Az oldalamon óvodával és az óvodás korú gyermekekkel kapcsolatos dolgokról, valamint a varrott játékok készítéséről olvashatsz. Legszívesebben Waldorf babákat, manókat, bábokat készítek.

Ajánlom az oldalam óvónőknek, akik még kezdők és szükségük van egy kis "mankóra".

Szülőknek, akik szívesen olvasnak nevelésről, problémákról, megoldási lehetőségekről, esetleg saját készítésű játékok varrására vállalkoznának gyermekük fejlődése érdekében.

Örülnék, ha a nézelődés mellett az észrevételeiteket is leírnátok.


Rendszeres olvasók

2009. júl. 30.

Óvodai beszoktatás









Az én gyerekeim már rég kinőttek az óvodáskorból, de nagyon jól emlékszem erre az időszakra. Az óvodába lépés előtt, egész nyáron lázban égett az egész család.

Óvónőként minden évben átélem a leendő ovisok szüleinek aggodalmait.



Óvodánként más-más szokások alakultak ki a beszoktatással kapcsolatban. Az azonban biztos, hogy óvónőknek és szülőknek is feladatai vannak, mert csak így lesz zökkenőmentes az új környezetbe való beilleszkedés. Az együttes beszoktatás a mi óvodánkban is jól működik.


Az óvónő feladatai:

  • A beíratás után a szülők értesítést kapnak arról, hogy gyermekük felvételt nyert óvodánkba.
  • Az első szülői értekezleten, még a nyár folyamán, megismerkednek az óvónőkkel, óvodánk programjával, házirendjével, praktikus tanácsokat kapnak a szeptemberi óvodakezdéshez. Üdvözlőkártyát küldünk az új ovisoknak, amin rajta van a jelük is.
  • Még nyáron meglátogatjuk a leendő ovisokat, ismerkedünk velük és az otthoni környezetükkel. Ők is bármikor, többször bejöhetnek játszani. (Nagyon jó, ha a szülők élnek ezzel a lehetőséggel.)
  • A csoportban felkészítjük a "régi" ovisokat az újak fogadására: ajándékot készítünk nekik, megbeszéljük, hogy mire számíthatunk (sírás, bepisilés, a kicsik sok törődést igényelnek kezdetben, a nagyobbak segítsenek az ismerkedésben, stb.).
  • Amikor szeptemberben elérkezik a NAGY NAP, nálunk úgy szokás, hogy kolléganőmmel mind a ketten egész nap dolgozunk, amíg szükséges. (A beszoktatás után, kétheti váltásban dolgozunk.) A gyerekek szüleikkel töltik az első napokat az óvodában. A szülő jelenléte biztonságot ad a gyermeknek. Biztonságban pedig a gyermek nagyobb hajlandóságot mutat az újdonságok, az első kedvező benyomások befogadására és megnyugszik. Ebben az időszakban a gyermek minden érzelmi megnyilvánulása elfogadható. Tapasztalatunk szerint azonban az sem jó, ha a szülők hetekig az óvodában tartózkodnak, mert a gyerekek ezt fogják majd természetesnek tartani. Előbb, vagy utóbb egyedül kell ott maradniuk az óvodában! A bölcsiből jött gyermekeknek egy kicsit könnyebb a helyzetük, ők már átestek a beszoktatás nehézségein. Ezekben a hetekben igyekszünk megismerni minden gyermeket, információkat gyűjtünk a szülőktől. Próbáljuk kipuhatolni, hogy melyik gyermekhez, milyen úton tudunk legeredményesebben közel kerülni.
  • Legnehezebb a délutáni alvás elfogadtatása a gyermekekkel. Van aki még az ágyra sem hajlandó leülni, nem hogy lefeküdni. Volt olyan ovisom, aki hetekig az ölembe aludt, mire végre lefeküdt az ágyába. Vannak, akik ülve sírdogálnak az ágyukban, aztán a fáradságtól eldőlve elalszanak. Vannak akik egyáltalán nem tűrnek semmiféle testközelséget velünk. Igyekszünk minden gyermeknél kipuhatolni, mi nyugtatja meg leginkább: hátát, fejét simogatjuk, fogjuk a kezét stb. Egy alvós állatka, "szopóka" a gyermekek többségének biztonságot ad és elalszik.

