Rendszeres olvasók

2009. jan. 25.

A játéktevékenység fejlődése óvodáskorban III.


Az óvodáskorúak játékának harmadik csoportját a szabályjátékok alkotják.

Olyan játékok tartoznak ide, ahol előre meghatározott szabályokat kell betartani a gyerekeknek.
A szabályjátékoknak két csoportját különböztetjük meg:
- mozgásos szabályjátékok: dalos népi játékok, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, versenyjátékok
- értelemfejlesztő szabályjátékok: a gyors érzékelést, a megfigyelést, a figyelmet, a logikus gondolkodást, az ismeretet fejlesztő játékok
A szerepjátéknak és a szabályjátéknak sok közös vonása van, de egy lényeges különbség van közöttük, a szabály. A játék lényegét a szabályok adják meg. Aki nem tartja be a szabályokat, az kiesik a játékból.
A szabályok több dologra vonatkozhatnak:
- Mozdulatra. Nem szabad beszélgetni, be kell csukni a szemet, csak tapintással lehet keresgélni.
- Hely, idő. Csak a szőnyeg a „ház”, a hunyó csak egy idő után kezdheti keresni a társait.
- Magatartás. Hogyan lehet segíteni a játszótársnak, mi a játékvezető feladata, hogyan esik ki valaki a játékból, mi a vesztesek sorsa.

Szabályjátékokat általában óvodai környezetben játszanak a gyerekek. A többi játékhoz hasonlóan, a szabályjátékok is fejlesztő hatásúak:
A mozgásos játékok során a gyermekek természetes mozgásokat végeznek: ugrálnak, szaladgálnak, labdáznak. Lehetőség van bonyolultabb mozgások gyakorlására is: hajítás, labdagurítás, elkapás, labdapattogtatás.
A szabályjátékok nem csak a gyermekek mozgását fejlesztik, hanem a hallást, tapintást, látást is. Pl.: szembekötősdi, Mi van a zsákban? Találd ki, hogy ki vagyok!
Az ismeretek felidézésének képessége is fejlődik. Pl.: Föld, víz, levegő. Mond az ellentettjét! Találd meg a párját!
A legtöbb játék esetében fejlődik a figyelem (figyelemösszpontosítás, figyelemmegosztás), megfigyelőképesség.
A szabályok fejlesztik az önuralmat. Győzelem esetén sikerélményhez jutnak, erősödik az önbizalmuk. Alkalmanként át kell élniük kudarcokat is, melyeknek elviseléséhez hozzá kell szokniuk.
A dalos népi játékok fejlesztik a szépérzéket, formálják a gyermekek zenei ízlését.
Manapság már számos olyan gyermekkiadvány létezik, melyekben az értelmi képességek valamelyik területének (érzékelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztését szolgáló játékokat találunk.
Használjuk ki ezeket a lehetőségeket is!


A játéktevékenység fejlődése óvodáskorban II.


A játéktevékenység fejlődésének következő szintje a szerepjáték.

Igyekszem röviden összefoglalni a tudnivalókat!
Vágjunk bele!
Az óvodáskor kezdetén a játékban nagy fejlődés figyelhető meg. A gyermek önállóságra törekszik, szeretne a felnőttek tevékenységeiben részt venni, ami sokszor teljesíthetetlen.
Bevonhatjuk otthoni teendőkbe, de nem tevékenykedhet a munkahelyünkön. Ezért a gyermeknek szüksége van egy olyan tevékenységre, amelyben a felnőttek szerepébe beleélheti magát, ahol reprodukálja képzeletének segítségével a felnőttek ténykedéseit. A gyakorló játékból fokozatosan fejlődik ki a szerepjáték. Fejlett formáját csak óvodáskor végére éri el. Hogy milyen gyorsan, ez tőlünk felnőttektől függ, szülőktől és nevelőktől. Hiszen a gyermek nem érti a bonyolult világot, nekünk kell őt irányítanunk, vezetnünk. Hogyan? Minden „miértre” és „hogyanra” választ adni, beszélgetni-magyarázni, bevonni tevékenységekbe, minél több dolgot a természetes környezetben megfigyeltetni. Minél több ismeretet szerez a felnőttek tevékenységeinek részleteiről, annál hamarabb teremt magának képzeletbeli helyzeteket, amelyekben valamilyen szerepet vállal. Pl.: anya szerepet vállal babafürdetésnél, ha megismerheti, hogy az anyukája hogyan fürdeti a kistestvérét, eladó lesz a játékban, ha elvisszük vásárolni magunkkal, hiszen rengeteg tapasztalatot gyűjt.
A szerepjátéknak is több fajtája van:
- a tényleges szerepjáték
- az építő játékok
- a konstrukciós (szerkesztő) játékok

Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják a szerepjáték kialakulását?
Mire érdemes odafigyelnünk?

1.) Az élmény
Ettől függ a játék. A gyermeket érő sokféle hatásból, csak azok lesznek élmények, amelyek érzelmi hatásúak, akár pozitívak, akár negatívak.
Az óvodába járó gyermek élményeinek két forrása lehet:
Óvodán kívüli hatások:
- családi élet eseményei, családtagok egymáshoz való viszonya, munkája
- a gyermekekhez közel álló felnőttek tevékenységei
Ezeken a területeken szerzett élményekből alakul ki pl.: a főzőcske, szülinapos, mamás, orvosos, boltos, utazásos stb. játék.
Óvodán belüli hatások:
- mese: eljátsszák valamelyik mesehős, vagy a mesemondó szerepét. Néha több meséből állítják össze a szerepeket.
- báb: a legtöbb bábjelenet ösztönzi a gyerekeket a látottak eljátszására
- óvodai események: az óvodában végzett munkálatok (faültetés, festés, csempézés), óvodai ünnepélyek (az évzáró hetekig eljátsszák, újra átélik élményeiket)

2.) Képzelet
A gyermek a felnőttek tevékenységéből csak egy-egy mozzanatot ragad ki. Nem látja az összefüggéseket. A hiányzó mozzanatokat képzeletével egészíti ki. A játékot a képzelet indítja el és végig is kíséri a játék egész folyamatát.
Képzeletre van szükség a játékeszközök előteremtéséhez is. Pl.: összetolt asztalokat leterítenek, ez a barlang. Sokszor hallhatjuk azt a mondatot: „mondjuk, hogy……..”
A gyermekek ismereteinek bővülésével a képzelet és a valóság között a különbség fokozatosan csökken, de nem szűnik meg.

3.) A gyermek fejlettségi szintje
Az életkor befolyásolja a játék témaválasztását.
A kiscsoportosok általában közvetlen környezetükből, (gyerek-szülő) választanak témát – ezzel kapcsolatban van a legtöbb élményük: főzőcske, babavendégség, babafürdetés. A kicsik még a tárggyal való cselekvést utánozzák – kavargatják az ételt, de nem biztos, hogy megetetik a babát; fürdetik a babát, de nem öltöztetik fel stb. A játék rövid ideig tart, egy érdekes eszköz hatására, új témát kezdenek.
A középsősök és a nagyok szívesen választanak a felnőttek munkájával kapcsolatos témákat: építkezés, orvosos, boltos, fodrászos játék. A játéktémát hosszabbideig játsszák, több mozzanatból áll. Az előző példánál maradva: kevergetik az ételt, majd megetetik a babát, fel is öltöztetik és elaltatják.
A nagycsoportosok képesek egy játéktémát napokig játszani. Pl.: lisztgyurmából süteményeket készítenek. Másnap boltot rendeznek be, megvásárolják a süteményt, beviszik a babaszobába és szülinapot rendeznek. Ez a téma még tovább bővülhet a következő napokban: a buli után elutaznak a nagymamához, vagy megnézik az építkezést, vagy ajándékot barkácsolnak a következő szülinapra. A lehetőségeknek nincs határa! Amíg van élményük, ismeretük, bővítik a játéktémát.
Ugye milyen fontos az élménynyújtás?

