Betlehemes

landate.hu

Két újabb betlehemes játékért katt.

Mikulás versek 3.

Széman Rózsa: Mikulásváró 

Piros sapka, nagy szakáll,

jaj, de régen várunk már!

Csizmácskáink kipucolva

ott sorjáznak az ablakban.

Meg is lesnénk nagy titokban,

de a lépted sosem koppan.

Szarvasaid nesztelen

suhannak a fellegen.

Ám ha kristálycsengő csendül,

kicsi szívünk összerezdül...

Álomporos pillanat:

mosolyod megsimogat!

Rád nevetnénk, de már késő,

szétfoszlott a csillaglépcső.

Hogy itt jártál, semmi kétség:

telt csizmánk a bizonyíték.

Őri István: Ki áll az ajtóban

Kabát, sapka, nagy szakáll,

nézd, Napocska,

nézd csak gyorsan,

az ajtóban meg ki áll?

Pici kis láb odaszalad,

pici kis száj tátva marad,

ajtó nyílik, nagy szél süvít,

Nap-szemére mosolyt kerít.

Szikrázó fény, hóförgeteg,

öreg szemben nagy szeretet,

szakáll, bajusz, mint a hó - 

kerülj beljebb, Télapó!

Harcos Katalin: Télapó szánja

Fagyos éjben fut a szán.

Ki szánkózik rajta?

Hószakállú vén apó,

piros bunda rajta.

Hová vágtat szaporán

a hat csodás szarvas?

Csengős nyakú valahány,

szelíd és szorgalmas.

Apó szánját repíti

ha jön a karácsony,

ajándékát elviszi

körbe a világon.

Bódi Irén: Mikulás ünnepére

Decemberben, amikor már

Hullni kezd a hó,

Egyet gondol, és elindul

Mikulás apó.

Piros zsákját telirakja

Mindenféle jóval,

Falut, várost meglátogat

Csilingelő szánnal.

Ilyenkor a Mikulásnak

Igen sok a dolga,

Gyermekeket látogat meg

Ajándékot osztva.

Mi is várjuk izgalommal,

Hogy eljöjjön újra,

Minden gyermek kiscsizmája

Az ablakban tiszta.

Mikulásnak ünnepére

Rajzot készítettünk,

Megtanultunk sok új verset,

Azzal is köszöntjük.

Széman Rózsa:Öröminas

Szarvas-szánon fut az öröm,

Ha hozzám ér: megköszönöm.

De ha engem elkerülne,

A szemembe könnycsepp ülne.

Észrevenné, megfordulna,

Arcom nyomban felragyogna.

Maga mellé felültetne,

A kisinasá tenne.

Így repülnénk házról házra,

Kéménylyukon furulyázva.

S mikor utunk véget érne,

Együtt szállnánk fel az égre.

Holló - dekoráció

Egyszerűen elkészíthető hollókkal dekoráltuk ma a folyosót.

A mintát itt tölthetitek  le.

Forrás: Kreatív ötletek - Remek őszi ötletek

Anyanyelvi játékok

Az óvodában  a gyermekek nyelvi fejlődését  anyanyelvi játékokkal segítjük elő.

Éppen ezért jó, ha sokféle játék van a tarsolyunkban.

ITT találhattok ötleteket saját gyűjtésetek bővítéséhez.

Találós kérdések - növények 1.

Amíg él, mindig áll,

holta után szaladgál.

(kóró)

Nem is vetik,

nem is virágzik,

mégis minden ősszel megérik.

(fűzfa)

Fekete, piciny, jajvessző.

(tüske)

Csomó, csomó, meg csomó,

csomó fölött egy farok.

(nád)

Nem vetik, nem kapálják,

mégis terem.

(gyom)

Zöld vagyok tavasszal,

nyáron pedig sárga,

fehéren kerülök

malomban a zsákba.

(búza)

Kicsi voltam, mikor eltemettek,

nem akadtam torkán még a verébnek sem,

holtom után belőlem sokan élnek,

végül menyecskék engem ölelgetnek.

(búza, kenyér)

Nekem olyan kislányom van,

hogy a szemén nő a haja.

(kukorica)

Kicsiny magból terem,

nem bír tekintettel,

a királyt és koldust

tartja öltözötten.

(len)

Kiskorában földbe teszik,

virágjában leszakítják,

magasztalják, vízbe ölik,

s aztán ízzé-porrá törik.

(kender)

Hosszú száron aranytál,

benne jó falat,

szereti ezt Péter, Pál

s a kismadarak.

(napraforgó)

Láttam egy erdőben bizony olyanokat,

akik meleg nyárban ruházzák magukat,

télbe leveszik díszes ruhájukat,

égre fordítják borzas szakállukat.

(fák)

Amig él, mindig áll,

holta után szaladgál.

(falevél)

Csákót mindegyik fiának csinál,

de magának nem csinál.

(tölgyfa, makk)

Akit meg nem ijesztettek,

mégis szüntelenül reszket.

(nyárfa)

Tavasszal kap levelet,

s ősszel küld csak választ,

de nem egyet, nem is kettőt,

hanem sok-sok százat.

(fa)

Ha tél, ha nyár,

mindig egy ingben jár.

(fenyőfa)

Állandóan szép vagyok,

de büszke biz nem vagyok.

Karácsonykor ragyogok,

rám jézuska mosolyog.

(fenyőfa)

Lába földbe, ága égbe,

nyulacska a közepébe.

(bokor)

Kívül piros, belül szőrös,

korona a fejébe, pálca a végibe.

(csipkebogyó)

Találós kérdések - öltözék

Orra is van, nem szagol,

nyelve is van, nem beszél.

(cipő)

Nappal tele, éjjel üres.

(cipő)

Egy lyukon be, kettőn ki, 

aztán amikor kinn van,

akkor bent van.

(nadrág)

Tíz testvért akarok,

télen igen hasznos vagyok.

(kesztyű)

Nincs keze, nincs lába,

csak tenyere, meg öt ujja.

(kesztyű)

Orra van, de nem szusszan,

nem hall, pedig füle van,

sarkantyút hord, s nem huszár,

nincs lába, mégis jár.

(csizma)

Egy lyukon bebújsz,

 két lyukon kibújsz,

amikor bebújtál,

már ki is bújtál.

(nadrág)

Ha a hideg a húsodba vág, 

úgy ölel át,, mint egy hű barát.

De ha a nap felragyog,

hű barátod elhagyod.

(kabát)

Rajta is van, rajtad is van,

rajta néha virág is van.

Néha pörge, néha lapos,

rá ne ülj és rá ne taposs.

Ha valaki közeledik,

egyszeribe emelkedik.

(kalap)