A szülők teendői:
  • A nyár folyamán beszélgessetek sokat az óvodáról, pozitív érzelmeket közvetítve.
  • Még a beszoktatás előtt jó, ha körül néztek az óvoda környékén, az óvoda udvarán - többször.
  • Jó, ha megbeszélitek a leendő óvó nénivel a beszoktatás módját: hányra menjetek, hol helyezkedjetek el a csoportban, mennyire kapcsolódjatok be a játékba, ami nem zavarja a csoport életét és segíti gyermeketek beilleszkedését a közösségbe.
  • Tájékozódjatok a csoportban kialakított szokásokról.
  • Ha már teljes napot tölt gyermeketek az óvodában, törekedjetek arra, hogy mindig valós dolgot állítsatok. Ha megígéritek, hogy délben jöttök érte, akkor az úgy legyen! Az ígéretek be nem tartása félelmet kelt a gyermekekben, bizonytalanná teszi őket.
  • Érdeklődjetek, hogyan telt a nap, beszélgessetek róla otthon!
  • Ajánlani tudom, ha lehetőségetek van rá, kezdetben ébredés után azonnal legyetek az oviban, mert a gyermekeknek nagyon hosszúnak tűnik az az idő, amit távol kell tölteniük szüleiktől. Később az érkezés idejét fokozatosan ki lehet tolni.

2009. júl. 18.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja


Ez egy kicsit "száraz" téma lesz, de hátha érdekeli azokat a szülőket, akiknek a gyermeke szeptemberben kerül majd óvodába.

Csak vázlatosan ismertetem az Országos alapprogramot:

Az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, mely 1996. szeptember 1-től lépett hatályba. Az alapprogram az óvodapedagógusok számára széleskörű módszertani szabadságot biztosít, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.

Az óvodák 1999 óta a "saját nevelési programjuk" alapján dolgoznak, amit vagy önállóan készítettek, vagy a kész programok közül választottak. Mindkét esetben a helyi programok alapját az Óvodai nevelés országos alapprogramja adta. Emellett figyelembe kellett venni:
  • a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének alapelveit
  • a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

Gyermekkép
A gyermekeknek életszakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Óvodakép
Az óvoda a családi nevelés kiegészítője.
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő.
Az óvodai nevelés célja: a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Az óvodai nevelés feladatai
  • Egészséges életmódra nevelés
  • Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
  • Értelmi fejlesztés,nevelés megvalósítása

Az óvodai élet megszervezésének elvei
  • Személyi feltételek
  • Tárgyi feltételek
  • Az óvodai élet megszervezése: napirend; az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését tartalmazó dokumentumok.
  • Az óvoda kapcsolatai: család; bölcsőde; közműv.int.; iskola; kisebbségi szervezetek, egyesületek

Az óvodai élet tevékenységi formái
  1. Játék
  2. Mese, vers
  3. Ének, zene, énekes játékok
  4. Rajzolás, mintázás, kézimunka
  5. Mozgás
  6. A külső világ tevékeny megismerése (környezet megismerése, matematikai ismeretek)
  7. Munka jellegű tevékenységek (önkiszolgálás, közösségért végzett munkák, növény, állatgondozás stb.)
  8. Tanulás

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet:
  • testi
  • lelki
  • beszédfejlettség
  • elemi ismeretek
  • szociális fejlettség területén.


Részletesen itt tájékozódhatsz!


2009. júl. 15.

Az óvodai nevelés rendszere


Gyakran hallom ismerőseimtől, hogy milyen az én munkám, semmi mást nem kell csinálnom, csak játszani a gyerekekkel. Valóban, az én hivatásom gyönyörű! Akkor dolgozom jól, ha a gyermekek azt mondják otthon: "Ma is jót játszottunk az oviban". Az oktatási rendszer első lépcsőfoka az óvoda, meghatározott cél és feladatrendszerrel. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve, játékos keretek között történik a gyermekek sokoldalú fejlesztése. Erről minden szülő tájékozódhat az Óvodai nevelés országos alapprogramjából, ill. óvodája Nevelési Programjából.

