Őszi versek 3.

Drégely László: Almafácska

Almafának
Hét az ága,
Nyolcadik a koronája
Zöld levél közt piros alma,
Teljen vele
Meg a kamra,
Jusson minden
Napra kettő -
Így múljon el
Sok esztendő.


Takáts Gyula: Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró!
Musttal teli kiskancsó!
Sose láttam szebbet.

Akkora fürt, alig bírom.
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyent.

Az öregnek aszu bor jár.
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
szüretelni jaj de jó.
Igyunk erre egyet.


Tarbay Ede: Ősz-anyó

Kontyos-kendős Ősz-anyó
söpröget a kertben,
vörös-arany falevél
ripeg-ropog, zörren.

Reggel-este ruhát mos,
csupa gőz az erdő,
mosókonyha a világ,
a völgy mosóteknő.


Pósa Lajos: Villás farkú fecskék

Villás farkú fecskék
Vándorútra kelnek.
Tavasz kezdetével
Megint visszatérnek.


Gyárfás Ede: Gesztenyéző

Vadgesztenye, gesztenye,
kosárkámba potty bele!
Gesztenyéből fabrikálok
buksi fejű barna bábot.

Vadgesztenye, gesztenye,
kosárkámba potty bele!
Ha vagytok már jó néhányan,
megnyitom a bábszínházam.


Csanádi Imre: Naphívogató

Süss föl, nap,
fényes nap,
kis kakas kukorékol,
megvirrad.
Csillagok kialusznak,
Kósza ködök szakadoznak,
arany ajtók hasadoznak, -
süss föl, nap!


Cseh gyermekvers: Fázik a béka lába

Az útszéli tócsa mellett
kis béka ült, és didergett.
Jó lenne neki
meleg lábbeli,barna-foltos csizma,
posztóból való,
biz' az volna jó!


Baktai Faragó József: Jön az ősz

Jön az ősz, jön az ősz,
Nyomunkban van a csősz...
Nem loptunk mi egyebet,
csak egy kosár felleget.
Itt az ősz, itt az ősz,
didereg már a csősz.


Székely Dezső: Szeptember

Zú, zú, zú,
az ősz szele fú,
várja már a cinegéket
jó meleg odú.

Hú, hú,hú,
huhog az uhu,
hűs esőben ázik minden
város és falu.

Kár, kár, kár,
szól a varjúszáj,
délre szálló fecskék után
elfutott a nyár.


Dankó László: Őszi zápor

Patakparton kagylóház,
megkövült kis sátor,
belebújt a pók koma,
nem áztatja zápor.

Őszi zápor zuhorog,
a vén rák nem ázik,
ha nagy lenne a zuhé,
víz alá bemászik.


Barabás Éva: Bál

Délre szálló madárszárnyak
suhogása míg zenél,
táncra perdül őszi szélben
néhány sárga falevél.

Elkészültem!

Egy kicsit lassan ment, de elkészültem! Remélem mindent sikerült visszaállítanom.
Változott az arculat, de nekem tetszik! És nektek?

Nagy a baj!!!

Tegnap egy rossz kattintás miatt rengeteg bejegyzés törlődött!
Igyekszem visszaállítani, talán sikerül.

Halloween

Szellemek, boszorkányok, kísértetek ünnepe.

Jópofa halloween figurák készültek az oviban.

Festés

Ezek az alkotások a napokban készültek. Témánk az ősz - az ősz színei.

Őszi fa ujjnyomattal:
Ezt a technikát nagyon szeretik a gyerekek. Sűrű temperába mártják az ujjukat, majd rányomják a rajzlapból kivágott fa formára. Lényeges, hogy olyan színeket használjanak, ami az őszre jellemző.

Őszi fa és levél szivacsnyomattal:
Ez a technika is kedvelt. Szivacsból kb. 2x2 cm-es darabokat használunk. Temperába mártjuk, majd rányomjuk a kivágott formára. A színek úgy keverednek, hogy teljesen valósághűek.

Ha szimmetrikus formát használunk, össze is hajthatják a gyerekek, kis sodrófával lenyomkodják, így a színek még jobban keverednek és szinte "erezett" lesz a levél. Óriási a sikerélményük!

Szőlőfürt dugónyomattal:
Ez a technika jó érzéket igényel a gyermekektől: mennyi festéket tegyenek a dugóra, mennyire nyomják rá a rajzlapra, hogy ne csak egy nagy paca legyen, hanem szép, formás szőlőszem.
Ez a munka igazán jól sikerült!

