Rendszeres olvasók

2009. ápr. 29.

Játékok - Ügyeskedj!




A kéz egy olyan játékszer, amely mindig "kéznél" van. Játszhat a gyermekünk a kezével egyedül, a barátjával, de csoportosan is. Ezek a játékok nem igényelnek különösebb szervezést, drága kellékeket, mégis mulatságosak. Ezért a szülők sikeresen alkalmazhatják bulikon is.



Kapd el a botot!

Két gyerek játszhatja. Az egyik két mutatóujja közé fog egy 20-25 cm hosszú botot. Társa- kezét a bot felé helyezve - feszülten figyeli azt a pillanatot, amikor a botot a társa elengedi. Olyan gyorsan kell utána nyúlnia, hogy a bot ne essen le a földre.

Tolvajjáték

Két gyermek játszhatja.
"Tegyél a nyitott tenyeredre egy pénzérmét és nyújtsd előre a kezedet! Társad helyezze rá a kezét a tiedre, a kézfeje legyen a pénzen.
Feladat: hirtelen mozdulattal kezét megfordítani és kikapni a kezedből a pénzt."

Rókacsapda

A játékot hárman játszhatják.
"Készítsetek kötélből hurkot a földön, két oldalról a két vadász fogja meg. A harmadik játékos a róka, aki a hurokba tett csemegét (gesztenye, dió, alma stb.) akarja megszerezni. Olyan gyorsan kell a hurokból az eleséget kikapnia, hogy a vadászok a hurkot ne tudják a karján összerántani. Mindenki ötször próbálkozhat. Az a győztes, akinek többször sikerült kicsennie az ételt."

Kapd el és vedd fel!

A játékot többen játszhatják.
Nem kell hozzá más, csak néhány kavics. A játékosok egymás után játszhatnak. Aki sorra kerül, leteszi maga elé a kavicsokat. Egyet feldob és egyet hirtelen felkap a földről a markába. A lehulló kavicsot is el kell kapnia. Ha sikerül tovább játszhat. Újra feldob egyet és amíg vissza nem esik, markába veszi a földről a második kavicsot. Majd újra feldobja az egyik kavicsot és felszedi markába a harmadikat, és így folytathatja mindaddig, míg újabb és újabb kavicsokat tud a markába felvenni, s az eközben feldobott kavics is a markába hull vissza.

Ujjhúzás

Két gyerek játszhatja, asztalnál ülve. Begörbített mutatóujjaikat összeakasztják. Mindkettőnek az a célja, hogy a másik ujját kiegyenesítse. Az győz, akinek ez sikerül.

Ujjhúzás

"Állva játsszátok, úgy, hogy közöttetek egy vonal legyen a földön. Jobb lábaitokat helyezzétek egymás mellé, ezek nem mozdulhatnak el a játék során. Görbítsétek be mutatóujjaitokat, akasszátok össze és próbáljátok egymást áthúzni a vonalon! Akinek sikerül az a győztes!"

Ujjböködős

"Rajzoljatok a földre egy kört, majd álljatok a körbe fél lábon. Mutatóujjatokkal böködve próbáljátok egymást az egyensúlyi helyzetből kimozdítani. Egy kézzel lehet bökdösni, a másikat tegyétek hátra. Aki leteszi a lábát, vagy kilép a körből, az a vesztes."

Vedd fel a sapkát!

"Álljatok egymás mellé, lábatok érjen össze és fogjátok meg egymás kezét. Tegyetek magatok mellé egy-egy sapkát, elérhető távolságra. Annyira kell társatokat elhúzni, hogy a sapkát fel tudjátok venni. Az a győztes, akinek először kerül fel a sapka a fejére."

Told ki a körből!

"Rajzoljatok egy akkora kört, hogy mindannyian beleférjetek.
A cél: kitolni egymást a körből. Lökdösődni nem szabad. Az esik ki a játékból, akinek az egyik lába a körön kívül kerül."

Húzd a körbe!

"Ha egy nagy kört rajzoltok, az egyik csapat elhelyezkedhet a körön kívül, a másik a körön belül. A körön kívül állók igyekeznek a körből ki-, a belül állók pedig a körbe berántani ellenfeleiket. Az a csapat nyer, amelyiknek tagjai közül többen nyerik a páros viadalt."




