A magyar közoktatás modernizációjának gondolata 2002-ben fogalmazódott meg a szakemberekben. A fejlesztés célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásban. Ennek egyik területe az óvodai nevelés. Szakemberek meglátása szerint az óvoda a közoktatási rendszer jól működő eleme, de vannak területei, melyeket tovább lehet fejleszteni.
Ezek:
- Óvoda-iskola átmenet
- Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás
- Játék, erkölcsi, érzelmi nevelés
Integráció: fogyatékos, sérült, akadályozott- speciális nevelési igényű gyermekek beillesztését jelenti ép társaik közé
Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.
Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.
Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)
Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések
Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.
Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.
Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:
- Hátrányos helyzetű gyermekek
- Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI)
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
- pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitás zavar)
Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)
Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések