Az óvodáskorúak játékának harmadik csoportját a szabályjátékok alkotják.
Olyan játékok tartoznak ide, ahol előre meghatározott szabályokat kell betartani a gyerekeknek.
A szabályjátékoknak két csoportját különböztetjük meg:
- mozgásos szabályjátékok: dalos népi játékok, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, versenyjátékok
- értelemfejlesztő szabályjátékok: a gyors érzékelést, a megfigyelést, a figyelmet, a logikus gondolkodást, az ismeretet fejlesztő játékok
A szerepjátéknak és a szabályjátéknak sok közös vonása van, de egy lényeges különbség van közöttük, a szabály. A játék lényegét a szabályok adják meg. Aki nem tartja be a szabályokat, az kiesik a játékból.
A szabályok több dologra vonatkozhatnak:
- Mozdulatra. Nem szabad beszélgetni, be kell csukni a szemet, csak tapintással lehet keresgélni.
- Hely, idő. Csak a szőnyeg a „ház”, a hunyó csak egy idő után kezdheti keresni a társait.
- Magatartás. Hogyan lehet segíteni a játszótársnak, mi a játékvezető feladata, hogyan esik ki valaki a játékból, mi a vesztesek sorsa.
Szabályjátékokat általában óvodai környezetben játszanak a gyerekek. A többi játékhoz hasonlóan, a szabályjátékok is fejlesztő hatásúak:
A mozgásos játékok során a gyermekek természetes mozgásokat végeznek: ugrálnak, szaladgálnak, labdáznak. Lehetőség van bonyolultabb mozgások gyakorlására is: hajítás, labdagurítás, elkapás, labdapattogtatás.
A szabályjátékok nem csak a gyermekek mozgását fejlesztik, hanem a hallást, tapintást, látást is. Pl.: szembekötősdi, Mi van a zsákban? Találd ki, hogy ki vagyok!
Az ismeretek felidézésének képessége is fejlődik. Pl.: Föld, víz, levegő. Mond az ellentettjét! Találd meg a párját!
A legtöbb játék esetében fejlődik a figyelem (figyelemösszpontosítás, figyelemmegosztás), megfigyelőképesség.
A szabályok fejlesztik az önuralmat. Győzelem esetén sikerélményhez jutnak, erősödik az önbizalmuk. Alkalmanként át kell élniük kudarcokat is, melyeknek elviseléséhez hozzá kell szokniuk.
A dalos népi játékok fejlesztik a szépérzéket, formálják a gyermekek zenei ízlését.
Manapság már számos olyan gyermekkiadvány létezik, melyekben az értelmi képességek valamelyik területének (érzékelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztését szolgáló játékokat találunk.
A játéktevékenység fejlődésének következő szintje a szerepjáték.
Igyekszem röviden összefoglalni a tudnivalókat!
Vágjunk bele!
Az óvodáskor kezdetén a játékban nagy fejlődés figyelhető meg. A gyermek önállóságra törekszik, szeretne a felnőttek tevékenységeiben részt venni, ami sokszor teljesíthetetlen.
Bevonhatjuk otthoni teendőkbe, de nem tevékenykedhet a munkahelyünkön. Ezért a gyermeknek szüksége van egy olyan tevékenységre, amelyben a felnőttek szerepébe beleélheti magát, ahol reprodukálja képzeletének segítségével a felnőttek ténykedéseit. A gyakorló játékból fokozatosan fejlődik ki a szerepjáték. Fejlett formáját csak óvodáskor végére éri el. Hogy milyen gyorsan, ez tőlünk felnőttektől függ, szülőktől és nevelőktől. Hiszen a gyermek nem érti a bonyolult világot, nekünk kell őt irányítanunk, vezetnünk. Hogyan? Minden „miértre” és „hogyanra” választ adni, beszélgetni-magyarázni, bevonni tevékenységekbe, minél több dolgot a természetes környezetben megfigyeltetni. Minél több ismeretet szerez a felnőttek tevékenységeinek részleteiről, annál hamarabb teremt magának képzeletbeli helyzeteket, amelyekben valamilyen szerepet vállal. Pl.: anya szerepet vállal babafürdetésnél, ha megismerheti, hogy az anyukája hogyan fürdeti a kistestvérét, eladó lesz a játékban, ha elvisszük vásárolni magunkkal, hiszen rengeteg tapasztalatot gyűjt.