2009. ápr. 27.

Tavaszi találóskérdések





Vigyázz rá, mert nagyon ravasz,
s hamar becsap - ő a
(tavasz)


Amikor a világ éled,
kizöldülnek mezők, rétek.
Bimbó nyílik,
rügy kipattan,
hancúroznak a szabadban.
(tavasz)


Nem fúj már és nem havasz,
Itt van, itt van a....
(tavasz)


Havat olvaszt,
vizet ont,
fényt áraszt, lombot bont.
(tavasz)


Fák és bokrok katonásan
egymás mellett sorakoznak,
kismadarak
csicseregnek, mókusfiak
szórakoznak.
(erdő)


Mindent lemos szappan nélkül,
Tőle erdő, mező zöldül.
(eső)


Szeretem a meleget
és a pólyásgyereket.
(gólya)


Pettyes hátam, hártyás szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)


Szépnek tart felnőtt és gyerek,
pedig csúf hernyóból kelek.
(lepke)


Én kisgyerek vagyok,
zöld mezőn sétálgatok,
de kicsi házamtól
soha meg nem válok.
(csiga)


Ismerek egy tarka házat,
benn lakik szarvas állat,
igen fél tőlem szegény.
Bármerre jár völgyön-hegyen,
házikója vele megyen.
(csiga)


Ficsicsergek, csicsergek,
villás farkam tavaszt lenget.
(fecske)


Sárból rakott vár a házam,
Reggel, délben, este látom.
Gazdájának háta bársony,
Farka villa, hasa vászon.
(fecske)


Tavasszal tér vissza,
ereszünk lakója,
fészkét igazítja.
(fecske)


Háló nélkül halászik
Kéményeken tanyázik.
Elköltözik, ha fázik.
(gólya)


Hosszú csőrű fehér madár
Kéményeden kelepel; néha
meg a tóban lesi,
jön-e már az eledel.
(gólya)


Nem szállok el Afrikába,
télen itthon telelek.
Tavasszal a napsugárnak
"nyitnikék"-kel felelek.
(cinke)


Dalolva száll égbe fel,
Röptében is énekel.
(pacsirta)


Domb tetején,
bokor alatt,
tavaszt énekel.
(hóvirág)


Én vagyok az első
tavaszi virág,
hófehér ruhám
a hó alól kikandikál.
(hóvirág)


Ha kinyílok,
Az emberek tudják,
Itt a kikelet.
(hóvirág)


Bokrok alján meghúzódok,
Kerek levél mögé bújok.
Lila szirmaim kibontom,
Elárul majd az illatom.
(ibolya)


Bokrok alján lila virág. Azt
mondják rá:
szerény. Illata is
csodálatos. Ez már kettő
erény.
(ibolya)


Sárga berek, sárga alkony,
Sárga virág nyit a parton,
S mintha pletykás
tündér volna,
Hírül adja:
itt a gólya.
(gólyahír)


Már tavasszal kinyílik,
Kerítésen kihajlik,
Lila virág a bokrain,
Fürtben nyílik az ágain.
(orgona)


Selyempelyhes bóbitámat
hordják a szelek,
Szétfújja egy szusszanással
az ügyes gyerek.
(gyermekláncfű)


Kézimunkán, bútorokon
pompázom,
májusban a kiskertekben
virágzom.
(tulipán)


Szereted, vagy nem
szereted,
ha megeszed -
megkönnyezed.
(zöldhagyma)


Az emberek szeretik,
A hús mellett megeszik.
(saláta)


Piros, de nem alma,
farka van,
de nem egér.
(retek)


Kiskoromban nyersen
esznek,
ízét adom a levesnek.
Barátom a petrezselyem,
egy csomóba kötik velem.
(répa)


Kicsi golyó vékony száron,
piroslik a lombos ágon.
Jaj, de édes, jaj, de jó:
kisgyerekeknek való.
(cseresznye)


Zöld levél a koronája,
Nagyon fáj a fogad rája,
Nem kell neked a korona,
Piros szeméért vagy oda.
(eper)



2009. ápr. 25.

