Az oldalamon óvodával és az óvodás korú gyermekekkel kapcsolatos dolgokról, valamint a varrott játékok készítéséről olvashatsz. Legszívesebben Waldorf babákat, manókat, bábokat készítek.

Ajánlom az oldalam óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra".

Szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről, esetleg saját készítésű játékok varrására vállalkoznának gyermekük fejlődése érdekében.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2012. febr. 27.

Versek március 15-re (2)



Bódi Irén: Március 15.

Kabátunkra
Kokárdát tűzünk,
Így ünnepel
Ma nemzetünk.

Határon túl is
Van még magyar föld,
Magyarságunk:
Piros, fehér, zöld.

Piros színét 
Festette a vér,
Fehér színe
Hozta a békét!

Zöld színében 
Él még a remény,
Szabadságát
Kivívta a nép.


Tamás István: Március 15.

Lobognak a zászlók
a tavaszi szélben,
szép virágok nyílnak,
kertben és a réten.

Ünneplő ruhába
öltözik az ember,
a szabadságharcra,
büszkén emlékezve.

Diákok szavalják
nagy költőnknek versét,
soha ne feledjük,
a magyarok tettét!

Nemzetiszín zászlónk
lobogtatja a szél,
Petőfi szelleme
bárhol élsz: elkísér!


Csanádi Imre: Március ünnepére
(részlet)

A múzeum terére,
fütyülve az esőre,
tódul a nép, árad a nép -
Petőfi a vezére.

Álla lépcsőn Petőfi;
Pest utcáit betölti
Bátor hangja: Talpra magyar! - 
egész hazát betölti.

Szól Petőfi: Esküszünk!
Zúg az ország: Esküszünk!
Rabok tovább, rabok tovább,
rabok tovább nem leszünk!


Hazám, hazám
(népköltés)

Hazám, hazám, édes hazám!
Bárcsak határod láthatnám,
Látom füstjét, de csak alig,
csak az égen sötétellik.
Anyám, anyám gyújts gyertyára,
Hozzád megyek vacsorára,
Forralj nekem édes tejet,
Apríts bele lágy kenyeret.
Hadd egyem egy ...vacsorát,
Melyet édesanyám csinált.


Magyar népköltés

Mikor masírozunk? kapitány uram!
"Mikor masírozunk? kapitány uram!"
"Holnapután meg azután:
Csütörtökön ebéd után,
Kedves katonám!"

"Mit eszünk ebédre? kapitány uram!"
"töltött csirkét, friss kenyeret,
Mákos csíkot, bort fehéret,
Kedves katonám!"

"Mit viszünk az útra? kapitány uram!"
"Füstölt sonkát, sült malacot,
szalonnácskát, telt kulacsot,
Kedves katonám!"


Szerepléshez:    
Szűcs Imre: A katonák

I. hang: 
A katonák, a katonák,
ők is voltak gyerekek,
ezért védik úgy a hazát,
mint a játszótereket.

II. hang:
Azt akarják, béke legyen,
és mindenütt szeretet,
hogy játékban nőjenek fel
ezután is a gyerekek.

III. hang: 
Játékban és szabadságban,
széles e nagy világon,
mikor vígan menetelnek,
az ablakom kitárom.

I. hang:
Hej, katonák, jó katonák,
deli szép szál legények,
sarkatokban gyereksereg
s föl-fölharsan az ének.

II. hang:
Száll az ének, s mint a madár,
hegyet-völgyet körbejár,
nem csoda, ha a fűszál is
pipiskedve szalutál.

III. hang:
A katonák, a katonák,
apák, anyák fiai,
tudom én, hogy nem akarnak 
senkinek sem ártani.

Mindenki együtt:
De az ellent, de az ellent,
űzik árkon-bokron át,
megvédik a drága otthont,
s neked nekem: a hazát!

Forrás: Maczák Edit: Ünnepek és hétköznapok az óvodában
             Kis Éva: Ünnep készül, boldog ünnep

 

2012. febr. 25.

Munkaközösség - anyanyelvi nevelés


Február 22-n tartottuk negyedik megbeszélésünket, melynek a témája az anyanyelvi nevelés volt.
Újabb anyagokat a kompetencia oldalon találtok!


Kellemes olvasgatást!
 

