy és ügyes". 

Mindig mondjunk igazat!! - Meddig kell maradnia, mikor jövünk érte, ki viszi haza, kell-e aludnia stb.

Ne riogassuk az óvodával!

A búcsúzkodási időt szabjuk rövidre! A hosszú búcsúzkodás elbizonytalanítja a gyermeket.

Mire lesz szükség?

Minden óvodában más a szokás, érdemes helyben tájékozódni. Praktikus mindent jellel ellátni, hiszen olyan sok az egyforma holmi és nem minden gyermek ismeri fel a saját dolgait.

• ovis zsák
• torna felszerelés 
• fogmosó felszerelés
• váltóruha, cipő 
• szivacs, ágynemű
• orvosi igazolás

Az óvodakezdés megváltoztatja az egész család életét. Fontos elfogadnunk,  hogy gyermekünk életének egy új szakasza kezdődik, melyben minden támogatásunkra szüksége lesz.

Nyár az óvodában

„A gyermek a miénk is, az enyém, a tied, mindannyiunké.” 

(Hermann Alice) 

 Vége az iskolai évnek, ilyenkor az oviban is csökken a létszám - egy kicsit. A GYES-en lévő szülők egy része otthon tartja a gyermekét. Nincs is ennél jobb, hiszen a gyermek otthon érzi a legjobban magát, még akkor is, ha neki van a világon a legaranyosabb óvó nénije. Az édesanyát nem helyettesítheti senki!  A GYES-es szülők másik része  helyesebbnek tartja,, ha a gyermeke nyáron is óvodába jár. Pedig ilyen gyönyörű  időszak, mint a GYES nem lesz többet!  Sok anyukához hasonlóan  annak idején én is nagyon élveztem az itthon töltött éveket. Jó kis napirendünk volt, mindkét gyermekemre  jutott idő, a háztartásra, sétákra, gyerek összejövetelekre, kézimunkára és még sok egyéb dologra. Persze a mai anyukák is nagyon kreatívak, ahogy itt a blogokon olvasom.

Sajnos a mai világban a gyermekek egyre több időt töltenek az óvodában, még nyáron is szüleik elfoglaltsága miatt. Nem ritka  az olyan gyermek, aki reggel 7 órától, délután 5 óráig az óvodában van.  Alig tölt néhány órát a szüleivel. Sőt, vannak olyan gyermekek is, akiket a  nyár folyamán a város összes ügyeletes óvodájába beírattak, tehát gyakorlatilag  egy napot sem töltenek otthon. Szegények!!
 
A nyári óvodai élet azért eltér a megszokottól. A csoportok összevontan működnek, vendég gyerekek érkeznek más óvodákból, szabadságon vannak a megszokott óvó nénik, a dajka nénik folyamatosan végzik a nagytakarítást. Szóval, átgondolt szervezést igényel a nyári élet megtervezése. Az ovinkban  azért igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten változatos tevékenységeket biztosítani a gyermekeknek, hogy minél kellemesebben töltsék a nyarat az óvodában. Sok kézműves tevékenységet kezdeményezünk a szabadban, homokozunk kuckókat építünk az óvoda csendesebb zugaiban és persze sokat pancsolunk.

Sokat beszélgetünk mostanában a gyerekekkel a nyárról - nagyon várják már a  szünetet. Ahogy mi felnőttek elfáradunk egy év alatt, a gyerekek is kimerülnek, hiszen nekik az óvoda a "munkahelyük". Előre örülnek, hogy együtt lesz otthon mindenki . Még akkor is, ha idén talán nem terveztek nyaralást. Ősszel, amikor megkérdezem őket, hogy hol nyaraltak, sokan mondják, hogy a strandon. A gyereknek nem a távolság a fontos, nem az a lényeg, hanem az együttlét.

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 3.

Játék - erkölcs - érzelem

Az utóbbi években nagy változásokat élünk át: változik a társadalom, változnak a pedagógiai módszerek, az értékek. Sokat halljuk mostanában, hogy "haladni kell a korral, nem lehet lemaradni". Igyekszünk a korunkra jellemző társadalmi kihívásoknak megfelelni, ezért gyakran már kicsi gyermeket is kiteszünk verseny helyzetnek, direkt tanulási helyzetnek (kis iskolásítás), attól tartva, hogy ha nem teszünk így, lemaradunk valamiről, pl.: a gyermekek felkészítéséről, tartunk a szülők elvesztésétől, mert tovább lépnek, más modernebb óvodák felé.
A játék, mint az óvodáskorúak alaptevékenysége és az érzelmek kevésbé fontosak már, mint régen, a tanulás előtérbe helyeződött.
Mindezek teszik szükségessé a játék, erkölcs, érzelmek szerepének, átgondolását, jelentőségük visszaállítását, ma már a kompetenciák hangsúlyozásának tükrében.

Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte levő lévő világ sokszínűségét, szerzi meg ismereteit. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
Az erkölcsiség fogalom, illetve ahhoz rendelt szabályok együttese. Az óvodás gyermek számára cselekvésben nyilvánul meg, tehát, itt is tevékenységről beszélhetünk.
Ebben a korban a gyermek magatartását érzelmei befolyásolják - pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Éppen ezért, érzelmeire hatva próbáljuk őket cselekvésre késztetni, a tanulást is érzelmeken keresztül igyekszünk motiválni.
Az érzelmek ilyen-olyan volta az átélt élményektől függenek. Hogy kinek melyik élmény pozitív, illetve negatív, az személyiségfüggő, valamint függ azoktól a hatásoktól , amelyek a gyermeket érik. Az érzések minőségét nem csak a körülmények határozzák meg, hanem a felnőttek viszonyulásai az adott dolgokhoz. A felnőttek felelőssége nagy. Olyan szituációkat kell teremtenünk, melyekben a gyermek megtanulja irányítani saját érzelmeit, majd elfogadja mások irányítását is, mely a felelősségérzet kialakulását eredményezi.


Forrás: www.sulinet.hu - Elméleti alapvetések

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 2.

Óvoda-iskola átmenet

"A jó iskola - az óvoda folytatásaként - játszva tanítja a gyermekeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulását, figyelembe veszi életkori sajátosságait, érdeklődését." (Pála Károly)

Ma még az óvodai és az iskolai nevelés nem épül egymásra. Az iskolákkal való együttműködés kidolgozatlan. Sok esetben a gyermekek iskolába lépéskor bekerülnek a "mély vízbe". Nehezen birkóznak meg az új követelményekkel, nem tudnak már szeptemberben megfelelni tanítóik elvárásainak. Hamar elszáll kezdeti lelkesedésük és az iskola már nem is tűnik olyan "jó" helynek, mint ahogy várták. Pedig a gyermekek többsége az óvodában töltött utolsó hónapokban nagyon várja, hogy végre iskolába mehessen.

A mi óvodánk szerencsés helyzetben van, mert az iskola, ahová a gyermekeink többsége kerül, néhány éve már bevezette a kompetencia alapú programcsomagot. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanítónőkkel, figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai fejlődését. Megbeszéljük az eredményeket, de az esetleges hiányosságokat is. Úgy érzem, hogy nálunk az iskola épít a munkánkra, így könnyítve meg a gyermekek első hónapjait az iskolában. Fokozatosan, szinte észrevétlenül azonosulnak az új követelményrendszerrel.

Fő tevékenységi formájuk:
- kezdetben a játék, majd a tanulás,
- későbbiekben a tanulás, majd a játék.

Ez rendkívül fontos, hiszen nagyon sok változás történik a gyermekek életében:
- a megszokott közösséget egy új közösség váltja fel,
- megváltozik a napirendjük,
- a családban új elvárásokat, szabályokat, normákat támasztanak velük szemben,
- teljesítmény várnak el tőlük, amit értékelnek,
- új személyek jelennek meg az életükben, kötöttebb életforma,
- kötelező jelleggel kell tevékenykedniük,
- biztonságérzetük meginoghat,
- az új életformához szükséges gátlásrendszer még hiányzik.

Az óvoda feladata, hogy a gyermeket iskolára alkalmassá tegye, amennyire csak lehetséges - alapkészségek, tulajdonságok alakítása, fejlesztése, melyek az iskolai tanuláshoz szükségesek. Ez nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük a gyermekeket.

A család kötelessége, hogy gyermekét az iskolára késszé tegye.
- Az iskola előtti utolsó nyár legyen a nyaralás, a játék, az élményszerzés időszaka.
- Ne számolással, írás tanítással teljen a nyár!
- Ha a gyermek igényli sétáljanak el az iskola felé.
- A gyermekkel együtt vásárolják meg a tanszereket.
- A szülők segítsék gyermeküket az "átmenet" időszakában.
- Fogadják bizalommal a tanítónénit és gyermekük számára könnyítsék meg a nevelőváltás folyamatát.

Néhány gondolat arról, hogy mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítése érdekében:
- Kezdetben a játékosságból többet mentsen át az óvodai életből.
- Minimálisra kell csökkenteni a kezdeti kudarcok számát.
- A gyermeket elsősorban pszichésen kell előkészíteni az iskolai életre.
- A tanítás/tanulás kezdetén a manipulatív, alkotó tevékenységek kerüljenek előtérbe.
- A játék lehetőségeinek kihasználása.
- Fokozatos áttérés a tanulásra.
- A tanítónők keltsék fel a gyermekek tanulás iránti érdeklődését.
- Látogassanak el az óvodába.
- Építsenek a gyermekek megismerési vágyára.


