Oldalak

2011. szept. 25.

Pókháló


Egy anyuka hozta a mintát, mi pedig azonnal elkészítettük. Csak gesztenye , fogpiszkáló és fonal kellett  hozzá. A szeme lencse, a szája rizs, de lehet más is.

Próbáljátok ki Ti is!

2011. szept. 18.

Vizuális érzékelés, észlelés fejlesztése

csaladvilag.hu


Az érzékelés, észlelés szoros kapcsolatban áll egymással. Az érzékelés az érzékszervek által a külvilág ingereinek befogadása és közvetítése az agykéreg felé. Az emberi elme az érzékleteket összekapcsolja a tapasztalataival, így jön létre az észlelés. Nem elszigetelten érzékeljük a színeket, hangokat, illatokat, hanem együttesen, ez már észlelés.
Kezdetben a kisgyermek mindent megérint megkóstol, mozgással, játékkal szerez információt a világról. Később a vizuális észlelés áll az első helyen, de a hangélmény is fontos.
A percepció fejlesztést óvodáskorban mozgás és testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg, amihez a nyelvi fejlesztés is kapcsolódik.

2011. szept. 13.

Játékos fejlesztő munka az óvodában




Amikor a Nevelési tanácsadó szakembere elvégzi a felméréseket, tájékoztatja a gyermekek szüleit az eredményekről. Később mi is megkapjuk azoknak a gyermekeknek a szakvéleményét, akiknél probléma van. A szakvélemények részletezik azokat a területeket, melyekben elmaradás tapasztalható és fejlesztést igényelnek.


 Melyek lehetnek ezek a fejlesztendő területek?

Testséma, téri orientáció, téri tájékozódás fejlesztése
  1. Testrészek ismerete (testkép, testfogalom, testséma)
  2. Térérzékelés fejlesztése
Anyanyelv, kommunikáció - Verbális fejlesztés
  1. Beszédmozgás fejlesztése
  2. Szókincs bővítés, beszédészlelés, beszéd megértés fejlesztése
Megismerő funkciók fejlesztése 

1. Érzékelés, észlelés fejlesztése - percepció fejlesztés
  • Vizuális (látás) érzékelés fejlesztése
  • Auditív (hallás) érzékelés fejlesztése
  • Grafomotoros fejlesztés - Finommotorika és taktilis (tapintásos) érzékelés fejlesztése
  • Szaglásérzékelés fejlesztése
  • Ízérzékelés fejlesztése
2. Figyelem, emlékezet fejlesztése
  • Auditív emlékezet
  • Vizuális emlékezet
3. Gondolkodás fejlesztése - képzelet, fantázia, kreativitás

Ezután következik a mi munkánk. Az óvodában csoportos formában történik minden gyermek egyéni fejlesztése, amely tulajdonképpen játékos fejlesztő tevékenység. A játék az óvodás gyermek számára a legfontosabb elfoglaltság, mely a kiegyensúlyozott értelmi, érzelmi fejlődését és társas kapcsolatainak alakulását segíti elő. Hozzájárul olyan készségek kialakulásához, melyekre szüksége lesz az iskolában a  tanulás során.
Kolléganőmmel a napi munkánkat úgy tervezzük meg, hogy olyan játékok is kezdeményezzünk melyek a fejlődésben lemaradt gyermekek képességeit fejlesztik, de a többiek számára is érdekes időtöltés. A játékok zöme nem csak egyfajta részképességet céloz meg, hanem több területet is fejleszt: ismeretet bővít, figyelmet igényel, alkalmazkodást, kitartást, türelmet, stb. A tudatos játékválasztás a gyermek számára nem tanulás, hanem örömteli közös játék. 
Fontos feladatunknak tartjuk, hogy segítsük a szülőket abban, hogy elfogadják gyermekük problémáját és működjenek együtt a szakemberekkel. Igyekszünk őket megismertetni olyan játékos fejlesztési lehetőségekkel, melyekkel otthon is játszhat a család.

Ma már nagyon sok kiadvány jelenik meg, amely a képességfejlesztéssel foglalkozik, mi is sokszor a bőség zavarával küzdünk, amikor újabb játék ötletek után kutatunk.

Legközelebb kedvenc játékaimat osztom meg veletek.

2011. szept. 6.

A tanulási zavar előjelei óvodáskorban


kiskegyed.hu


Egyre többet halljuk a TV-ben, rádióban, különböző fórumokon, hogy évről, évre nő a tanulási problémákkal küzdő gyermekek száma.

A sikeres tanuláshoz bizonyos pszichikus funkciók és szenzomotoros (cselekvő) képességek megfelelő fejlettségére van szükség.

Pszichikus funkciók:
  • vizuális észlelés és megkülönböztetés
  • auditív észlelés és megkülönböztetés
  • kinesztetikus (mozgásérzékelés)érzékelés
  • vizuális és verbális emlékezet
  • figyelem
Szenzomotoros képességek: 
  • egyensúlyérzék
  • testséma
  • finommozgás
  • tér és időbeli tájékozódás
  • tér-irány észlelés
Ideális esetben  ezek a funkciók az óvodáskor végére rendezetten működnek, így a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai életre, az írás olvasás, számolás elsajátítására. 
Mivel a fenti képességek és funkciók fejlődése 3-6 éves korban a legerőteljesebb,  ha valamely terület fejlettségével probléma van, ebben a korban fejleszthetők a legeredményesebben.

Milyen intő jeleket kell észrevennünk?
  • Rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségek - elmaradott rajzszint.
  • Megkésett beszédfejlődés.
  • Beszédhibák.
  • A ritmusérzék zavara.
  • Rendezetlen, bizonytalan mozgás.
  • Az egyensúly zavara.
  • Testséma téri tájékozódási problémák (irányokat nem tud megkülönböztetni, kialakulatlan oldaliság)
  • Figyelmetlenség
Az iskolába lépésnek nem véletlenül vannak feltételei, hiszen egy- egy terület nem kellő fejlettsége tanulási problémákat eredményezhet.

Nagyon jó, hogy a Nevelési tanácsadó felméri az iskolába készülőket, (nálunk éppen most folyik ez a felmérés) hiszen kiszűrik azokat a gyerekeket, akiknél kisebb lemaradás tapasztalható.
Régóta működik már ez a rendszer és én azt tapasztalom, hogy a szülők is egyre komolyabban veszik a felmérés eredményét. Egyre többen viszik el a fejlesztő foglalkozásokra gyermeküket. Igaz, a törvényi háttér  sokat változott.
Változott az óvodai nevelés rendszere is. Nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése, az egyéni foglalkozás, a játékosság biztosítása, a tapasztalatszerzés - tehát egyre nagyobb hangsúlyt kap az  életkori sajátosságok mellett az egyéni sajátosságok figyelembe vétele. Sokkal jobb eredményeket lehet így elérni, hiszen játékosan, szinte észrevétlenül fejleszthetők a gyermekek.
Az is nagy előrelépés, hogy ma már nagyon sok óvónő másod diplomásként fejlesztőpedagógus is, így még szakszerűbben tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Persze azok is , akik nem rendelkeznek ilyen végzettséggel, tökéletesen el tudják látni a feladataikat. Én  azt tapasztalom, hogy a kollégáim mindig készek a fejlődésre, a tanulásra, új módszerek megismerésére, kipróbálására a gyerekekért.

Mit tehetünk a fejlődésben elmaradt gyermekekért az óvodában és otthon? Erről olvashattok legközelebb!