Rendszeres olvasók

2010. máj. 20.

Pünkösd






Hosszú ünnepi hétvége közeledik. A karácsonyhoz hasonlóan a pünkösd is egyházi ünnep, de érzésem szerint nem tulajdonítunk neki akkora jelentőséget, mint a karácsonynak. Pedig nagy ünnep a hívő emberek számára a húsvét utáni ötvenedik nap minden évben: az egyetemes egyház születésnapja, a Szentlélek eljövetelének ünnepe.

Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. Piros Pünkösd napját virággal köszöntik Európa sok országában is. Nálunk is piros betűs ünnep ez a nap. Számos népszokás kapcsolódik az ünnephez, amit már elfelejtettünk. Pünkösd napján minden feléled, nyílnak a virágok, zöldül a fű, zsong a világ. A régiek úgy tartották, hogy ezt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a jó termésért, a gyermekáldásért.
Néhány faluban még ma is élnek pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön és a Dunántúlon.

Pünkösdi királyság
Versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, tűzugrással, tekézéssel választották a pünkösdi királyt. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a kocsmában, minden mulatságra hivatalos volt.

Pünkösdölés
Énekes, táncos adománygyűjtő jellegű népszokás. Lányok, legények, újabban gyerekek vettek részt benne. Házról, házra jártak a csoportok, bekéredzkedtek, szavaltak, énekeltek, táncoltak, majd átvették az adományokat és újra táncra kerekedtek.

Pünkösdi királynéjárás
A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak. Házról házra jártak, versekkel, énekekkel, jókívánságokkal köszöntötték a háziakat, virágszirmokkal szórták be a szobákat. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: "Had látom a királynétokat, édes-e, vagy savanyú?" Fellebbentik a kendőt és megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de nem látszik a foga fehérje, megnyugszanak, mert jó lesz a termés. A háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoznak a jó kívánóknak.


Ezek a hagyományok az óvodában is ápolhatók.

Májusban (Pünkösd hava) teljes szépségében pompázik a természet. Sokféle virág nyílik a kertekben: orgona, jázmin, bazsarózsa, pünkösdirózsa, gyöngyvirág. Jó lehetőség kínálkozik a megfigyelésekre, színek, formák összehasonlítására.
Az utóbbi hetekben együtt veteményeztünk és ültettük át a cserepes növényeket a gyerekekkel. Sok új ismerettel gazdagodtak: talajnevek (komposztföld, kerti föld, tőzeg), a növények részeit természetes közegben tapasztalták meg, megismerték az átültetés szabályait.
Sétáink során elkezdtük gyűjteni a "kincseinket": virágok, virágszirmok, levelek. Szépítjük velük környezetünket, láncokat, gyűrűket készítünk belőlük, néhányat le is préseltünk.

A májusnak még nincs vége, rengeteg felfedezni való vár ránk, a gyógynövények sokasága, az előbújó bogarak, a cserebogár rajzás, az óvodánk udvarán a szarvasbogarak felkutatása.

2010. máj. 12.

Az óvodai nevelés, mint kompetencia terület 3.



Játék - erkölcs - érzelem

Az utóbbi években nagy változásokat élünk át: változik a társadalom, változnak a pedagógiai módszerek, az értékek. Sokat halljuk mostanában, hogy "haladni kell a korral, nem lehet lemaradni". Igyekszünk a korunkra jellemző társadalmi kihívásoknak megfelelni, ezért gyakran már kicsi gyermeket is kiteszünk verseny helyzetnek, direkt tanulási helyzetnek (kis iskolásítás), attól tartva, hogy ha nem teszünk így, lemaradunk valamiről, pl.: a gyermekek felkészítéséről, tartunk a szülők elvesztésétől, mert tovább lépnek, más modernebb óvodák felé.
A játék, mint az óvodáskorúak alaptevékenysége és az érzelmek kevésbé fontosak már, mint régen, a tanulás előtérbe helyeződött.
Mindezek teszik szükségessé a játék, erkölcs, érzelmek szerepének, átgondolását, jelentőségük visszaállítását, ma már a kompetenciák hangsúlyozásának tükrében.

Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte levő lévő világ sokszínűségét, szerzi meg ismereteit. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.
A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
Az erkölcsiség fogalom, illetve ahhoz rendelt szabályok együttese. Az óvodás gyermek számára cselekvésben nyilvánul meg, tehát, itt is tevékenységről beszélhetünk.
Ebben a korban a gyermek magatartását érzelmei befolyásolják - pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Éppen ezért, érzelmeire hatva próbáljuk őket cselekvésre késztetni, a tanulást is érzelmeken keresztül igyekszünk motiválni.
Az érzelmek ilyen-olyan volta az átélt élményektől függenek. Hogy kinek melyik élmény pozitív, illetve negatív, az személyiségfüggő, valamint függ azoktól a hatásoktól , amelyek a gyermeket érik. Az érzések minőségét nem csak a körülmények határozzák meg, hanem a felnőttek viszonyulásai az adott dolgokhoz. A felnőttek felelőssége nagy. Olyan szituációkat kell teremtenünk, melyekben a gyermek megtanulja irányítani saját érzelmeit, majd elfogadja mások irányítását is, mely a felelősségérzet kialakulását eredményezi.


Forrás: www.sulinet.hu - Elméleti alapvetések


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...