Nem szabad elfelejteni, hogy szeptemberben a gyermek még nem "igazi" elsős, (lehet, hogy az előző napokban még óvodába járt), majd az iskolai oktató-, nevelőmunka által válik azzá. Segíteni, támogatni kell, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.


Forrás: Óvodai nevelés kompetenciaterület

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 1.

A magyar közoktatás modernizációjának gondolata 2002-ben fogalmazódott meg a szakemberekben. A fejlesztés célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásban. Ennek egyik területe az óvodai nevelés. Szakemberek meglátása szerint az óvoda a közoktatási rendszer jól működő eleme, de vannak területei, melyeket tovább lehet fejleszteni.

Ezek:

• Óvoda-iskola átmenet
• Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás
• Játék, erkölcsi, érzelmi nevelés

Integráció: fogyatékos, sérült, akadályozott- speciális nevelési igényű gyermekek beillesztését jelenti ép társaik közé

Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.

Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.

Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:

• Hátrányos helyzetű gyermekek
• Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI)

Hátrányos gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

• testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
• pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitás zavar)

A Nevelési Tanácsadó feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a szülő bevonásával. Valamint az óvoda megkeresése, szakvélemény készítése az iskolakezdéshez.

Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)

Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések

Az óvodáskorúak félelmei

Sok szülőnek okoz fejtörést, hogy mi okozhatja gyermeke félelmeit. December hatodika -Mikulás ünnepe, amit a gyerekek annyira várnak. Ám amikor szemtől, szembe állhatnának a Mikulással sok gyerek sírva fakad, fél odamenni a "jó öreg Mikuláshoz".

Mi lehet ennek az oka?

A félelem része az ember életének. A gyermekek is, fejlődésük során különféle félelmeket élnek át. Vannak akik többet és vannak akik kevesebbet. Szinte minden gyermek megtapasztalja az elválástól való félelmet. A biztonságot, a támaszt a szülő jelenti a gyermek számára, így elváláskor, fél, hogy teljesen magára marad. Nagyon sok gyermek fél az idegenektől, a sötétségtől, mások a szörnyektől, állatoktól, erős hangoktól. Az én csoportomba jár egy kisfiú, aki a mesefilmek sejtelmes zenéjétől fél és ez külsőleg is látszik rajta, elsápad, reszket. Ezért mindig nagyon meg kell válogatnom, hogy milyen filmet nézünk meg. Mostanában nagyon sok olyan mesefilm van, ami félelmet kelthet a gyerekekben. Érdemes válogatni!

Mi felnőttek nem tudunk magyarázatot adni ezekre a félelmekre, arra gondolunk, hogy esetleg a mi nevelésünkben lehet valami hiba.

A félelemnek több kiváltó oka lehet:

1. A fejlődést kísérő félelmek. Sok-sok tapasztalás hatására ezek a félelmek idővel megszűnnek, de a felnőtt biztonságot nyújtó jelenlétére szükség van.
2. Hajlam a félelemre. Az öröklődéssel szemben nincs teendőnk, de türelemmel, megértéssel bátorítani tudjuk a bátortalan gyermeket. Megtaníthatjuk, hogyan kezeljen bizonytalan helyzeteket.
3. Tanult, a nevelés hatására kialakult félelmek. A környezetnek, a felnőtt viselkedésének nagy szerepe van az ilyen típusú félelmek kialakulásában. A gyermek utánzás útján tanul. Ha mi félünk valamitől, ő is félni fog, pedig egyébként nem félne. Az örökösen valamiért aggódó, félénk, bizonytalan szülő viselkedése "átragad" a gyermekre, állandó félelmet kelt. Viszont a biztonságot sugárzó szülő erőt ad a gyermeknek. Gyakran a család nevelési eljárásai keltenek félelmet a gyermekben. A túlzott követelmények, büntetés, állandó kritizálás, elhanyagolás is lehet a félelem forrása.

Általános érvényű szabály nincs arra, hogyan bánjunk gyermekünkkel, ha félelmei vannak. Függ a szituációtól, a gyermekünk személyiségétől, az eddig szerzett tapasztalataitól. Bizonyára minden szülő ismeri a gyermekét annyira, hogy megtalálja a megfelelő módszert a félelmei kezelésére. A lényeg először is az, hogy vegyük észre, ha fél a gyermekünk, majd figyeljünk rá, támogassuk őt azok leküzdésében. Legyünk megértőek, erősítsük önbizalmát, hogy merjen új, ismeretlen helyzeteket kipróbálni.