Találós kérdések (testrészek)




Két szomszéd lakik egymás mellett,
mindenkit látnak, csak egymást nem láthatják.
Ha tükörbe pillantasz, kitalálod.
(szem)

Két testvért csak egy út választ el
egymástól, mégsem látják egymást.
(szem)

Nekem nincsen, de nem is kívánom,
hogy legyen. De ha volna, a világ
kincséért sem adnám oda.
(fél szem)

Vörös udvarban
vörös komondor.
(nyelv)

Egy istállóban harminckét fehér ló,
közepében a veres torony.
(fogak és a nyelv)

Fehér malacok part alatt hevernek.
(fogak)

Kicsiny ládikó, fehér szegekkel van tele.
(száj)

Eszik, iszik, mégsem hízik,
akinek van pödörgeti.
(bajusz)

Nappal zárkában,
éjjel szabadon.
(lábujj)

Harminckét harcosnak van
egy kapitánya.
(nyelv és a fogak)

Van nekem egy gombolyagom,
hét kis lyukat találsz azon.
(fej)

Tető alul, tető felül,
beszéd szól a kettő közül.
(száj)

2009. ápr. 23.

Anyák napi versek - nagymamáknak






Donászy Magda: Nagyanyónak

Édes, kedves Nagyanyókám
Anyák napja van ma,
De jó, hogy az anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezemben.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és, hogy az én jó anyámat
Felnevelted nékem.


Molnár Endre: Nagyanyámnak

Nagymamámhoz menni
nagyon szeretek,
habos kávé vár ott
s torta szelet.

Kalács is van nála
benne mazsola,
Legédesebb mégis
az ő mosolya.

Nagymamánál lenni
mindig csodaszép
jó uzsonna után
vár a hintaszék.

Amíg ringatózva
beszélek vele,
megsimogat mindig
lágyan a keze.

Én a nagymamámat
nagyon szeretem,
mert csak szépet és jót
ad mindig nekem.

S úgy köszöntöm este,
ha megyek haza,
a viszontlátásra
drága nagymama.


Rákos Sándor: Nagyanyó

Nagyanyó fürge,
mint a csík.
Hajnalban kél, friss harmattal
mosakszik.

Bizony fürge, mint egy
kisleány:
délelőtt főz, varrásba fog
délután.

Láttad-e már
ablaknál?
Gyűszűjével a fényes tű
fel-leszáll.
Vajon nagyanyó
mit gondol,
míg lábánál cirmos alkony
dorombol?

Gyűszűjével a fényes tű
fel-leszáll,
nagyanyó varr. Rámosolyog
a selyemfonál.

Fejet csóvál s a fonálra
visszamosolyog:
"Surranj, selyemfonalacskám,
sok még a dolog."


Donászy Magda: Nagymaminak

Anyák napján reggel,
Mikor a nap felkel,
Nagymamikám elé állok
sok-sok szeretettel.

Édes jó anyámat
fölnevelted nékem,
Most én értem fárad,
mint anyámért régen.

Ha nincs itt, hiányzik,
jöttét várva-várom,
nála jobb nagymami
nincs is a világon.

Mesét mond, ha kérem,
főz, vasal naponta,
mintha mindnyájunknak
édesanyja volna.

Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
őt is köszöntöm
hálás szeretettel.


Dankó László: Nagymamaköszöntő

Nyáron ciberét főztünk,
szállt a szilvaszag,
télen együtt söpörtünk
frissen hullt havat...
Ősszel barackot szedtünk,
megtelt sok üveg,
tavasszal legszebb volt az
ibolyaszüret.
Csodás volt minden évszak,
tavasz és a nyár,
amit együtt tölthettem
veled nagymamám.
Engem melengetett a
rideg ősz s a tél,
a sok boldog évszakért
most köszöntlek én.


Jancsik Pál: Nagymamámhoz

Óvodába ki kísér el,
délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet?
Bizony Ő, a nagymama.

Este elaltat, míg ajkán
csillog mesék bűvszava.

Még az álmaim is őrzi
a jóságos nagymama.

Szeretetét, törődését,
megköszönöm neki ma,
Élj sokáig egészségben,
édes, drága Nagymama!


Pósa Lajos: Nagyanyó nevenapjára

Megkértem a rózsabokrot:
Adjon egy pár piros rózsát!
Mindjárt adott...kötöttem is
Belőle egy szép bokrétát.