Téltemetés



A farsangi időszak lezárásaként kiszebábot égettünk az udvaron. Szalmából elkészítettük a bábot, majd minden csoportban a gyerekek az óvónők segítségével  apró cédulákra felírták, mitől  szeretnének megszabadulni. Az elkészült  "gondűző cédulákat" ráerősítettük a bábura. A hagyomány szerint a bábu elégetésekor gondjainktól is megszabadulunk. Úgy legyen!!


Síppal, dobbal, csörgőkkel vonultunk az udvarra, jó nagy zajt csaptunk, énekeltünk, verseltünk. Mi mindent megtettünk, hogy "elkergessük a telet"! Látjátok, nálunk még elég nagy a hó, de reménykedünk, hogy közeleg a tavasz, mert néha már halljuk a madarak csivitelését is. 







2012. febr. 19.

Versek farsangra 3.


Török Károly: Farsangoló

Elegünk van már a télből,
Hóból, fagyból, hideg szélből.
Jöttünk vígan maskarában
Tél bosszantó maszkabálba.
Zoli bohóc gólyalábon
Elcsúszott egy szalmaszálon.
Három kislány, bő szoknyában,
Fánkot hozott kiskosárban.
Urak, dámák nádparipán,
Aranysújtás leng a ruhán.
Rabló, pandúr együtt járja,
Tavasztündér, perdülj táncra!
Szóljon zene síppal, dobbal,
Fusson a tél vándorbottal!
Jöjjön tavasz hívó szóra,
Házunk előtt nyíljon rózsa!
Aki itt van, mind erre vár,
Kezdődjék már a karnevál!


Harcos Katalin: Farsangi topogós

Ide-oda lépek,
követlek most téged.
Apró lábam tipeg-topog, 
amíg veled táncot ropok.

Körben-karikában
táncolunk a bálban.
Jókedvemben, ihaj, csuhaj,
mégsem leszek sosem duhaj.


Fazekas Anna: Mit eszik a bohóc

Éhes volt a bohócom,
felfalta húsz gombócom.
Annyit evett meg belőle -
félreállt a hasa tőle.
Aztán gondolt egy nagyot - 
Kukutyinba utazott.
Gyanítom, hogy ott mit keres,
tompa késsel zabot hegyez,
ám lehet, hogy mint tavaly,
hét vödör jeget aszal,
vagy kanállal meregeti
tengerből a sós vizet ki.


Osváth Erzsébet: Töhötöm

A legnagyobb örömöm
tudjátok ki? Töhötöm.

Ugrabugra rongybohóc,
haja sárga kenderkóc,
arca, füle, krumpliorra
vörösre van bemázolva.

Olyan mókás, eleven.
együtt fekszik, kel velem.

Bukfencet vet egy nap százszor,
csudabohóc, hétig számol!
Tud egy szót is Töhötöm -
ritka szép szót: - Köszönöm.


Gyárfás Endre: Farsangoló

Farsang van, farsang van!
Ropjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál.
Tücsökbanda muzsikál,
Százlábúnak minden lába
táncra, táncra, táncra áll.
Farsang van, farsang van!
Forgatagos ez a bál.
Táncszünetben tréfa jár.
Még az elveszett cipő is
Párra, párra párra vár.


Tarbay Ede: Farsangi maskarák

Három lyukas
vicsori fogas,
kivájt belű sárga tök,
mi volnánk az ördögök.

Három fehér
tollas pucér
inges, réklis szárnyasok,
mi lennénk az angyalok.

Azt kívánjuk reggel-este,
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek.

Fazekukban pulyka,
kappan,
mindenféle jó főjön,
kéményük is füstöljön.


Zelk Zoltán: Kóc, kóc

Kóc, kóc, csupa kóc,
Szemöldöke, haja kóc.,
Hát még az a kisze-kusza,
Földig érő nagy bajusza,
Az is csupa kóc!

Ág, ág, görbe ág,
Görbe ágból görbe láb,
El ne törd a derekát,
Az se egyéb, csak egy ág,
Az is görbe ág!

Ez meg a feje,
Törött bögre teteje,
Nem is bögre, semmise,
Vagy talán még ennyi se,
Ennyi a feje!

Volt, volt ember volt,
Se nem élő, se nem holt,
Nem a ruha, csak a folt,
Napsütésben telihold,
Talán sose volt!


 

2012. febr. 18.