2009. júl. 14.

Találós kérdések (állatok) 1.



A bajusza égnek áll,
a borbélyhoz mégse jár.
A konyhában üldögél,
egeret fog, azzal él.
(macska)

Görbeszarvú nagy állat,
reggel, este tejet ad.
(tehén)

Varrni még senki se látta,
Mégis csupa tű a háta.
(sündisznó)

Tüske elől,
Tüske hátul,
Kiáll minden
Oldalából.
(sündisznó)

Zöld színű és fürge vagyok.
Hogyha farkam elvesztem,
nemsokára
lesz egy újabb, mivel újra
növesztem.
(gyík)

Fűben csúszik,
Fűben mászik,
Vízben siklik,
El nem ázik.
(kígyó)

Vízben élek, brekegek,
Ismertek-e gyerekek?
Szúnyoglábon élek,
A gólyától félek.
(béka)

Behúzódik a sarokba
a hálóját szövi, fonja.
(pók)

Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
(tücsök)

Fürge állat, hogy is hívják,
Ugrál ágról, ágra,
Mogyorót gyűjt nagy serényen
a fa odújában.
(mókus)

Kicsi fehér házikó,
benne sárga kiscsikó.
Széttörött a házikó,
kiugrott a kiscsikó.
(csibe)

Lábon járó párna,
a gúnár a párja.
(liba)

Föld alatt sötétben ásom
éjjel-nappal a lakásom.
(vakond)

Fúrója nincs és
folyton fúr,
A föld alatt ő az úr.
(ürge)

Nincsen hangom,
nem beszélek,
tiszta vízben
vígan élek.
(hal)

Él egy állat erdőn, réten,
bezárja a házát télen.
Kimegy, hogyha itt a tavasz,
mégis, félig otthon marad.
(csiga)

Rózsaszínű pici kígyó,
Lábak nélkül mozdul,
Füvek alatt, föld alatt
Alagutat fúr.
(giliszta)

Hét a pettyem,
bogár vagyok.
Ugye szeretsz engem?
Ha énekelsz,
meglebbentem
pipacspiros ingem.
(katica)

A füledbe zizegek,
meg is csíplek, ha lehet.
(szúnyog)

Szépnek tart felnőtt és
gyerek,
pedig csúf hernyóból
kelek.
(lepke)

Tarka, de nem virág,
szárnya van, nem madár,
álló napon a rét fölött száll.
(lepke)

Icipici repülő,
Vizek fölött, bokrok között
Szita szárnyakon röpködő.
(szitakötő)

Nem csicsergő - zúgó
madár,
mindenféle szemétre száll,
hat fekete póklábával,
királynak is fejére száll.
(légy)

Rügyet, falevelet rágok,
négyévenként kárt
csinálok.
(cserebogár)

Icipici lámpa
világít az éjben,
Úgy repül, mint a levél
a szélben.
(szentjánosbogár)

Nedves orrával szimatol,
A gazdája után lohol.
Ő a hűség mintaképe,
Házunk, családunk őrzője.
(kutya)

Mindig mosdik,
de sosem törölközik.
(macska)

Istálló a lakása,
Asztala a jászola,
A sörényét meg-megrázza,
Rányerít a friss szénára.
(ló)

Kedvelem a zsenge füvet,
lágy akár a selyem.
Mek-mek, én csak annyit
mondok:
kóstold meg a tejem.
(kecske)

Csengő cseng a nyakában,
Kint legel a határban.
Türelme nagy, orra pisze,
Puha gyapjú göndör szőre.
(bárány)

Turcsi orrú a mamám,
kunkori a farkincám.
(malac)

Fülem hosszú, bundám
selymes,
a farkincám pöttöm.
Húsvétkor a gyereksereg
nagyon várja a jöttöm.
(nyúl)



2009. júl. 13.