Megkértem a fülemülét:
Zengjen egy dalt!...Mindjárt zengett.
Legislegszebb énekével
Verte fel az éji csendet.

Megkértem a fényes eget:
Dobjon le egy szép csillagot!
Egy ragyogót a legszebből
Le is dobott, lehullatott.

Itt a csillag a szívemben,
Itt az ének, itt a rózsa...
Nevenapján szeretettel
Rászórom mind nagyanyóra.


Fecske Csaba: Nagymamánál

A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
de ez igaz ám!

Egyik kezével főz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat,

a sokadik kezével
kinyitja a tehénen a csapot,
s a tehénből máris
friss, meleg tej csobog.

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.



2009. ápr. 22.

Óvodai búcsúzó versek







Csanádi Imre: Búcsú az óvodától

Hej, óvoda, óvónénik -
nem maradok soká én itt!
Itt mi soká nem maradunk,
vár már az iskolapadunk!

Vége szakad a szép nyárnak,
iskolában könyvek várnak.
Betűk hívnak útra kelni,
a világot megismerni.

A nagy idő elérkezett,
búcsúznak a hatévesek,
búcsúznak az óvodától,
mint fészkétől fecsketábor.

Köszönjük a gondviselést,
gondviselést, felnevelést.
Elindulunk, nem időzünk,
de fészkünkre visszanézünk.


Devecseri Gábor ford.: Hatévesek lettünk

Egy esztendős voltam,
épp, hogy elindultam.
Aztán kettő lettem,
épp, hogy megszülettem.
Három évet éltem.
Én voltam? Nem értem.
Négy esztendős múltam,
s nem volt semmi múltam.
Évem száma öt lett,
nem volt benne ötlet.

De most hatéves vagyok és okos
vagyok nagyon, nagyon.
Így azt hiszem, ezt a kort már
soha-soha el nem hagyom.


Donászy Magda: Óvodától iskoláig

Egyszer régen
édesanyám
megfogta a kezemet.
Kicsit féltem,
mikor az
óvodába
vezetett.

Csodálkoztam:
Mennyi játék!
Mennyi asztal!
Mennyi szék!
Gyorsan múlt a
legelső nap,
gyorsan futott
el a hét.

Négy év telt el.
Négyszer láttuk
az óvoda
ablakán,
hogy zöld lombok
integetnek,
vagy száraz ág
van a fán.

Hanem közben,
úgy megnőttünk,
hogy az ágyunk
kicsi már.
Mesesarok
helyett holnap
az iskola
padja vár.


Bihari Klára: Válás az óvodától

Most látom csak, milyen szép itt,
Színes képek hó-falon,
Virág, tarka cserepekben,
Játék földön, asztalon.

Itt játszottam három évig,
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, autó
Tanultam, verset, mesét.

A csengőig ágaskodtam...
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom:
Te is megnősz, kisöcsém.

Holnap már nem csengetek be,
Nem játszom az udvaron,
De három év örömével
Megyek tovább utamon.


Iványi Mária: Nagycsoportosok búcsúztatása

Nem jöttök már óvodába,
iskolások lesztek.
Játék helyett számokkal és
könyvekkel ismerkedtek.

Megtanultok betűt írni,
Pocakos b-t, ó-t, á-t,
Rajzoltok szép színes képet
S hangjegyekből kottát.

Azért mi sem búslakodunk.
Itt a mackó, s labda,
jövőre meg találkozunk
az iskolapadban.


Donászy Magda: Búcsúzunk

Búcsúzunk tőletek
most egy kis időre.
Rövid kis időre,
kerek esztendőre.
Kerek egy év múlva
hat évesek leszünk,
Kedves óvodánktól
mi is búcsút veszünk.
Ne görbüljön szája
senkinek sírásra,
Búcsúzzunk vidáman:
-A viszontlátásra!-


Iványi Mária: Kicsik búcsúja

Búcsúzik a kiscsoport is,
Nagy fiúk és lányok!
Játék közben, mese közben
Gondolunk majd rátok.

Ti se feledjétek soha
Régi óvodátok!
S kukkantsatok be-be néha
Mikor erre jártok!