4.) Közösségi kapcsolatok
A kiscsoportosok nem együtt, hanem egymás mellett játszanak. Pl.: mindegyik külön-külön gyógyítja a babáját.
A nagyobbak már együtt játszanak. Elosztják a szerepeket és ennek megfelelően tevékenykednek. Közösségi kapcsolat alakul ki az együtt játszók között. Ez nem csak óvodában alakulhat ki, hanem otthon is, ha rendszeresen több gyerekkel játszhat gyermekünk. Jó kis baráti kapcsolatok is kialakulhatnak.
Vegyes csoportban a kicsik sok ismeretet hasznosítanak a nagyobbak játékából.

Összegezve:
A szerepjáték hatására fejlődnek a gyermekek értelmi, erkölcsi, akarati téren egyaránt.

- Játék közben megszilárdulnak, ill. bővülnek ismereteik.
- Finomodnak az érzékszerveik.
- Pontosodik a megfigyelésük.
- Gazdagodik a képzeletük.
- Fejlődik a gondolkodásuk.
- Bővül a szókincsük.
- Ügyesednek a manuális tevékenységekben (barkácsolás)
Ugye nem is olyan egyszerű dolog megérteni a gyermekek játékát?
Mit csinál és miért?
Miért úgy csinálja, ahogyan csinálja?
Nem is úgy csinálja, ahogy kell !
Hát, üljünk le velük egy kicsit játszani, hátha akkor jobban megértjük őket!


A játéktevékenység fejlődése óvodáskorban I.



Számtalan könyv, tanulmány jelent már meg a játékkal, a játéktevékenység fejlődésével kapcsolatban.
Már az előző bejegyzésekben utaltam arra, hogy a játék kifogyhatatlan lehetőségeket ad a szülők és a nevelők kezébe. Tapasztalatok szerint amelyik gyermek nem játszhat eleget, lassabban fejlődik, mint az aki akadálytalanul játszhat.
Na, jó, de miért kell nekem erről tudnom? – kérdezhetik a szülők.
Játszik a gyerek és kész!
Remélem, a játékkal kapcsolatos bejegyzéseim olvasása után a miértekre mindenki választ kap.

Először is fontos azt tudni, hogy különböző fajtái vannak a játéknak:
- gyakorlójátékok, amelyek főképp a kiscsoportosok (3 évesek) játékai,
- szerepjátékok, melyek mindhárom korcsoportban (3-6 évesek) megtalálhatók,
- szabályjátékok, melyek szintén minden korcsoportban kedveltek.

Lássuk most sorban, hogyan játszanak az óvodások és mit érdemes tudni a játékukról!

A csecsemőkor, de még az óvodáskor első játékos tevékenysége a gyakorlójáték.
Fajtái:

1./ Hangok és a beszéd játékos gyakorlása.
A hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok és dallamok szabályos ismétlése játékká válik. A szöveg ritmikus ismétlése okoz örömöt a gyermeknek. Sokszor mozgással köti össze a mondogatást. Érdemes ezt kihasználni és játékos népi mondókákat mondogatni velük. Ez is hasonló örömforrás lehet, mint a „halandzsaszöveg”.
Pl.: Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga,
Mert ha dolga volna, a lába nem lógna.
Süti, süti pogácsát, apjának, anyjának,
Kedves kis bogarának.

2./ A mozgást gyakorló játékok.
Ide tartoznak azok a játékok, amikor a gyerekek valamilyen mozgást gyakorolnak. Nekünk felnőtteknek úgy tűnhet, hogy össze vissza rohangál a gyerek, pedig, ha figyelünk, észrevehetjük, hogy bizonyos szabályok szerint mozog. Pl. egyik szőnyegről a másikra ugrál, meghatározott útvonalon, vagy mindig ugyanazzal a lábával lép rá a kockára stb. A játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismételgeti és, ha elhibázza, kijavítja a mozdulatot.

