Az oldalamon óvodával és az óvodás korú gyermekekkel kapcsolatos dolgokról, valamint a varrott játékok készítéséről olvashatsz. Legszívesebben Waldorf babákat, manókat, bábokat készítek.

Ajánlom az oldalam óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra".

Szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről, esetleg saját készítésű játékok varrására vállalkoznának gyermekük fejlődése érdekében.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2011. szept. 25.

Pókháló


Egy anyuka hozta a mintát, mi pedig azonnal elkészítettük. Csak gesztenye , fogpiszkáló és fonal kellett  hozzá. A szeme lencse, a szája rizs, de lehet más is.

Próbáljátok ki Ti is!

2011. szept. 18.

Vizuális érzékelés, észlelés fejlesztése

csaladvilag.hu


Az érzékelés, észlelés szoros kapcsolatban áll egymással. Az érzékelés az érzékszervek által a külvilág ingereinek befogadása és közvetítése az agykéreg felé. Az emberi elme az érzékleteket összekapcsolja a tapasztalataival, így jön létre az észlelés. Nem elszigetelten érzékeljük a színeket, hangokat, illatokat, hanem együttesen, ez már észlelés.
Kezdetben a kisgyermek mindent megérint megkóstol, mozgással, játékkal szerez információt a világról. Később a vizuális észlelés áll az első helyen, de a hangélmény is fontos.
A percepció fejlesztést óvodáskorban mozgás és testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg, amihez a nyelvi fejlesztés is kapcsolódik.

2011. szept. 13.

Játékos fejlesztő munka az óvodában




Amikor a Nevelési tanácsadó szakembere elvégzi a felméréseket, tájékoztatja a gyermekek szüleit az eredményekről. Később mi is megkapjuk azoknak a gyermekeknek a szakvéleményét, akiknél probléma van. A szakvélemények részletezik azokat a területeket, melyekben elmaradás tapasztalható és fejlesztést igényelnek.


 Melyek lehetnek ezek a fejlesztendő területek?

Testséma, téri orientáció, téri tájékozódás fejlesztése
  1. Testrészek ismerete (testkép, testfogalom, testséma)
  2. Térérzékelés fejlesztése
Anyanyelv, kommunikáció - Verbális fejlesztés
  1. Beszédmozgás fejlesztése
  2. Szókincs bővítés, beszédészlelés, beszéd megértés fejlesztése
Megismerő funkciók fejlesztése 

1. Érzékelés, észlelés fejlesztése - percepció fejlesztés
  • Vizuális (látás) érzékelés fejlesztése
  • Auditív (hallás) érzékelés fejlesztése
  • Grafomotoros fejlesztés - Finommotorika és taktilis (tapintásos) érzékelés fejlesztése
  • Szaglásérzékelés fejlesztése
  • Ízérzékelés fejlesztése
2. Figyelem, emlékezet fejlesztése
  • Auditív emlékezet
  • Vizuális emlékezet
3. Gondolkodás fejlesztése - képzelet, fantázia, kreativitás

Ezután következik a mi munkánk. Az óvodában csoportos formában történik minden gyermek egyéni fejlesztése, amely tulajdonképpen játékos fejlesztő tevékenység. A játék az óvodás gyermek számára a legfontosabb elfoglaltság, mely a kiegyensúlyozott értelmi, érzelmi fejlődését és társas kapcsolatainak alakulását segíti elő. Hozzájárul olyan készségek kialakulásához, melyekre szüksége lesz az iskolában a  tanulás során.
Kolléganőmmel a napi munkánkat úgy tervezzük meg, hogy olyan játékok is kezdeményezzünk melyek a fejlődésben lemaradt gyermekek képességeit fejlesztik, de a többiek számára is érdekes időtöltés. A játékok zöme nem csak egyfajta részképességet céloz meg, hanem több területet is fejleszt: ismeretet bővít, figyelmet igényel, alkalmazkodást, kitartást, türelmet, stb. A tudatos játékválasztás a gyermek számára nem tanulás, hanem örömteli közös játék. 
Fontos feladatunknak tartjuk, hogy segítsük a szülőket abban, hogy elfogadják gyermekük problémáját és működjenek együtt a szakemberekkel. Igyekszünk őket megismertetni olyan játékos fejlesztési lehetőségekkel, melyekkel otthon is játszhat a család.

Ma már nagyon sok kiadvány jelenik meg, amely a képességfejlesztéssel foglalkozik, mi is sokszor a bőség zavarával küzdünk, amikor újabb játék ötletek után kutatunk.

Legközelebb kedvenc játékaimat osztom meg veletek.

2011. szept. 6.

A tanulási zavar előjelei óvodáskorban


kiskegyed.hu


Egyre többet halljuk a TV-ben, rádióban, különböző fórumokon, hogy évről, évre nő a tanulási problémákkal küzdő gyermekek száma.

A sikeres tanuláshoz bizonyos pszichikus funkciók és szenzomotoros (cselekvő) képességek megfelelő fejlettségére van szükség.

Pszichikus funkciók:
  • vizuális észlelés és megkülönböztetés
  • auditív észlelés és megkülönböztetés
  • kinesztetikus (mozgásérzékelés)érzékelés
  • vizuális és verbális emlékezet
  • figyelem
Szenzomotoros képességek: 
  • egyensúlyérzék
  • testséma
  • finommozgás
  • tér és időbeli tájékozódás
  • tér-irány észlelés
Ideális esetben  ezek a funkciók az óvodáskor végére rendezetten működnek, így a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai életre, az írás olvasás, számolás elsajátítására. 
Mivel a fenti képességek és funkciók fejlődése 3-6 éves korban a legerőteljesebb,  ha valamely terület fejlettségével probléma van, ebben a korban fejleszthetők a legeredményesebben.

Milyen intő jeleket kell észrevennünk?
  • Rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségek - elmaradott rajzszint.
  • Megkésett beszédfejlődés.
  • Beszédhibák.
  • A ritmusérzék zavara.
  • Rendezetlen, bizonytalan mozgás.
  • Az egyensúly zavara.
  • Testséma téri tájékozódási problémák (irányokat nem tud megkülönböztetni, kialakulatlan oldaliság)
  • Figyelmetlenség
Az iskolába lépésnek nem véletlenül vannak feltételei, hiszen egy- egy terület nem kellő fejlettsége tanulási problémákat eredményezhet.

Nagyon jó, hogy a Nevelési tanácsadó felméri az iskolába készülőket, (nálunk éppen most folyik ez a felmérés) hiszen kiszűrik azokat a gyerekeket, akiknél kisebb lemaradás tapasztalható.
Régóta működik már ez a rendszer és én azt tapasztalom, hogy a szülők is egyre komolyabban veszik a felmérés eredményét. Egyre többen viszik el a fejlesztő foglalkozásokra gyermeküket. Igaz, a törvényi háttér  sokat változott.
Változott az óvodai nevelés rendszere is. Nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése, az egyéni foglalkozás, a játékosság biztosítása, a tapasztalatszerzés - tehát egyre nagyobb hangsúlyt kap az  életkori sajátosságok mellett az egyéni sajátosságok figyelembe vétele. Sokkal jobb eredményeket lehet így elérni, hiszen játékosan, szinte észrevétlenül fejleszthetők a gyermekek.
Az is nagy előrelépés, hogy ma már nagyon sok óvónő másod diplomásként fejlesztőpedagógus is, így még szakszerűbben tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Persze azok is , akik nem rendelkeznek ilyen végzettséggel, tökéletesen el tudják látni a feladataikat. Én  azt tapasztalom, hogy a kollégáim mindig készek a fejlődésre, a tanulásra, új módszerek megismerésére, kipróbálására a gyerekekért.

Mit tehetünk a fejlődésben elmaradt gyermekekért az óvodában és otthon? Erről olvashattok legközelebb!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...