Anyák napi versek - nagymamáknak

Donászy Magda: Nagyanyónak

Édes, kedves Nagyanyókám
Anyák napja van ma,
De jó, hogy az anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezemben.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és, hogy az én jó anyámat
Felnevelted nékem.


Molnár Endre: Nagyanyámnak

Nagymamámhoz menni
nagyon szeretek,
habos kávé vár ott
s torta szelet.

Kalács is van nála
benne mazsola,
Legédesebb mégis
az ő mosolya.

Nagymamánál lenni
mindig csodaszép
jó uzsonna után
vár a hintaszék.

Amíg ringatózva
beszélek vele,
megsimogat mindig
lágyan a keze.

Én a nagymamámat
nagyon szeretem,
mert csak szépet és jót
ad mindig nekem.

S úgy köszöntöm este,
ha megyek haza,
a viszontlátásra
drága nagymama.


Rákos Sándor: Nagyanyó

Nagyanyó fürge,
mint a csík.
Hajnalban kél, friss harmattal
mosakszik.

Bizony fürge, mint egy
kisleány:
délelőtt főz, varrásba fog
délután.

Láttad-e már
ablaknál?
Gyűszűjével a fényes tű
fel-leszáll.
Vajon nagyanyó
mit gondol,
míg lábánál cirmos alkony
dorombol?

Gyűszűjével a fényes tű
fel-leszáll,
nagyanyó varr. Rámosolyog
a selyemfonál.

Fejet csóvál s a fonálra
visszamosolyog:
"Surranj, selyemfonalacskám,
sok még a dolog."


Donászy Magda: Nagymaminak

Anyák napján reggel,
Mikor a nap felkel,
Nagymamikám elé állok
sok-sok szeretettel.

Édes jó anyámat
fölnevelted nékem,
Most én értem fárad,
mint anyámért régen.

Ha nincs itt, hiányzik,
jöttét várva-várom,
nála jobb nagymami
nincs is a világon.

Mesét mond, ha kérem,
főz, vasal naponta,
mintha mindnyájunknak
édesanyja volna.

Anyák napján reggel,
mikor a nap felkel,
őt is köszöntöm
hálás szeretettel.


Dankó László: Nagymamaköszöntő

Nyáron ciberét főztünk,
szállt a szilvaszag,
télen együtt söpörtünk
frissen hullt havat...
Ősszel barackot szedtünk,
megtelt sok üveg,
tavasszal legszebb volt az
ibolyaszüret.
Csodás volt minden évszak,
tavasz és a nyár,
amit együtt tölthettem
veled nagymamám.
Engem melengetett a
rideg ősz s a tél,
a sok boldog évszakért
most köszöntlek én.


Jancsik Pál: Nagymamámhoz

Óvodába ki kísér el,
délben is ki visz haza,
ki öltöztet, ki vetkőztet?
Bizony Ő, a nagymama.

Este elaltat, míg ajkán
csillog mesék bűvszava.

Még az álmaim is őrzi
a jóságos nagymama.

Szeretetét, törődését,
megköszönöm neki ma,
Élj sokáig egészségben,
édes, drága Nagymama!


Pósa Lajos: Nagyanyó nevenapjára

Megkértem a rózsabokrot:
Adjon egy pár piros rózsát!
Mindjárt adott...kötöttem is
Belőle egy szép bokrétát.

Megkértem a fülemülét:
Zengjen egy dalt!...Mindjárt zengett.
Legislegszebb énekével
Verte fel az éji csendet.

Megkértem a fényes eget:
Dobjon le egy szép csillagot!
Egy ragyogót a legszebből
Le is dobott, lehullatott.

Itt a csillag a szívemben,
Itt az ének, itt a rózsa...
Nevenapján szeretettel
Rászórom mind nagyanyóra.


Fecske Csaba: Nagymamánál

A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
de ez igaz ám!

Egyik kezével főz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat,

a sokadik kezével
kinyitja a tehénen a csapot,
s a tehénből máris
friss, meleg tej csobog.

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.