A szerepjátéknak is több fajtája van:
- a tényleges szerepjáték
- az építő játékok
- a konstrukciós (szerkesztő) játékok
Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják a szerepjáték kialakulását?
Mire érdemes odafigyelnünk?
1.) Az élmény
Ettől függ a játék. A gyermeket érő sokféle hatásból, csak azok lesznek élmények, amelyek érzelmi hatásúak, akár pozitívak, akár negatívak.
Az óvodába járó gyermek élményeinek két forrása lehet:
Óvodán kívüli hatások:
- családi élet eseményei, családtagok egymáshoz való viszonya, munkája
- a gyermekekhez közel álló felnőttek tevékenységei
Ezeken a területeken szerzett élményekből alakul ki pl.: a főzőcske, szülinapos, mamás, orvosos, boltos, utazásos stb. játék.
Óvodán belüli hatások:
- mese: eljátsszák valamelyik mesehős, vagy a mesemondó szerepét. Néha több meséből állítják össze a szerepeket.
- báb: a legtöbb bábjelenet ösztönzi a gyerekeket a látottak eljátszására
- óvodai események: az óvodában végzett munkálatok (faültetés, festés, csempézés), óvodai ünnepélyek (az évzáró hetekig eljátsszák, újra átélik élményeiket)
2.) Képzelet
A gyermek a felnőttek tevékenységéből csak egy-egy mozzanatot ragad ki. Nem látja az összefüggéseket. A hiányzó mozzanatokat képzeletével egészíti ki. A játékot a képzelet indítja el és végig is kíséri a játék egész folyamatát.
Képzeletre van szükség a játékeszközök előteremtéséhez is. Pl.: összetolt asztalokat leterítenek, ez a barlang. Sokszor hallhatjuk azt a mondatot: „mondjuk, hogy……..”
A gyermekek ismereteinek bővülésével a képzelet és a valóság között a különbség fokozatosan csökken, de nem szűnik meg.
3.) A gyermek fejlettségi szintje
Az életkor befolyásolja a játék témaválasztását.
A kiscsoportosok általában közvetlen környezetükből, (gyerek-szülő) választanak témát – ezzel kapcsolatban van a legtöbb élményük: főzőcske, babavendégség, babafürdetés. A kicsik még a tárggyal való cselekvést utánozzák – kavargatják az ételt, de nem biztos, hogy megetetik a babát; fürdetik a babát, de nem öltöztetik fel stb. A játék rövid ideig tart, egy érdekes eszköz hatására, új témát kezdenek.
A középsősök és a nagyok szívesen választanak a felnőttek munkájával kapcsolatos témákat: építkezés, orvosos, boltos, fodrászos játék. A játéktémát hosszabbideig játsszák, több mozzanatból áll. Az előző példánál maradva: kevergetik az ételt, majd megetetik a babát, fel is öltöztetik és elaltatják.
A nagycsoportosok képesek egy játéktémát napokig játszani. Pl.: lisztgyurmából süteményeket készítenek. Másnap boltot rendeznek be, megvásárolják a süteményt, beviszik a babaszobába és szülinapot rendeznek. Ez a téma még tovább bővülhet a következő napokban: a buli után elutaznak a nagymamához, vagy megnézik az építkezést, vagy ajándékot barkácsolnak a következő szülinapra. A lehetőségeknek nincs határa! Amíg van élményük, ismeretük, bővítik a játéktémát.
Ugye milyen fontos az élménynyújtás?
4.) Közösségi kapcsolatok
A kiscsoportosok nem együtt, hanem egymás mellett játszanak. Pl.: mindegyik külön-külön gyógyítja a babáját.
A nagyobbak már együtt játszanak. Elosztják a szerepeket és ennek megfelelően tevékenykednek. Közösségi kapcsolat alakul ki az együtt játszók között. Ez nem csak óvodában alakulhat ki, hanem otthon is, ha rendszeresen több gyerekkel játszhat gyermekünk. Jó kis baráti kapcsolatok is kialakulhatnak.
Vegyes csoportban a kicsik sok ismeretet hasznosítanak a nagyobbak játékából.
Összegezve:
A szerepjáték hatására fejlődnek a gyermekek értelmi, erkölcsi, akarati téren egyaránt.
- Játék közben megszilárdulnak, ill. bővülnek ismereteik.
- Finomodnak az érzékszerveik.
- Pontosodik a megfigyelésük.
- Gazdagodik a képzeletük.
- Fejlődik a gondolkodásuk.
- Bővül a szókincsük.
