Sok család készül már nagy izgalommal az szeptemberi iskolakezdésre. Kíváncsisággal, de egy kis félelemmel várják gyerekek és szülők egyaránt.
A szülők fejében sok kérdés kavarog, hiszen mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének.
"Jól fogja magát érezni az új környezetében?
Sikeresen veszi majd az akadályokat?
Nem éri kudarc, ami elveszi a kedvét a tanulástól?
Lesznek új barátai?
Szeretni fogja az iskolát?
A kötöttségekhez tud majd alkalmazkodni?"
Különösen azok a szülők vannak nehéz helyzetben, akiknek a gyermekéről már óvodában kiderült, hogy fejlesztésre szorulnak. Az óvodák többségében az év vége felé a Nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a leendő nagycsoportosokat és kiszűrik a fejlesztésre szorulókat. Ha kisebb a probléma, akkor az óvodában megoldható a gyermek felzárkóztatása. Ilyenkor az óvónők különösen azokon a területeken fejlesztik a gyermek képességeit, ahol a lemaradás tapasztalható. Amennyiben súlyosabb a helyzet, akkor lehetőség van arra, hogy a gyermek fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt. Ezt a Nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógusai, pszichológusai végzik. Ilyenkor az óvoda is kap egy szakvéleményt mely alapján az óvónő is készít a gyermek számára egy fejlesztési tervet, ezzel segítve a felzárkózást.
Felmerül a kérdés, hogy mi okozza a problémákat?
Miért egyre több a tanulási nehézséggel, illetve a tanulási zavarral küzdő gyermek?
A két fogalom jelentése nem ugyanaz. A tanulási nehézség átmeneti jellegű, az okok megszűnésével a tanulási nehézség is eltűnik. A tanulási zavarral küzdő gyermekek ép értelműek, épek az érzékszerveik, mégis problémával küzdenek, melyek nehezen szüntethetők meg. Ők az iskolai teljesítéshez szükséges egy, vagy több képesség hibás működése miatt, sokkal rosszabbul teljesítenek társaiknál, nem felelnek meg a minimális követelményeknek.
Kiváltó okok genetikai és környezeti okok lehetnek: agykárosodás, fejlődési rendellenesség, működési zavar, érési elmaradás, melyek eredménye a tanulási zavar.
A tanulási zavar hátterében részképességek működési zavara áll.
Ezek:
- percepció - észlelés (vizuális, hallási, tapintási, mozgási) nehézsége
- beszédszerveződés zavara (beszédészlelés, értés, artikuláció)
- az emlékezet zavara (megőrzés, felidézés)
- téri tájékozódás zavara, saját testén való tájékozódás
- mozgáskoordináció, finommozgás zavara
- sajátos magatartáskép
A felsoroltakból adódnak a feladatok: ezeknek a területeknek a fejlesztése. Nem csak akkor, ha már probléma van, hanem megelőzésképpen is.
Hogyan? Erről is szó lesz, de legközelebb az idegrendszerről olvashattok, mert ott dől el minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves hozzászóló