Búcsúzó versek

Tóth Juli: Óvodai búcsúzó 

A kezünkben virágcsokor,

kis szívünkben szeretet.

Megköszönjük, azt a sok jót,

amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor

Az öledbe vettél,

Vigasztaltál, mikor sírtam,

vagy velem nevettél.

Meseország szép csodáját

megmutattad szívesen,

Nevelgettél, tanítgattál,

türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,

vár reánk az iskola!

Óvónéni, Dadusnéni,

nem feledünk el, soha.

Azt a sok jót...

Azt a sok jót, amit kaptunk

meghálálni nem lehet?

Kérdezgettem a virágot,

kérdeztem a levelet.

Nem feleltek, de a virág

felém intett vidáman,

amit a szó el nem mondhat,

itt van egy szál virágban.

B. Radó Lili: Búcsú az óvodától

Óvónénit köszönti ma

minden versünk, kis dalunk:

elbúcsúzunk, mert ősszel

iskolába indulunk!

S ha lármáztunk is egyszer-egyszer

s okoztunk is néha bajt,

kérjük mégis: szeretettel

gondoljon ránk vissza majd!

Szalai Borbála: Utolérem a bátyámat

Mi tagadás, irigyeltem

Hogy a bátyám iskolás,

Hogy őneki gyerekjáték

Az írás, az olvasás.

Csodáltam, hogy milyen szépen

Formálja a betűket,

S hiába van sok belőlük,

Ismeri a nevüket.

Úgy megy neki az olvasás,

Akárcsak a vízfolyás

Hej - gondoltam - 

Mikor lesz már

Belőlem is iskolás!

S most, amikor beírattak

Iskolába az idén,

Megfogadtam: a bátyámat

Utolérem, bizony én!

Tasnády Varga Éva: Szól a csengő

Szól a csengő, tiszta hangon,

Gyertek, gyertek, gyerekek!

Vár a pad, és vár a tábla,

táskát tartson kezetek!ok.

Szép a táska, bőre sárga,

benne a sok könyv, füzet,

sarokban a cserépkályha,

télen ad majd jó tüzet.

Szól a csengő, gyertek, gyerekek!

Jöjjetek kicsik, nagyok!

Iskolánknak kapujából,

még egy nagyot kongat

Szeptember

Szeptember, szeptember

sok-sok apró kis ember

indul első nagy útjára,

édesanyja bánatára.

Segítsd őket szeptember!

Sok-sok apró kis ember

meg ne fázzon, meg ne ázzon,

iskolába eltaláljon.