Kedves vendég lesz itt mindig
Peti, Palkó, Márta.
Addig is tanuljatok jól!
A viszontlátásra!


Donászy Magda: Búcsúznak a középsősök

Hatesztendős fiúk,
hatesztendős lányok!
Búcsúzóul én is
minden jót kívánok.

Búgócsiga helyett
golyós-töltőtollat,
azzal induljatok
iskolába holnap.


Elek István: Búcsúznak az iskolások

Búsuljatok óvodások,
Búcsúznak az iskolások.
De boldogok lehetnek:
Iskolába mehetnek!

Nagyra növünk, óvodások,
Mi is leszünk iskolások,
Esztendőre, kettőre -
Örülünk is előre.


Csanádi Imre: Hatévesek búcsúzója

Hatévesek vagyunk mi,
kapun kiballagunk mi,
iskolába, iskolába,
iskolába megyünk mi.
Ott akarunk tanulni,
olvasni meg számolni,
nem tudatlan-tanulatlan,
nem oktondin felnőni.
Aprók, cseprők, bikficek!
Minden jót már tinéktek!
Még egy kicsit, még egy picit,
még egy csöppet nőhettek.
Tőletek már megválunk,
kell a sarat megállnunk.
Esztendőre, vagy kettőre,
nektek helyet csinálunk.


Tandori Dezső: Óvodások ballagó verse

Billegünk,
ballagunk,
jó így körbejárni;
itt vagyunk,
meg
ott vagyunk:
Tessék meg-megállni.
Mint a fűben
a madár -
körülnéz
és
messze száll.

Billegünk,
ballagunk,
mindent körbejárunk;
itt vagyunk
meg
ott vagyunk:
ez volt a mi házunk.
Megszerettünk
óvoda -
nem felejtünk
el
soha!


Füleki János: Óvodások búcsúztatása

Erdők-mezők dalos madárkája
Repülj a mi kedves óvodánkra.
Kicsik voltunk mikor idejöttünk
Három évet tarisznyánkba tettünk.

A három év sok-sok vidám napja
Kísér minket el az iskolába.
Szálljon érte boldogság és béke
Óvó nénink szerető szívére.


Várkonyi Katalin: Mezei csokor

Tarka mező virágai
Lilák, sárgák, kékek
Hadd kötök most belőletek
Búcsúcsokrot szépet.

Búzavirág, pipacs, láncfű
Marad még a réten-
Búcsúzom az óvodától
Hadd búcsúzzam szépen.


Donászy Magda: Búcsú

Búcsúzzunk jó kedvvel!
Búcsúzzunk vidáman.
Egyszer találkozunk
majd az iskolában.

Addig arra kérem
az új nagycsoportot:
mackóra, babára
viseljenek gondot.

Vízipálmánk szomjas,
nagyon sokat iszik.
A kaktusz keveset,
kövirózsánk kicsit.

Vigyázzatok könyvre,
kisszékre, kiságyra!
Kedves új nagycsoport!
A viszontlátásra!


Donászy Magda: Búcsúznak a kicsik

Hatévesek búcsúzkodnak,
iskolába mennek holnap.

Miénk lesz a mesesarok!
Iskolások! Szép hónapot!





2009. ápr. 19.

Anyák napi versek 2.








Donászy Magda: Édesanyámnak
Reggel óta tanakodtam,
mit mondhatnék Teneked?
Olyan szépet gondoltam ki,
elmondani nem lehet.

Nem találtam szavakat,
még verset sem találtam...
Mindent amit elmondhatnék,
itt van egy szál virágban.


Túri Éva: Édesanyám

Édesanyám vedd a csokrot
s ráadásul ezt a csókot!
Szívem telve szeretettel,
élj sokáig, hogy nevelj fel.
Élj sokáig, számos évig,
boldogságban véges-végig.


Országhegyi Károly: Tündéranyu
Az én szobám egy valódi
mesepalota.
Királyok és királylányok
járnak be oda.

Ha a polcról leveszem a
mesekönyvemet,
néhány perc és én is herceg
vagy király leszek.

Voltam én már szegény ember
legkisebb fia,
voltam gazdag kereskedő
s győztes dalia.

Bejártam már Szindbáddal a
mesék tengerét -
vízbe veszett mellőlük a
sok-sok tengerész.