Találós kérdések (Föld - Ég)



Körbe-körbe járok,
Soha meg nem állok,
Fáradt mégsem vagyok.
(a Föld)

Éjjel-nappal mindig forog
mégse szédül el.
(a Föld)

Aranyalma csillog-villog,
ha ránézek megvakulok.
(A Nap)

Ezer kis lepke szárny nélkül,
jő egy ember láb nélkül,
mind megeszi száj nélkül.
(A hópehely és a Nap)

Kék mennyezet,
Arany szegekkel kiverve.
(Égbolt)

Sötét bársony széjjelterül,
Rajta ezer lámpácska ül.
(Csillagos ég)

Szegényt és gazdagot
egyformán melegít.
(Nap)

Ki tud mindennap lába nélkül felkelni?
(Nap)

Mi az, ami nélkül senki nem tud élni?
(levegő)

Lába nincs, mégis sebesen fut.
(szél)

Mikor fekszel, ő akkor kél,
Egyszer egész,
máskor csak fél.
Nincs tüze,
mégis lámpás,
A vándornak mégis áldás.
(Hold)

Mindig volt, mindig lesz,
de öthetes sosem lesz.
(Hold)

Este kel fel,
Reggel fekszik le.
(Hold)

Kék mezőben szép ezüstnyáj legelész,
körülötte egy fényes pásztor heverész.
Nappal akármerre nézem, keresem,
nem tudok rájuk találni sohasem.
(Hold és a csillagok)

A napfénytől nem nagyon félnek,
Csupán sötét éjben élnek.
Oly vidámak, úgy ragyognak,
reggel szépen elalusznak.
(csillagok)

Szekeremnek nincs kereke, négy,
de te azzal sehová se mégy.
Én sem ültem rajta soha még,
messze van az ide, mint az ég.
(Göncölszekér)

Messze megyen , meg sem áll,
hanyatt fekszik, fel sem áll.
(folyó)

Szalad láb nélkül,
elnyel torok nélkül,
ágya van, de nem alszik.
(folyó)

Ha sok van, veszély,
Ha kevés van baj.
Ha nincs belőle elpusztulsz.
(víz)

Egyszer locsog,
máskor csobog,
te vödörben hordod.
(víz)

Nem láthatod,
nem foghatod,
Nem eheted, nem ihatod,
még sem tudnál
nála nélkül élni.
(levegő)

Nincsen szaga,
nincsen színe,
Ő az élet még sincs íze.
Nem láthatod,
Pedig nézed,
de, ha elfogy,
mindjárt véged.
(levegő)


Nem foghatsz meg, nem is láthatsz,
ha akarod, megtalálhatsz,
lehetsz felnőtt, lehetsz gyerek,
teveled is feleselek.
(visszhang)

Lassan megy, mégis
versenyt fut a nappal.
(árnyék)

Földön fut négykézláb,
a lábamnál látszik,
este nagyra nő, éjjel nem látszik,
követne akkor is, ha vízen járnék.
(árnyék)

Mellém szegődik, meg nem szólít.
Mi az?
(árnyék)

Ragyogok odafenn az égen.
Sokszor utaztam már
a Göncölszekéren.
(csillag)

Aranydiót gyűjt a hajnal
ezüst kosarába,
hogy az este felhordja majd
sötét padlására.
(csillagok)



Napirend




Az óvodába lépés nagy változást jelent a gyermek életében, mert a családi környezetből egy ismeretlen világba csöppen a gyermek. Az óvoda nem pótolhatja a gyermek számára a családot, de nyugodt, barátságos, légkört teremthet, ahol biztonságban és jól érezheti magát minden gyermek. Ahol kedve szerint játszhat, gazdag, változatos tevékenységekben fejlődhet egész személyisége. Az óvodában, de otthon is az állandó napirend adja ennek a korosztálynak a nyugalmat és a biztonságérzetet. Gondoljunk csak arra, milyen a gyermek reakciója olyankor, ha valami nem úgy történik otthon, ahogy "szokott". Az óvodában ugyanez a helyzet, ha valami változás történik a napirendben, azonnal rákérdeznek a változás okára. Ilyen lehet pl. óvodában egy-egy színház, mozi látogatás, kirándulás. Ezek az események azonban nem zavarják meg a gyermekek nyugalmát, hiszen már napokkal előtte készülünk rájuk.