3./ Játékeszközök rakosgatása.
Ez a játékforma (összefügg a mozgással) a szülők réme lehet, amikor a gyermek az összes játékát kirakosgatja, lépni sem lehet a szobában. Pedig ez is játék, maga a rakosgatás okoz örömöt, de még szerepvállalás nélkül. Ha megkérdezzük tőle hogy miért lomolta a kockákat pl. a lábosokba, csak tágra nyílt szemmel értetlenül néz ránk. Hát, azért, mert ez jó neki, ez egy jó játék !!!

4./ Játék különböző anyagokkal.
Ugyancsak a mozgással összefüggő gyakorlójáték. Ebben az esetben egy anyaggal való mozdulat, művelet köti le a gyermeket és nyújt számára örömöt.
Ilyen pl.: a homokozás, a homok szórása, minden cél nélkül.
A víz öntögetése, papírtépés.

Összegezve:
A gyakorlójáték során szerzik a gyermekek első ismereteiket. Megismerik a tárgyak keménységét, színét, hangját formáját, az anyagok formálhatóságát, halmazállapotát, térbeli elhelyezkedését, önmaguk viszonyát a tárgyakhoz. A gyakorlójátékban kezd kialakulni és egyre biztosabbá válik a gyűrés, gyúrás, gurítás, dobás,, húzás, öntögetés, egymásra rakosgatás stb. készsége. Fejlődik a gyermekek térbeli tájékozódása, finommozgásuk, beszédkészségük. Ismételten sikerélményt élnek át, amely pozitív hatással van egész személyiségük fejlődésére.
A fentiek ismeretében, ugye érdemes gyermekeink számára a gyakorlójáték lehetőségét biztosítani?


2009. jan. 21.

Farsangi versek 1.


Czeglédi Gabriella: Áll a bál
Farsangi fánk,
Pufóka,
Teremben áll
a móka.
Kéményseprő,
Piroska,
A szakács meg
A kukta.
Ropják együtt
A táncot,
Mind megeszik
A fánkot.
Sarkady Sándor: Farsang
Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
Járják a bolondját:
Dínomdánom, vigalom
Nincs a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok.
Rázzátok a kolompot:
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.
Simkó Tibor: Csűrdöngölő
Duda dünnyög:
Düdü-dü-dü,
Fölsüvít a
Hegedű,
S mint a zúgó
Szélmalom
Felel rá a
Cimbalom.
Dinge-donga
Döng a ház,
Itt a farsang,
Most bokázz,
Verd a padlót,
Hogyha kell,
Úgy se mégy ma
Innen el!
Farsang (népi mondóka)
Farsang van, farsang van,
Járjuk a táncot gyorsabban.
Fergeteges ez a tánc
Még a ház is muzsikál
Farsang van, farsang van,
Járjuk a táncot gyorsabban.
Pálfalvi Nándor: Farsang
Táncra, táncra kislányok,
Daloljatok kisfiúk
Itt a farsang, haja-huj.
Ne lássunk most szomorút.
Mert a farsang februárban
Nagy örömet ünnepel.
Múlik a tél haja-huj
S a tavasznak jönni kell.
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Jancsi bohóc
a nevem.
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén
Szeretném, ha
szeretnél.
Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz!
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
Kezdődik a
nevetés.
Tíz forint a
fizetés.
Ha nincs pénzed,
ne nevess!
Azt nézd, innen
elmehess.
Szepesi Attila: A bohóc
Vidám legény a bohóc,
piros haja csupa kóc,
ide lép, oda lép
a zubbonya búzakék.
Lengő inge pepita,
lobog rajta pántlika,
viháncol, nótázik,
karikákkal mókázik.
Csupa fintor, csupa folt,
csupa masli, csupa gomb,
csupa csengő, csupa szín,
csupa csuda karmazsin.
Vidor Miklós: Bolond bál
Bolond-bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.
Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre,
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
két füles dinnyével
golyózott.
Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj-
paróka.
Víg paprikajancsi
dobolt rám!-
Ilyen volt a híres
bolond bál.
Osváth Erzsébet: Sül a fánk
Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
Illatozik,
nő, dagad
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
Már a tálon
a sok fánk.
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.


Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pöce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szól a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.
Donkó Sándor: Bohóc
Ez a krumpli nem az orrom,
bár most az orromon hordom,
farsang van, jó tréfa az,
ha a zsűri rám szavaz.
Bohóc vagyok én a bálon,
a táncot is megpróbálom,
ha nagy cipőm fenn akad,
a publikum rám kacag.
A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az volna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem…
Garai Gábor: Táncdal
Citera pengi: körbe járjad,
Katica, Böske, szedd a lábad!
Lobog a rózsa, rezeda bokra,
tavaszi lázban rezeg a szoknya.
Csoóri Sándor: Farsang napi kutyabál
De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsang napján
minden kutya
bálba kutyagolna.
Nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp meg a bolha is.
Komondor kényelmes,
lassú táncot ropta,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva:
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.
Fenyves Mária: Cirkuszban
Bohóc vagyok nem tagadom,
csörgő sipkám neked adom!
Cintányérom összeverem,
bukfencezek a fejemen.
Jókedvemet nem tagadom,
viccet mondok, ingyen adom.
Tapsra is kész a kezem,
piros kesztyű kezemen.
Ha produkciómnak vége,
futok a közönség elébe.
Gyárfás Endre: Varjúfarsang – Kárkarnevál
Szól a Csóka:
- Varjú Vendel!
Holnap bál lesz,
ne feledd el!
Diszkógöncben
vagy frakkban,
légy ott, hiszen
farsang van;
fürge szárnyán
mókát szállít
január.
Ám a varjú
ennyit mond csak:
- Kár, kár, kár.
Végül persze
elmegy Vendel,
polkázik a
verebekkel,
tangózik a
sirállyal,
mulattatja
vidám dal.
S mikor farsang
farkát húzza
február
Így szól Vendel:
- Kár, hogy elmúlt,
kár, kár, kár!
Kiss Anna: Bögre – bál
Bödön ledübben
Réztál lecsattan
Fazéknak lángon
Tejhabja lobban
Rebben a lámpa
Daráló járja
Egerek jönnek
A bögre – bálba
Kemence döngi
Vastepsi zengi
Fütyül a kulcsluk
Nincs itthon senki
Gazdag Erzsi: Cincér lakodalom
Szörnyű sok a sokadalom
Áll a cincér lakodalom.
Tücsök és a kabóca
a vigalom bohóca.
Megsütöttek három bolhát,
s hat szúnyognak száraz combját
kirántották ebédre.
- Jó étvágyat melléje! –
Mondóka
Elmúlt farsang el, el, el
Kinek használt, kinek nem.
Nekem használt, neked nem
Én táncoltam, te meg nem.
Sarkady Sándor: Kikiáltó
Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.
Csoóri Sándor: Esti párbeszéd
Jó estét hársfa!
Hová készülsz?
- Bálba!
Hová, milyen bálba?
- Hold udvarába
sárgarigó-bálba.
Mit csinálsz te ott?
- Gyere velem majd meglátod,
ághegedűn muzsikálok,
rigóknak dalolok.
Czeglédy Gabriella: Farsang
Belebújunk maskarába,
úgy megyünk a jelmezbálba.
Farsangolunk, vigadunk,
reggelig csak táncolunk.
Fittyet hányunk a hidegre,
vastag jégre, hóesésre.
Kint hóember szalutál,
idebent meg áll a bál.
Csoóri Sándor: Csúfoló
Lánycsúfoló
De vidám a baba-bál
egy-két baba be-beáll
Unalmas a baba-bál,
egy-két baba ki-kiáll.
Fiúcsúfoló
Kettétörött a fakard,
a fejedet megvakard!
Míg a fejed vakarod,
mocorog a sityakod!
Csukás István: Táncolj hát, node vígan járd
Táncolj hát, node vígan járd,
táncos lábad ne sajnáld,
ki a lábát sajnálja,
kinevetik a bálba.
Drégely László: Babafarsang
Baba-farsang
Baba-bál,
Táncol a sok
Baba-pár.
Medve Berci
Trombitál,
Keljfeljancsi
Fejen áll.
Járták tegnap,
Járják ma,
Elfáradnak
Holnapra.
Kiss Dénes: Bábu-bál
Babák, bábok,
bábok bálja
kezdődik itt
nemsokára.
Figyeljetek gyerekek!
Meghívómat kikiáltom,
Vegyetek részt mind a bálon.
Uccu! Ott a helyetek.
Drégely László: Farsangi bál
A zenészek
Muzsikálnak,
Fürge lábak
Táncot járnak,
Járja Sára,
Meg a párja,
Víg a kedvük
Itt a bálba’
Táncol bohóc,
Huszár, medve,
Sanyi manó
Mek-mek kecske,
Mazsola is
Vígan járja,
Böbe baba
Lett a párja,
Sürög-forog
A sok népség,
Reggelig tart
A vendégség!