Annyi munka készült, hogy gond volt a szárítással, kevésnek bizonyult a hely. Napokig kérték a festéket, "gyártották" a szebbnél szebb képeket. Ők bizonyosan emlékezni fognak az ősz színeire jövőre is.

Betegségűző versikék

A gyermek fájó kezét mutatóujjunkkal körbecirógatjuk:

Áj, báj, kecskeháj,
ha meggyógyul, majd nem fáj!



Vigasztalásra, ha megüti magát a kisgyerek:

Ebcsont, kutyaháj,
ha meggyógyul,
majd nem fáj!


Ha mozog a kisgyermek tejfoga:

Cin-cin kisegér,
adjál nekem vasfogat,
adok neked csontfogat!


Ha megsebzi magát a gyermek:

Gyógyulj, gyógyulj meg, te seb,
Nincs a jó gyereknél szebb.
Hol az a kis paripa,
Lám, nem sír már.......(a gyermek nevét mondjuk)


Gyümölcs, zöldség evéshez:

Vitamin a hasamba,
Betegség a pokolba.


Ágyban fekvő gyermeknek:

Új hold van, beteg vagy,
mégpedig igen nagy!
Én erőm is igen nagy,
ha akarod, meggyógyítlak!


Beteg gyermek mondókája:

Új hold, új király,
köszöntelek téged,
ezen üdvözlettel,
hogy a betegséget,
zavard most el tőlem.

Őszi versek 2.

Szepesi Attila: Csiga vándor

Fűszálon levélen
csiga csúszik kevélyen.
Pestről indult tavasszal,
nem haladt csak arasszal.
Jaj, Pécsre mikor érsz?
Múlik az ősz,
jön a tél.
Csiga-vándor
mendegél.


Márkus Edit: Ősszel

Hull a levél
a fáról
búcsúzz, pajtás
a nyártól.

Eljött az ősz...
Fúj a szél,
szélben táncol
a falevél.

Gyűjts pincébe
tüzelőt,
s úgy várd be a
jó időt.

Nemsokára
itt a tél,
nincs rosszabb a
hidegnél.


Darázs Ede: Ősz

Ma hozott a szél
Levelet, levelet.
Párkányunkra koppant
S bebillent, leesett.

Ez volt reá írva:
Ne búsulj, ne búsulj...
Őszi rügyben is már
Búj az új, búj az új.


Takáts Gyula: Összetört a csiga háza

Se subája, se ruhája,
s összetört a csiga háza.
Hol aludjon éjszakára?

Éjszaka hűs harmatba
megfázhat a csiga talpa,
s fagy is jöhet még hajnalba...

Aki házát hátán hordja,
maradjon a zöld bokorba,
ne menjen a gyalogútra.


Csukás István: Az őszi szél

Őszi szél rázza a fákat,
lefújja a leveleket.
Velük fújja a sapkádat,
repül, többé meg nem leled!
Fuss utána, de hiába,
gyenge kezed el nem kapja,
világgá ment a sapka.


Gáspár János: Ősszel víg szüret zajára

Ősszel víg szüret zajára
menj ki a hegy oldalára;
s ha a szőlőt ízleled,
áldjad a természetet!


Gáspár János: Érik a szőlő

Érik a szőlő,
hajlik az ága,
fordul a levele.

Ejnye, ejnye,
fölfordult a kis kocsi,
kiborult a kis úrfi.

Jertek, jertek szaporán,
paplanra kell tenni,
szépen hazavinni.


Fazekas Anna: Szüret

Megérett a szőlő
arany gerezdje,
puttonnyal lányok
mennek szüretre.

Kopasz már a tőke,
csordultig a kád,
piros faparázson
sütnek szalonnát.

Mézillatú musttal
teli a pohár,
vidám nótaszótól
hangos a határ.


László Gyula: Ősszel

Rozsdabarna már a lomb,
pirosodik a szőlődomb.

Elballagott a szép nyár,
Károg varjú: jaj de kár!

Esik eső fúj a szél,
holnapután itt a tél.


Tamkó Sirató Károly: Dombon

Dombon törik a diót,
hegyormon meg a mogyorót.
- Zajuk ide csattog!
Völgyön meg a makkot.

Három diót feltörtem,
négy mogyorót megettem.
Leltem egy zsák makkot.
Ebből ti is kaptok.


Takáts Gyula: Rigórúgta dió

Kopog a dió,
Rúgta a rigó.
Örül a néne.
Szedi szegényke.

Leül a fűre.
Fölnéz a fára.
Eszeget csendben
rigó szavára.