Egyik este elvarázsolt
egy gonosz banya.
Álmomban mint ronda béka
érkeztem haza.

Azt hittem, hogy így maradok
örökké mint béka,
hisz e varázst csak egy tündér
csókja oldja - néha.

De a tündér megérkezett.
Csókot lehelt rám.
Felébredtem. Ágyam fölött
ott állt anyukám.


Raggamby András: Anyák napjára

Nékünk nincsen kertünk,
Nékünk nincs virágunk,
A virágárusnál
Mi hát sorba állunk.
A perselypénzemből
Bokrétát veszek,
Illatosat mára,
édesanyámnak
Az anyák napjára

Lesz sok pénzem nekem,
Hogyha majd nagy leszek!
Anyukámnak akkor
Szép, nagy kertet veszek:
Hogy a poharába
Minden áldott reggel
Friss virágot tegyen,
S számára minden nap
Anyák napja legyen!


Tasnádi Varga Éva: Édesanyám

Édesanyám, édesanyám szeretlek, mióta élek én,
Te vagy nekem mindig a jóság és a fény.
Te vagy nekem a példa, az akarat.
Szavad zeng a fülembe a zúgó fák alatt.
Te vagy nekem mindig, mióta csak vagyok
a boldog játék, lecke, a fénylő csillagok.
Édesanyám szeretlek és ha felnövök én,
majd meglátod, hogy fiad mit ér.


Eszes Katalin: Virágom

Leszedtem egy virágot,
a szirma sárga volt.
A zöldülő faágon
a cinke így dalolt:
Az illatos virágot
édesanyádnak add.
az illatos virágot
édesanyádnak add!


Tordon Ákos: Anyák napi mondóka

Anyukám, anyukám
Találd ki,
Hogy az én nagy kincsem
ugyan ki.

Ki más is lehetne,
Ha nem Te,
Ültess hát gyorsan az
öledbe.


Radó Lili: Telefonnál

Halló! halló, ki beszél ott?
Ez az anyukám hangja!
Jaj, de jó, hogy telefonálsz,
én vagyok itt! Panka!
Olyan szépen játszogattam
Egész hosszú délután...
Hanem most már gyere, gyere
siess haza anyukám!


Donászy Magda: Édesanyámnak

Te vagy a nap
fenn az égen.
Én kis virág
meseréten.
Ha nem lenne
nap az égen
nem nyílna ki
a virág.
Virág nélkül
de szomorú
lenne ez a
nagy világ.


Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban.

Édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.


Sarkady Sándor: Anyám örömére

Hajnal harmatozik,
Rózsa pirosodik
Május örömére -
hajnal volnék, harmatoznék,
Rózsa volnék, pirosodnék
anyám örömére.


Jancsik Pál: Anyák napjára

Édesanyám, ma már tudom,
mennyit dolgozol érettem,
kicsi vagyok még, de azért
nagy jóságod megértettem.

Néked mindent megköszönni
szavam elég sosem lehet,
engedd meg, hogy szép csöndesen
megcsókoljam dolgos kezed.


Létai Lajos: Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
Én azt is megkeresném.
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.

Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.


Madár János: Édesanyám

Ha napsugár volnék,
arcod fölött
mosolyogna az ég.
Ha fa volnék,
ablakod alá hívnám
a madárkát.
Ha méhecske volnék,
elhoznám néked
a virágok üzenetét.


Létai Lajos: Édesanyámnak

Kezemben a tavasz
első kis virága.
Szívemben a szeretet,
tisztelet és hála.
Ezzel köszöntelek,
édesanyám drága.
Kívánok sok erőt
egész életedre,
kitartást és sikert
a te lépteidre!
Éljen nagyon soká,
édesanyám drága!
Ez az én szívemnek
legfőbb kívánsága.


Ámon Ágnes: Anyák napjára

Ébresztem a napot,
hogy ma szebben keljen,
Édesanyám felett
arany fénye lengjen.

Ébresztem a kertet,
minden fának ágát,
bontsa ki érette
legszebbik virágát.

Ébresztem a rigót,
s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik
legújabb énekét.

Ébresztem a szívem,
forróbban dobogjon,
az én Édesanyám
mindig mosolyogjon!




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...