A magyar közoktatás modernizációjának gondolata 2002-ben fogalmazódott meg a szakemberekben. A fejlesztés célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatásban. Ennek egyik területe az óvodai nevelés. Szakemberek meglátása szerint az óvoda a közoktatási rendszer jól működő eleme, de vannak területei, melyeket tovább lehet fejleszteni.
Ezek:
- Óvoda-iskola átmenet
- Inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás
- Játék, erkölcsi, érzelmi nevelés
Integráció: fogyatékos, sérült, akadályozott- speciális nevelési igényű gyermekek beillesztését jelenti ép társaik közé
Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.
Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.
Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)
Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések
Inkluzív pedagógia: elfogadó nevelés.
Az európai uniós állásfoglalások határozottan hangsúlyozzák, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt se csoport, se egyén ne legyen megkülönböztetve, kirekesztve.
Az integráció tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg:
- Hátrányos helyzetű gyermekek
- Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI)
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
- pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitás zavar)
Úgy gondolom, hogy az óvodák többségében a másság elfogadása természetes. A gyermekek elfogadják, tolerálják, segítik problémával küzdő társaikat a felnőtt példát követve. Eredményt azonban csak a családi neveléssel együtt érhetünk el. Hiszen a "gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak." (Óvodai nevelés országos alapprogramja)
Forrás: www.sulinet.hu -Elméleti alapvetések
Igen, egyetértek. Az én problémám csak azzal van, hogy mindez társadalmi szinten nincsen elég jól kommunikálva. Az óvodai-iskolai nevelés csak egy része az integrációnak-inklúziónak, de ezt a fajta toleranciát legfőképpen a családban lehet(ne) megalapozni. Tehát amíg nincsenek a családok, a szülők, nagyszülők felkészítve az integráció szemléletének elfogadására, addig tehetnek a pedagógusok, ami csak erejükből telik, de jó esetben is csak részeredményeket érhetnek el. Vagy azt, hogy a gyerek összezavarodik, mert lát valamit az oviban, meg lát ne adj Isten egészen mást otthon.
VálaszTörlésÜdv:
:) Csilla :)
Sajnos így van! Ez még egy nagyon hosszú folyamat lesz. Na, de valamikor el kell kezdeni!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy írtál!
Márti
Jó ez az ovisblog. Kézimunkablogról csöppentem ide, de jól jártam. Jó dolog lesz ennyi jót egy helyen megtalálni.
VálaszTörlésKöszi Anna! Örülök, hogy tetszik a blogom.
VálaszTörlésMárti