Ez a mi csoportunk napirendje:




Időtartam
A tevékenység megnevezése


630-12













1200-1300

1300-1700


Megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek
  • a szabad  mozgás
  • műveltségi tartalmak közvetítése
  • növekvő időtartamú (5-35 perces)
  • gondozás és önkiszolgálás
  • folyamatos tízórai
  • játék, vagy séta a szabadban
  • különböző munkatevékenységek


Gondozás, önkiszolgálás, ebéd

Pihenés, alvás,
az egyéni alvásigény figyelembevételével, folyamatos ébredés, gondozás, önkiszolgálás, uzsonna.
Játék a szabadban, folyamatos hazamenetel.


Hetirend




A hetirend kialakítása a tudatos tervezést szolgálja. Természetesen mindig figyelembe vesszük a gyermekek igényeit, érdeklődését és a spontán adódó helyzeteket. Így a hetirend bármikor a gyermekek érdeklődéséhez igazítható. A napi és hetirendünk állandó eleme a Pek-torna mozgásfejlesztés, amit mindig örömmel várnak és végeznek a gyerekek.

Hetirend

 
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Vers, mese
Külső világ tevékeny megismerése
Matematikai tapasztalatok
Rajz, festés, mintázás, kézimunka
Vers, mese



Ének, zene,énekes játékok, gyermektánc

Mozgás



 

 Úszás
Nagylabda
gyakorla-tok

mozgás
fejlesztés: 1.gy.
katolikus hittan: 1.gy.



 Lábtorna,
sétanap



általános fejl. 5.gy.



 Úszás
Mozgáskotta



mozgás fejl. 2.gy.





Alap-
gyakorlatok



mozgásfejl. 4.gy.
logopédia: 6.gy.
angol 5.gy


Masszíro-
zás



logopédia: 1.gy







2009. júl. 11.

Szabályjátékok az óvodában 2.



Jól figyelj!


Az óvónő előre megbeszéli a gyerekekkel, hogy futkározhatnak a teremben, de bizonyos szavakra, mit kell cselekedniük. Pl: tapsra fordítsanak hátat az óvónőnek, bumm-ra mindenki leül a földre....Szavak helyett másféle jelzésekkel is irányítható a játék, pl: karfelemelés - megállás, dobbantás - guggolás....Aki eltéveszti a mozdulatot, kiesik a játékból.


Ütögető

A gyerekek körben állnak. Egyikük közülük a "bukta", aki labdát ütöget a földre és a következő mondókát mondja:

Egy előre
Két kettőre
Három hatra
Hat kilencre
Üsd ki tízre,
Bukta!
Az utolsó szóra a gyerekek szaladni kezdenek. A bukta utánuk dobja a labdát, akit eltalál azzal helyet cserél.


Kakukk játék

A gyermekek (madarak) szétszórtan állnak, kört rajzolnak maguk köré (fészek). A kakukknak nincs fészke, várja, hogy elfoglalhasson egyet. A madarak meglátogatják egymást: vezényszóra átfutnak egy másik fészekbe. A kakukk is igyekszik elfoglalni egy fészket. Akinek nem jut fészek, az lesz az új kakukk.


Kertész játék

Minden játékos választ magának egy virágnevet. Székre körbe leülnek, középen áll a kertész és mondja:

Én vagyok a kertész,
nekem kell a nefelejcs!

Helyet cserél a nefelejccsel és most ő mondja:

Én vagyok a nefelejcs,
nekem kell a tulipán!

Helyet cserél vele. Így tovább, mindaddig, míg minden virágra sor nem kerül. Ekkor az utolsó virág a kertészt szólítja, aki felugrik a helyéről és így szól:

Én vagyok a kertész,
nekem kell az egész!

Erre mind felugranak és forognak maguk körül. Közben tapsol egyet a kertész és leül egy székre. A többiek is igyekeznek egy széket elfoglalni. Akinek nem jut hely, annak neve: kóró.
Ugyanezt gyümölcs, zöldség nevekkel is játszhatják.


