Bejegyzések
A játéktevékenység fejlődésének következő szintje a szerepjáték.
Igyekszem röviden összefoglalni a tudnivalókat!
Vágjunk bele!
Az óvodáskor kezdetén a játékban nagy fejlődés figyelhető meg. A gyermek önállóságra törekszik, szeretne a felnőttek tevékenységeiben részt venni, ami sokszor teljesíthetetlen.
Bevonhatjuk otthoni teendőkbe, de nem tevékenykedhet a munkahelyünkön. Ezért a gyermeknek szüksége van egy olyan tevékenységre, amelyben a felnőttek szerepébe beleélheti magát, ahol reprodukálja képzeletének segítségével a felnőttek ténykedéseit. A gyakorló játékból fokozatosan fejlődik ki a szerepjáték. Fejlett formáját csak óvodáskor végére éri el. Hogy milyen gyorsan, ez tőlünk felnőttektől függ, szülőktől és nevelőktől. Hiszen a gyermek nem érti a bonyolult világot, nekünk kell őt irányítanunk, vezetnünk. Hogyan? Minden „miértre” és „hogyanra” választ adni, beszélgetni-magyarázni, bevonni tevékenységekbe, minél több dolgot a természetes környezetben megfigyeltetni. Minél több ismeretet szerez a felnőttek tevékenységeinek részleteiről, annál hamarabb teremt magának képzeletbeli helyzeteket, amelyekben valamilyen szerepet vállal. Pl.: anya szerepet vállal babafürdetésnél, ha megismerheti, hogy az anyukája hogyan fürdeti a kistestvérét, eladó lesz a játékban, ha elvisszük vásárolni magunkkal, hiszen rengeteg tapasztalatot gyűjt.
A szerepjátéknak is több fajtája van:
- az építő játékok
- a konstrukciós (szerkesztő) játékok
Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják a szerepjáték kialakulását?
Mire érdemes odafigyelnünk?
1.) Az élmény
Ettől függ a játék. A gyermeket érő sokféle hatásból, csak azok lesznek élmények, amelyek érzelmi hatásúak, akár pozitívak, akár negatívak.
Az óvodába járó gyermek élményeinek két forrása lehet:
Óvodán kívüli hatások:
- családi élet eseményei, családtagok egymáshoz való viszonya, munkája
- a gyermekekhez közel álló felnőttek tevékenységei
Ezeken a területeken szerzett élményekből alakul ki pl.: a főzőcske, szülinapos, mamás, orvosos, boltos, utazásos stb. játék.
Óvodán belüli hatások:
- mese: eljátsszák valamelyik mesehős, vagy a mesemondó szerepét. Néha több meséből állítják össze a szerepeket.
- báb: a legtöbb bábjelenet ösztönzi a gyerekeket a látottak eljátszására
- óvodai események: az óvodában végzett munkálatok (faültetés, festés, csempézés), óvodai ünnepélyek (az évzáró hetekig eljátsszák, újra átélik élményeiket)
2.) Képzelet
A gyermek a felnőttek tevékenységéből csak egy-egy mozzanatot ragad ki. Nem látja az összefüggéseket. A hiányzó mozzanatokat képzeletével egészíti ki. A játékot a képzelet indítja el és végig is kíséri a játék egész folyamatát.
Képzeletre van szükség a játékeszközök előteremtéséhez is. Pl.: összetolt asztalokat leterítenek, ez a barlang. Sokszor hallhatjuk azt a mondatot: „mondjuk, hogy……..”
A gyermekek ismereteinek bővülésével a képzelet és a valóság között a különbség fokozatosan csökken, de nem szűnik meg.
3.) A gyermek fejlettségi szintje
Az életkor befolyásolja a játék témaválasztását.
A kiscsoportosok általában közvetlen környezetükből, (gyerek-szülő) választanak témát – ezzel kapcsolatban van a legtöbb élményük: főzőcske, babavendégség, babafürdetés. A kicsik még a tárggyal való cselekvést utánozzák – kavargatják az ételt, de nem biztos, hogy megetetik a babát; fürdetik a babát, de nem öltöztetik fel stb. A játék rövid ideig tart, egy érdekes eszköz hatására, új témát kezdenek.
A középsősök és a nagyok szívesen választanak a felnőttek munkájával kapcsolatos témákat: építkezés, orvosos, boltos, fodrászos játék. A játéktémát hosszabbideig játsszák, több mozzanatból áll. Az előző példánál maradva: kevergetik az ételt, majd megetetik a babát, fel is öltöztetik és elaltatják.
A nagycsoportosok képesek egy játéktémát napokig játszani. Pl.: lisztgyurmából süteményeket készítenek. Másnap boltot rendeznek be, megvásárolják a süteményt, beviszik a babaszobába és szülinapot rendeznek. Ez a téma még tovább bővülhet a következő napokban: a buli után elutaznak a nagymamához, vagy megnézik az építkezést, vagy ajándékot barkácsolnak a következő szülinapra. A lehetőségeknek nincs határa! Amíg van élményük, ismeretük, bővítik a játéktémát.
Ugye milyen fontos az élménynyújtás?
4.) Közösségi kapcsolatok
A kiscsoportosok nem együtt, hanem egymás mellett játszanak. Pl.: mindegyik külön-külön gyógyítja a babáját.
A nagyobbak már együtt játszanak. Elosztják a szerepeket és ennek megfelelően tevékenykednek. Közösségi kapcsolat alakul ki az együtt játszók között. Ez nem csak óvodában alakulhat ki, hanem otthon is, ha rendszeresen több gyerekkel játszhat gyermekünk. Jó kis baráti kapcsolatok is kialakulhatnak.
Vegyes csoportban a kicsik sok ismeretet hasznosítanak a nagyobbak játékából.
Összegezve:
A szerepjáték hatására fejlődnek a gyermekek értelmi, erkölcsi, akarati téren egyaránt.
- Játék közben megszilárdulnak, ill. bővülnek ismereteik.
- Finomodnak az érzékszerveik.
- Pontosodik a megfigyelésük.
- Gazdagodik a képzeletük.
- Fejlődik a gondolkodásuk.
- Bővül a szókincsük.
- Ügyesednek a manuális tevékenységekben (barkácsolás)
Ugye nem is olyan egyszerű dolog megérteni a gyermekek játékát?
Mit csinál és miért?
Miért úgy csinálja, ahogyan csinálja?
Nem is úgy csinálja, ahogy kell !
Hát, üljünk le velük egy kicsit játszani, hátha akkor jobban megértjük őket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves hozzászóló