Tavaszi találóskérdések

Vigyázz rá, mert nagyon ravasz,

s hamar becsap - ő a

(tavasz)

Amikor a világ éled,

kizöldülnek mezők, rétek.

Bimbó nyílik,

rügy kipattan,

hancúroznak a szabadban.

(tavasz)

Nem fúj már és nem havasz,

Itt van, itt van a....

(tavasz)

Havat olvaszt,

vizet ont,

fényt áraszt, lombot bont.

(tavasz)

Fák és bokrok katonásan

egymás mellett sorakoznak,

kismadarak

csicseregnek, mókusfiak

szórakoznak.

(erdő)

Mindent lemos szappan nélkül,

Tőle erdő, mező zöldül.

(eső)

Szeretem a meleget

és a pólyásgyereket.

(gólya)

Pettyes hátam, hártyás szárnyam,

levéltetűt eszem bátran.

(katicabogár)

Szépnek tart felnőtt és gyerek,

pedig csúf hernyóból kelek.

(lepke)

Én kisgyerek vagyok,

zöld mezőn sétálgatok,

de kicsi házamtól

soha meg nem válok.

(csiga)

Ismerek egy tarka házat,

benn lakik szarvas állat,

igen fél tőlem szegény.

Bármerre jár völgyön-hegyen,

házikója vele megyen.

(csiga)

Ficsicsergek, csicsergek,

villás farkam tavaszt lenget.

(fecske)

Sárból rakott vár a házam,

Reggel, délben, este látom.

Gazdájának háta bársony,

Farka villa, hasa vászon.

(fecske)

Tavasszal tér vissza,

ereszünk lakója,

fészkét igazítja.

(fecske)

Háló nélkül halászik

Kéményeken tanyázik.

Elköltözik, ha fázik.

(gólya)

Hosszú csőrű fehér madár

Kéményeden kelepel; néha

meg a tóban lesi,

jön-e már az eledel.

(gólya)

Nem szállok el Afrikába,

télen itthon telelek.

Tavasszal a napsugárnak

"nyitnikék"-kel felelek.

(cinke)

Dalolva száll égbe fel,

Röptében is énekel.

(pacsirta)

Domb tetején,

bokor alatt,

tavaszt énekel.

(hóvirág)

Én vagyok az első

tavaszi virág,

hófehér ruhám

a hó alól kikandikál.

(hóvirág)

Ha kinyílok,

Az emberek tudják,

Itt a kikelet.

(hóvirág)

Bokrok alján meghúzódok,

Kerek levél mögé bújok.

Lila szirmaim kibontom,

Elárul majd az illatom.

(ibolya)

Bokrok alján lila virág. Azt

mondják rá:

szerény. Illata is

csodálatos. Ez már kettő

erény.

(ibolya)

Sárga berek, sárga alkony,

Sárga virág nyit a parton,

S mintha pletykás

tündér volna,

Hírül adja:

itt a gólya.

(gólyahír)

Már tavasszal kinyílik,

Kerítésen kihajlik,

Lila virág a bokrain,

Fürtben nyílik az ágain.

(orgona)

Selyempelyhes bóbitámat

hordják a szelek,

Szétfújja egy szusszanással

az ügyes gyerek.

(gyermekláncfű)

Kézimunkán, bútorokon

pompázom,

májusban a kiskertekben

virágzom.

(tulipán)

Szereted, vagy nem

szereted,

ha megeszed -

megkönnyezed.

(zöldhagyma)

Az emberek szeretik,

A hús mellett megeszik.

(saláta)

Piros, de nem alma,

farka van,

de nem egér.

(retek)

Kiskoromban nyersen

esznek,

ízét adom a levesnek.

Barátom a petrezselyem,

egy csomóba kötik velem.

(répa)

Kicsi golyó vékony száron,

piroslik a lombos ágon.

Jaj, de édes, jaj, de jó:

kisgyerekeknek való.

(cseresznye)

Zöld levél a koronája,

Nagyon fáj a fogad rája,

Nem kell neked a korona,

Piros szeméért vagy oda.

(eper)