Csendes, vagy csattos

A játszók kört alkotnak. Egy gyermeknek bekötik a szemét, középre állítják és megkérdezik tőle:

Csendes, vagy csattos?

Ha a válasz csattos, akkor a kör tagjai tapsolnak, körülugrálják a középsőt és a hátát ütögetik.

Ha a válasz csendes, akkor csendben, óvatosan járják körül és megcsipkedik.

Közben a középen álló igyekszik megfogni valakit. Ha sikerül, helyet cserélnek és a játék újra kezdődik.



Kapd el a botot!

A félkörben felállított játékosokat sorban megszámozzuk. Velük szemben egy gyermek botot tart a kezében. Mindenki nagyon figyel, mert egy adott pillanatban elengedi a kezében tartott botot, mond egy számot. A számot viselő játékosnak el kell kapnia a botot, hogy ne essék le a földre. Aztán ő mond egy számot és így tovább, míg minden gyermek sorra nem kerül.


Kerek, de nem alma

A gyermekek félkörben ülnek bekötött szemmel. A játékvezető egyenként adja a tárgyakat (labda, pamut gombolyag, hagyma, paradicsom, barack stb.) az első gyereknek, aki megtapogatja, megszagolja és továbbadja a másodiknak. Így adogatják kézről kézre, míg az utolsóhoz ér, aki érkezési sorrendben leteszi őket maga elé a földre. A játékvezető pedig letakarja egy kendővel. A gyerekek leveszik a kötést a szemükről. A feladat az, hogy felismerjék a tárgyakat és abban a sorrendben nevezzék meg ahogyan kézbe kapták.


Mérges pulyka

Egy nagy kört rajzolunk, ez a mérges pulyka kertje, majd a körbe egy labdát teszünk. Egy gyermek a körbe áll és egy kendővel csapkodja azokat, akik bemerészkednek a kertbe. A körön kívül álló gyermekek az alábbi mondókát mondogatják:

Szebb a páva, mint a pulyka,
szebb, szebb, szebb.
A pulykának rút az orra,
rút,rút, rút.

Ezután igyekeznek a körből kihozni a labdát. Akinek sikerül a labdát kihozni anélkül, hogy a pulyka megütné, az lesz a következő játékban a pulyka.


Ravasz róka

A gyermekek kört alkotnak, behunyják a szemüket. Az óvónő körbe jár, majd megérint egy gyermeket: "Te leszel a ravasz róka!" A gyermekek kinyitják a szemüket és háromszor kérdezik: "Hol vagy te ravasz róka?" A róka idáig hallgat, majd a harmadik kérdés után azt mondja: "Itt vagyok!" és kergetni kezdi a gyerekeket. Többször választhatunk rókát, és mindig megszámláljuk, melyik róka, hány gyereket fogott meg.


Gólya és békák

Egy nagy kört rajzolunk, az a tó. A gyerekek beállnak a körbe, ők a békák. Egy gyermek a körön kívül áll, ő a gólya és az alábbi versikét mondja:

Béka ,béka brekk, brekk
Vasvillával kergetlek!

A mondóka végén a békák kiszaladnak a tóból, a gólya pedig üldözőbe veszi őket. Akit megfog, kiesik a játékból. A békák visszaszaladnak a tóba , a gólya újra kezdi a mondókát. Az a győztes, akit utoljára fog meg a gólya.

2009. júl. 4.

Szabályjátékok az óvodában 1.



Kaparászó egerek


Egyik gyermek a "macska" az asztal alatt. A többiek az "egerek", az asztal körül állnak, kezükkel az asztalt kaparják. A macska egy óvatlan pillanatban kezével odakap az asztal tetejére. Ha valakinek a kezét sikerül megfognia, helyet cserél vele. Ha nem,továbbra is ő marad a cica.


Tréfás játék


A gyermekek széken ülnek. Az óvónő kiválaszt egyet közülük és a többiek elé állítja. A kiállított gyermek különböző nevettető mozdulatokat végez, vagy tréfákat mond. A gyermekeknek azonban mindezt komolyan kell végignézniük, illetve hallgatniuk. Aki nevet, kiesik a játékból.


