Beszoktatás, egészséges leválás

A napokban Dr Hegyi Ildikó könyvét olvasgattam. Nagyon szeretem az írásait, mert közvetlen, érthető hangvételű, szülőknek és óvónőknek egyszerre szólnak.

A közelgő beszoktatás kapcsán az "Add a kezed!" könyvéből idézek. Ajánlom az elolvasását minden szülőnek, aki most kezdi gyermekével az óvodát, de azoknak is akik még előtte állnak.

A könyv egyik fejezetének a címe: Az elektromos póráz. Halló, itt vagyok!
A lényeg, hogy egy anyuka az óvodába lépést úgy akarta gyermeke számára megkönnyíteni, hogy mobiltelefonnal küldte be a csoportba, hogy a nap folyamán bármikor hívják fel őt és telefonon keresztül majd megnyugtatja a gyermekét. Az óvónő meggyőzte az anyukát, hogy ezzel még zaklatottabbá teszi kisfia életét, nem lesz képes átadni magát a játéknak, ha állandó készenléti állapotba kényszeríti.

A történet leírása után következnek Hegyi Ildikó tanácsai:

"Törvényszerűség, ha túl sokáig és túl szorosan kötődik a gyermek egy-egy személyhez, szűkebb környezethez, ez később - amikor a szülő már szeretné elengedni a gyermek kezét, szívesen venné önálló szárnypróbálgatásait - visszafelé sül el : az önállótlanság és a bizonytalanság, a csekély önbizalom és gyenge én-erő megakadályozza a talpra állást, az egészséges leválás folyamatát. Rövid időn belül a gyermek a többiek céltáblája lesz, csúfolják, kigúnyolják, megszégyenítik.
Éppen ezért célszerű feltérképezni a következőket is:

• volt-e a gyermeknek kapcsolata más gyermekekkel,
• volt-e a gyermeknek kapcsolata más felnőttekkel,
• hogyan viselkedik a gyermek számára idegen helyen (ismeretlen játszótéren, szomszédoknál, rokonoknál, vendégségben),
• tapasztaltak-e érdeklődést nála új dolgok iránt,
• hajlandó-e körülnézni, felfedezni, kutakodni az új, idegen helyzetekben, környezetben,
• van-e bátorsága egyedül bemenni-belépni eddig ismeretlen helyre (üzlet, közlekedési eszköz, uszoda, strand, stb.) úgy, hogy a felnőtt csak követi őt,
• elfogadja-e mások szociális közeledését (beszédbe elegyedés utazás közben, vásárlás közben),
• kezd-e kommunikációt másokkal (gyermek-felnőtt) az őt kísérő felügyelete mellett?

A gyermek még óvodás korban is igényli a felnőtt jelenlétét, részvételét, együttműködését a játékban.....
A felnőtt "árnyékában" élése mellett egyre és egyre hosszabb időre ellép mellőle, kipróbálni saját magát, erejét, képességeit, tudását. A megmérettetés idején túl viszont bármikor visszatérhet oda, ahol tárt karokkal fogadják, szemrehányás nélkül. A "van hova visszamenni" tudata biztonságot jelent, újabb és újabb utakra, felfedezésekre, tevékenységekre sarkallja. Ez ad erőt és biztonságot, kitartást és motivációt a világ egyre teljesebb megismeréséhez."