Őszi versek



Tasnádi Varga Éva: Itt van az ősz

Piros már a csipkebogyó
tetején ül egy manó
Hűvös szél fúj a nyakába,
les a szélbe, les a fára.
Megjött az ősz, mondja halkan,
nyuszi bujkál a bokorban,
Aludni megy most gyíkanyó,
egyet-kettőt szól a rigó.
Róka fiúk is bebújtak,
ködös már mind az utak,
Elmúlt már a nyár, szól a manó,
s hajlik, leng a csipkebogyó.
Pálvölgyi Pál: A fecske búcsúja

Egy kis fecske
egyik este,
mikor megtért
az ereszre,
keservesen
csicseregte:
„Szeptemberben
e berekben
nincsen fecske élelem.
El kell mennem,
mert a hideg
ellenségem
énnekem.
Megígérem,
tél végével,
ha megjön a
kikelet
és elűzi
a telet,
itt leszek az
eresz szélén
és a puha
fészek mélyén
kis fecskéket
nevelgetek.
Barabás Éva: Szilvásgombóc

Kabátot akart a szilva
Tudta, ez neki nincs tiltva.
Töprengett, hol vegyen,
Hogy szép és jó legyen ?
Hopp, megvan ! Gondolta,
S bebújt egy szilvásgombócba.
Majtényi Erik: Köd

Köd, köd
sűrű köd,
napsugárka
megszökött.
Eltakarja
hegyek lánca?
Belebújt egy
csigaházba?
Fergeteges
fellegekbe?
A tolvaj ősz
Zsebre tette?
Ki tudja,
mondja meg:
Hova bújt el,
hova lett?
Bars Sári: Ősz az erdőn

A som sötétpirosra érett
Kék fényben csillog a kökény
Elsorolni sem tudom,
Hányféle kincs az enyém.
Gyönysort fűzök gesztenyéből
Szedek rőtszínű falevelet,
Füttyszót csenek az őszi széltől
S a madarakkal elmegyek.
Fazekes Lajos: Őszi este

A tücsök szól
a bokorból,
hogy itt az ősz
már itt az ősz.
és zúg a szél
ha fákat ér,
és peregnek
a levelek.
Az utakon
elvész a nyomom,
csillag vezet
most engemet.
Pákolitz István: Dió

Kihasadt a dió
zöld zakója,
Nem csoda: viseli
Tavasz óta
Őszanyó megvarrná
ökörnyállal,
De az a pár öltés
mit használna?
Labdázik a szél
közel-távol:
Kirázza a diót
zakójából.
Sarkady Sándor: Ősz

Lomb lehullott,
Mák kipergett-
Őszi ágat
Szél diderget.
Hidegebb már a
Sugár is
Elment a fecskemadár is.
Már is, már is…?
Odavan a nyár is!
Sallay Gizella: Ősszel

Ősszel üres a határ
Gólya, fecske távol száll
A veréb itt marad,
Siratja a szép nyarat.
Lehullott a falevél
Nemsokára itt a tél.
Elbúvik a kisbogár,
Elmúlik a meleg nyár.