Az észrevétlen tárgy

A gyermekek háttal állnak a terem egyik részében, távol a játékvezetőtől. A játékvezető ezalatt valamilyen tárgyat (kulcsot, gombot, fésűt) jól látható helyre tesz. Ezután jelt ad a játékosoknak, hogy keressék meg a tárgyat. Aki észreveszi, hogy hol van, nem nyúl hozzá, hanem szép csendben odamegy a játékvezetőhöz, a fülébe súgja, majd leül a helyére. Rendben minden játékos észreveszi a tárgyat. Aki elsőnek vette észre, az lesz az új játékvezető.


Érj utol kakaska!

Három gyerek egymás kezét fogja, mégpedig úgy, hogy a két szélső arccal ellentétes irányban álljon. A középső mintegy tengelyt alkotva egy helyben forog, a két szélső pedig egymást kergetve szalad körülötte, miközben mondogatják: "Érj utol kakaska, kendermagos tyúkocska." Addig forognak, amíg az egyik kergető el nem éri a másikat.


Tégy így, tégy úgy!

A játékosok tetszés szerint ülnek, vagy állnak. Az óvónő felszólítására: "tégy így!" - mindenki ismétli az óvónő mozdulatát. Amikor azt mondja:"tégy úgy!" - nem szabad mozogni.Az a győztes, aki nem hibázott. A játékvezető gyermek is lehet.


Cica-mica

Az egyik játékosnak (ő a cica), bekötjük a szemét. A többiek körülötte szaladgálnak, ők az egerek. A cica igyekszik egeret fogni. Ha sikerül, a következő párbeszédre kerül sor:
- Cica-mica mit fogtál?
- Egy kis egeret!
- Megegyem, vagy meghagyjam?
- Hagyd meg szegényt, mert csak egy éves!
Erre a cica elengedi, de ha harmadszor is megérinti, (három éves), akkor ő lesz az új cica.


Nyuszi pajtás

A játékosok körben ülnek. A játékvezető gyermek egyik társa felé fordul és megkérdezi:
-Nyuszi pajtás, hogy vagy?
A kérdezett azt feleli:
- Köszönöm, jól!
A kérdező tovább kérdez:
- És hogy van a szomszédod?
- Nem tudom, majd megkérdezem! Erre a "nyuszi pajtás" odafordul a szomszédjához és más állatnevet mondva kérdi:
- Róka pajtás, hogy vagy?
Így kérdezik egymást sorban a gyermekek. Mindenkinek nagyon kell figyelni, mert az állatneveket nem szabad ismételni.


Felelj gyorsan!

A gyermekek körben ülnek, az óvónő kérdez:
Mi piros? zöld? kék? fekete stb.
Mi édes? savanyú? keserű sós stb.
Mi sima? érdes? stb.
Mit lehet megenni?
Mit lehet gyúrni?
Mivel lehet világítani?
Mi terem a kertben?
Mi szükséges a házépítéshez?
Számtalan kérdéssel tehetjük érdekessé a játékot.


Mesterségek

A gyermekek félkörben ülnek Az óvónő valakinek odadobja a labdát és közben megnevez egy mesterséget. Aki elkapja megnevez egy tárgyat az illető mesterség köréből és azt is megmondja, hogy mit csinálnak vele.
Vagy: a labdaadogató nevezi meg a tárgyat, az elkapó pedig a mesterséget . Pl.: hajó-tengerész, repülőgép-pilóta.



Mit főzünk ma?

A játékosok körben ülnek. Mindenki választ magának egy - főzéshez szükséges - élelmiszernevet és azt jól megjegyzi.
Az óvónő mesélni kezdi, hogy mit főz ma ebédre. Elmondja, hogy milyen élelmiszereket használ fel. Amelyik gyermek az általa választott élelmiszer nevét hallja, feláll, egyszer körbe forog és leül. Így minden egyes élelmiszer említésére megperdül egy-egy gyermek. Megbeszélhetjük azt is, hogy pl. a só és a liszt említésekor mindenkinek fel kell állnia és körbe kell fordulnia.






Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...