Farsangra készülünk


Kedden farsangolunk!
 A gyerekek már az ujjukon számolják, hányat  kell még aludniuk farsangig.
Napok óta rajzolunk, festünk, színezünk, vágunk, ragasztunk - díszítünk.



Karácsonykor megbeszéltük, hogy összegyűjtjük a szaloncukorpapírokat és farsangra majd füzéreket készítünk a sok szép színes, csillogó papírból.



A füzérek is a helyükre kerültek, mindenki eldöntötte, milyen jelmezt fog viselni, úgyhogy már csak hármat kell aludnunk és kezdődhet a vigasság.

 

2012. febr. 12.

Halandzsa mondókák


Minden szülő mosolyogva emlékezik vissza arra az időszakra, amikor a gyermeke "halandzsául" kezdett beszélni.A halandzsa szöveg a beszédfejlődés egy állomása. Különösebb értelme nincs, de a ritmus nagy örömet szerez a gyermek számára.
Az óvodában tudatosan használjuk a halandzsa mondókákat a beszédfejlesztés céljából. Nem is olyan könnyű feladat, még a felnőttnek sem egymás után ejteni az  az össze nem illő hangzókat, jól meg kell dolgoztatnunk a nyelvünket, nagyon kell figyelnünk és persze az emlékezetünkre is szükség van. A gyerekek nagyon kedvelik az ilyen típusú mondókákat, hamar meg is tanulják.

Íme egy kis ízelítő:
   
Ekete, pekete, cukota pé,
Ábel-pábel noma-né,
Csiszi já, csiszi jé,
Pom po dé.

Egyetem, begyetem,
tíjom, tájom,
törzsöm, börzsöm, bikkfa járom.

Angyal-kangyal, mikula,
nyolc dob meg egy pikula,
irgum-burgum, paraffin,
Ince-pince, te vagy kinn!

Egyerem, begyerem cicendó,
Fodra, fodra, távodzó,
Perceg, perceg, kapondáré,
Diszere, diszere, dó.

Anna-banna brakó banna,
Csiszli-csoszli kompót anna,
Csiszli á, csiszli bé,
Csiszli-csoszli kompodé.

Ecem, pecem, pompodáré,
Sárgarépa kacincáré
Cérnára, cinegére,
Hess ki madár a mezőre.
Álé, álé, álé pukk!

Éni, péni, jupinéni,
Efer, gefer guminéni,
Iszlipó, iszlipó,
Te vagy a fogó!

Ön-dön démusz,
Zóraka témusz,
Zóraka tiki-taka,
Anya-banya bim-bam-bum!

En-den démusz,
Óraka témusz,
Óriki tiki-taka,
Ala-bala bambusz,
Vigyen el téged
A nagy orrú krampusz.

Szigori móri,
Ende mende móri.
Innét kap’ ki, onnét kap’ ki.
Ezt a kezed tedd le! (kiolvasó)

Rege,rege rejszom,
Bánibuli bajszom,
Dumi, dumi dugsz!

Rege rege rejszom,
Bánibuli bajszom,
Dikszom, fikszom,
Jánikszom!

Ütöm, ütöm, üt mozsár,
Szól a rigó? akadál,
Dália, dália
Alapita lotty!  (kiszámoló)



Ugye, még olvasni sem könnyű?


 

2012. febr. 2.

Kísérletek vízzel, hóval, jéggel 4.


Újabb érdekes kísérletet végeztünk.

Egy dióhéjba gyertyát állítottunk, amit egy tányér vízbe tettünk. A dióhéj szépen úszott a vízen.


Meggyújtottuk a gyertyát,


majd leborítottuk egy befőttes üveggel.


A gyertya elaludt és a befőttes üveg alatt megemelkedett a víz szintje.
Magyarázat:
Az égéshez oxigénre van szükség, a gyertya elaludt, mert az üvegben minden oxigén elhasználódott - ezt már  tudták a gyerekek. Amit nem tudtak, de a nagyok már megértették, a láng elaludt, a levegő lehűlt, összehúzódott és a helyére víz nyomult be az üvegbe.
Annyira élvezték a látványt, hogy többször meg kellett ismételni.

A napokban egyre jobban lehűlt a levegő, így sikerült megfigyelnünk, hogyan lesz a vízből jég. 



A szép kis jégdíszekkel a csoportszobából jól látható fákat díszítjük föl.

Forrás: Sinkó Andrea: Szórakoztató kísérletek

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...