Mondókák:

Kopár dió, mogyoró,
kis mókusnak ez való.
Odújába elrakja,
télen elropogtatja.
Esik eső csepereg,
sárga levél lepereg.
Feri, Teri felszedi,
kosárkába begyűjti.
Október ber, ber, ber,
fázik benne az ember.
Szőlőt csipked a dere,
édes legyen szüretre.
Hull a dér, hull a dér,
daru, gólya útra kél.
Költöznek a melegre,
napsütéses vidékre.
Éva szívem Éva,
most érik a szilva!
Terítve az alja,
felszedjük hajnalra.

Nyári versek



Drégely László: Nyári tánc

Tarka réten,
fák alatt,
fiúk, lányok
játszanak.
Körbe állva,
táncot járva,
mindenkinek
víg a párja-
Velük mulat
tündér lánya,
napsugár a
koronája.
Osváth Erzsébet: Villám villan

Villám villan,
ég dörög
sivítnak
szélördögök.
És felhők zuhanyából
Záporoz a nyári zápor.
Győri D. Balázs: Nyári szellő

Nyári szellő ficánkol,
füttyöt hoz a madártól,
trallala, trallala,
ágat tép a fűszálról.
Ugra-bugrál az úton,
folyó felett a hídon,
trallala, trallala,
táncol árkon bokrokon.
Megcsiklandoz engen is,
s nevet rajtam a hamis,
trallala, trallala,
vidám leszek magam is.
Osváth Erzsébet: Aranyszárnyú nyár

Aranyszárnyán
száll a nyár,
tavaszhúgát váltja
Sereg madár,
víg énekes
a tarka uszálya.
Szitakötők kísérik
-mint drágakő, zöldek-
amíg lába
fürge lába
érinti a földet.
Pipacsot nyit,
pirulót,
nefelejcset,
kéket,
mosolyától virulnak a
szelíd százszorszépek.
Rózsabimbót,
hogyha bont-
a leggyönyörűbbet-
pacsirták dalolnak
tücskök hegedülnek.
Fecske Csaba: Nyári éj

Pislákol a nyári Hold,
ellobban kanóca,
messzi rétről haza, most
biceg a kabóca.
Túl a parton zsong a nád,
brácsázik a béka
Fű bajszáról hull a gyöngy:
álmok buboréka.
Kertész Éva: Nyári vihar

Szél hajlik, lengve leng
Eső koppan csengve cseng,
Nap eltűnik, villám csattan,
Itt a vihar, fuss el gyorsan.
Égi-tenger felhőcápa
Rettenetes nagy a szája,
A sok vizet csak okádja,
Megfullad a kert virága.
Részeg lett az erdő, mező
Megtépázta a jégeső.
Borzong a fa, mintha fázna.
Nocsak, elérte a nátha?
Gyors patakom kérve kérlek,
Mondd meg óceán nénédnek,
Zárja el a felhők csapját,
S küldje vissza a Napocskát.
Osváth Erzsébet: Csupakék

A csupakék sátorég
közepén egy trón van.
Ég királya, a Nap ül
rajta csendben, szótlan.
Tüzes sárga sugarát
szórja le a tájra:
a rétre, a mezőre,
kertek virágára.
Osváth Erzsébet: Madárijesztő

Madárijesztőnek
nincs a mezőn
dolga.
Álldogál kócosan,
magában morogva.
Azután bóbiskol
ő is egy keveset.
Ki bírná ki ezt a
rekkenő meleget?!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...