- Ügyesednek a manuális tevékenységekben (barkácsolás)
Ugye nem is olyan egyszerű dolog megérteni a gyermekek játékát?
Mit csinál és miért?
Miért úgy csinálja, ahogyan csinálja?
Nem is úgy csinálja, ahogy kell !
Hát, üljünk le velük egy kicsit játszani, hátha akkor jobban megértjük őket!
Számtalan könyv, tanulmány jelent már meg a játékkal, a játéktevékenység fejlődésével kapcsolatban.
Már az előző bejegyzésekben utaltam arra, hogya játék kifogyhatatlan lehetőségeket ad a szülők és a nevelők kezébe. Tapasztalatok szerint amelyik gyermek nem játszhat eleget, lassabban fejlődik, mint az aki akadálytalanul játszhat.
Na, jó, de miért kell nekem erről tudnom? – kérdezhetik a szülők.
Játszik a gyerek és kész!
Remélem, a játékkal kapcsolatos bejegyzéseim olvasása után a miértekre mindenki választ kap.
Először is fontos azt tudni, hogy különböző fajtái vannak a játéknak:
- gyakorlójátékok, amelyek főképp a kiscsoportosok (3 évesek) játékai,
- szerepjátékok, melyek mindhárom korcsoportban (3-6 évesek) megtalálhatók,
- szabályjátékok, melyek szintén minden korcsoportban kedveltek.
Lássuk most sorban, hogyan játszanak az óvodások és mit érdemes tudni a játékukról!
A csecsemőkor, de még az óvodáskor első játékos tevékenysége a gyakorlójáték.
Fajtái:
1./ Hangok és a beszéd játékos gyakorlása.
A hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok és dallamok szabályos ismétlése játékká válik. A szöveg ritmikus ismétlése okoz örömöt a gyermeknek. Sokszor mozgással köti össze a mondogatást. Érdemes ezt kihasználni és játékos népi mondókákat mondogatni velük. Ez is hasonló örömforrás lehet, mint a „halandzsaszöveg”.
Pl.: Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga,
Mert ha dolga volna, a lába nem lógna.
Süti, süti pogácsát, apjának, anyjának,
Kedves kis bogarának.
2./A mozgást gyakorló játékok.
Ide tartoznak azok a játékok, amikor a gyerekek valamilyen mozgást gyakorolnak. Nekünk felnőtteknek úgy tűnhet, hogy össze vissza rohangál a gyerek, pedig, ha figyelünk, észrevehetjük, hogy bizonyos szabályok szerint mozog. Pl. egyik szőnyegről a másikra ugrál, meghatározott útvonalon, vagy mindig ugyanazzal a lábával lép rá a kockára stb. A játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismételgeti és, ha elhibázza, kijavítja a mozdulatot.
3./ Játékeszközök rakosgatása.
Ez a játékforma (összefügg a mozgással) a szülők réme lehet, amikor a gyermek az összes játékát kirakosgatja, lépni sem lehet a szobában. Pedig ez is játék, maga a rakosgatás okoz örömöt, de még szerepvállalás nélkül. Ha megkérdezzük tőle hogy miért lomolta a kockákat pl. a lábosokba, csak tágra nyílt szemmel értetlenül néz ránk. Hát, azért, mert ez jó neki, ez egy jó játék !!!
4./ Játék különböző anyagokkal.
Ugyancsak a mozgással összefüggő gyakorlójáték. Ebben az esetben egy anyaggal való mozdulat, művelet köti le a gyermeket és nyújt számára örömöt.
Ilyen pl.: a homokozás, a homok szórása, minden cél nélkül.
A víz öntögetése, papírtépés.
Összegezve:
A gyakorlójáték során szerzik a gyermekek első ismereteiket. Megismerik a tárgyak keménységét, színét, hangját formáját, az anyagok formálhatóságát, halmazállapotát, térbeli elhelyezkedését, önmaguk viszonyát a tárgyakhoz. A gyakorlójátékban kezd kialakulni és egyre biztosabbá válik a gyűrés, gyúrás, gurítás, dobás,, húzás, öntögetés, egymásra rakosgatás stb. készsége. Fejlődik a gyermekek térbeli tájékozódása, finommozgásuk, beszédkészségük. Ismételten sikerélményt élnek át, amely pozitív hatással van egész személyiségük fejlődésére.
A fentiek ismeretében, ugye érdemes gyermekeink számára a gyakorlójáték lehetőségét biztosítani?
