A játéktevékenység fejlődése óvodáskorban I.

Számtalan könyv, tanulmány jelent már meg a játékkal, a játéktevékenység fejlődésével kapcsolatban.

Már az előző bejegyzésekben utaltam arra, hogy a játék kifogyhatatlan lehetőségeket ad a szülők és a nevelők kezébe. Tapasztalatok szerint amelyik gyermek nem játszhat eleget, lassabban fejlődik, mint az aki akadálytalanul játszhat.

Na, jó, de miért kell nekem erről tudnom? – kérdezhetik a szülők.

Játszik a gyerek és kész!

Remélem, a játékkal kapcsolatos bejegyzéseim olvasása után a miértekre mindenki választ kap.

Először is fontos azt tudni, hogy különböző fajtái vannak a játéknak:

- gyakorlójátékok, amelyek főképp a kiscsoportosok (3 évesek) játékai,

- szerepjátékok, melyek mindhárom korcsoportban (3-6 évesek) megtalálhatók,

- szabályjátékok, melyek szintén minden korcsoportban kedveltek.

Lássuk most sorban, hogyan játszanak az óvodások és mit érdemes tudni a játékukról!

A csecsemőkor, de még az óvodáskor első játékos tevékenysége a gyakorlójáték.

Fajtái:

1./ Hangok és a beszéd játékos gyakorlása.

A hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok és dallamok szabályos ismétlése játékká válik. A szöveg ritmikus ismétlése okoz örömöt a gyermeknek. Sokszor mozgással köti össze a mondogatást. Érdemes ezt kihasználni és játékos népi mondókákat mondogatni velük. Ez is hasonló örömforrás lehet, mint a „halandzsaszöveg”.

Pl.: Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga,

Mert ha dolga volna, a lába nem lógna.

Süti, süti pogácsát, apjának, anyjának,

Kedves kis bogarának.

2./ A mozgást gyakorló játékok.

Ide tartoznak azok a játékok, amikor a gyerekek valamilyen mozgást gyakorolnak. Nekünk felnőtteknek úgy tűnhet, hogy össze vissza rohangál a gyerek, pedig, ha figyelünk, észrevehetjük, hogy bizonyos szabályok szerint mozog. Pl. egyik szőnyegről a másikra ugrál, meghatározott útvonalon, vagy mindig ugyanazzal a lábával lép rá a kockára stb. A játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismételgeti és, ha elhibázza, kijavítja a mozdulatot.

3./ Játékeszközök rakosgatása.

Ez a játékforma (összefügg a mozgással) a szülők réme lehet, amikor a gyermek az összes játékát kirakosgatja, lépni sem lehet a szobában. Pedig ez is játék, maga a rakosgatás okoz örömöt, de még szerepvállalás nélkül. Ha megkérdezzük tőle hogy miért lomolta a kockákat pl. a lábosokba, csak tágra nyílt szemmel értetlenül néz ránk. Hát, azért, mert ez jó neki, ez egy jó játék !!!

4./ Játék különböző anyagokkal.

Ugyancsak a mozgással összefüggő gyakorlójáték. Ebben az esetben egy anyaggal való mozdulat, művelet köti le a gyermeket és nyújt számára örömöt.

Ilyen pl.: a homokozás, a homok szórása, minden cél nélkül.

A víz öntögetése, papírtépés.

Összegezve:

A gyakorlójáték során szerzik a gyermekek első ismereteiket. Megismerik a tárgyak keménységét, színét, hangját formáját, az anyagok formálhatóságát, halmazállapotát, térbeli elhelyezkedését, önmaguk viszonyát a tárgyakhoz. A gyakorlójátékban kezd kialakulni és egyre biztosabbá válik a gyűrés, gyúrás, gurítás, dobás,, húzás, öntögetés, egymásra rakosgatás stb. készsége. Fejlődik a gyermekek térbeli tájékozódása, finommozgásuk, beszédkészségük. Ismételten sikerélményt élnek át, amely pozitív hatással van egész személyiségük fejlődésére.

A fentiek ismeretében, ugye érdemes gyermekeink számára a gyakorlójáték lehetőségét biztosítani?