Ha tehát fél a gyermeked a Mikulástól, tudnod kell, hogy számára mi a legbiztonságosabb megoldás: ha megfogod a kezét és vele együtt mész oda a Mikuláshoz, vagy elég, ha csak a háta mögött állsz, de érzi a közelségedet. Az is lehet, hogy idén még nem megy oda, de jövőre már igen, mert sok tapasztalásban lesz része egy év alatt, ami magabiztossá, bátorrá teszi.

Forrás: Johanna Friedl: Féleleműző játékok

Szeptemberi óvodakezdés

A szeptember nehéz időszak az óvodáskorú gyermekek számára. A három éveseknek azért, mert anyától távol, egy teljesen új, ismeretlen környezetbe kerülnek. A nagyobbaknak sem könnyű, mert a nyári nagy szabadság után újra bele kell rázódniuk az óvodai életbe. A nagycsoportosoknak a tanévkezdés általában már nem okoz gondot, hiszen a szülők elmondásai alapján, már várják a találkozást pajtásaikkal.

Érdemes azonban néhány dologra odafigyelni, hogy zökkenőmentes, örömteli legyen a szeptemberi kezdés.

• A nyár folyamán lazul a családok addigi megszokott napirendje. Augusztus utolsó heteiben érdemes visszatérni az évközben bevált napirendünkhöz, mert a rendszeresség, az állandóság biztonságérzetet ad az óvodáskorú gyermekek számára.

• Ahhoz, hogy jól induljon a nap, nem lehet rohanni. Tudom, hogy nem egyszerű dolog a reggeli rohanást elkerülni, de megéri. A szülők ingerültségét átveszi a gyermek is. Keljünk fel úgy, hogy legyen idő egy rövid reggelire. Beszéljünk egy kicsit az előttünk álló napról. Már itt megbeszélhetjük, hogy délután mikor érünk az óvodába gyermekünkért - ezt mindig kössük egy óvodai tevékenységhez, mert a gyerekek számára így lesz érthető. "Amikor meguzsonnáztatok, ott leszek érted!"

• Ha nyugodtan indulunk, könnyebb lesz az elválás. Tapasztalatom szerint a búcsúzkodást nem érdemes sokáig húzni. A gyerekek többségénél nincs is ezzel semmi gond, egy puszi és már szaladnak is játszani.

A nehezebben elváló gyerekek próbálkoznak:

1. Csak még egy puszi (ez mehet a végtelenségig)
2. Sírás egy otthon hagyott játékért
3. Mikor jössz értem? Hamarabb gyere? (Soha ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk teljesíteni, csak azért, hogy a gyerek megnyugodjon!)

A búcsúzkodásnak van egy határa, amit a szülőnek meg kell éreznie, eddig és nem tovább! A gyerekek azonnal megérzik, ha meginog a szülő és a kérdések után jön a sírás, kapaszkodás stb. Ez elrontja a felnőtt napját is, mert aggódik, hogy vajon meddig sírt a gyermeke. A sírva elváló gyermekek többsége is rövid időn belül megnyugszik és bekapcsolódik a játékba.

• Délután ígéretünknek megfelelően érkezzünk az óvodába. Ha tehetjük szervezhetünk egy kis programot is. Beszéljük meg, mi történt az óvodában. Tényleg figyeljünk oda a beszámolóra! Hazafelé menet megfigyelhetjük a környezet változásait, leveleket, terméseket gyűjthetünk. Ezeket másnap büszkén vihetik az óvodába. Ilyen apróságokkal észrevétlen fejleszthetjük gyermekeinket: beszédkészségüket, emlékezetüket, megfigyelőkészségüket, bővíthetjük ismereteiket.

• Az esti házimunkába is bevonhatjuk a gyerekeket, segíthetnek teríteni, szalvétát hajtani stb. Ilyenkor folytatható a délutáni beszélgetés.

• A napirend egyik fontos eleme az esti lefekvés. Sajnos sokszor tapasztalom, hogy az esti filmeket elmesélik nekem az óvodásaim. Ez nem helyes, a filmek tartalma miatt sem és az időpont miatt sem. Másnap fáradtak, nehéz őket felkelteni, nyűgösek és máris rosszul indul a nap. Soha ne TV, vagy videó mellett aludjon el a gyermek. Az esti lefekvés kitolásával is próbálkoznak a gyerekek. Csak határozottságot és következetességet tudok javasolni. Lehet, hogy napokig, esetleg hetekig fog tartani a "harc", de ki kell alakítani az esti lefekvés rendjét is. Legmegnyugtatóbb a gyermek számára elalvás előtt a szülők simogatása, meséje, egy jó éjt puszi.